Gesell Sándor, 1910-től terebesfejérpataki
bányamérnök, geológus
Születési adatok
1839. május 8.
Pozsony
Halálozási adatok
1919. november 24.
Besztercebánya
Temetési adatok
1919. november 26.
Besztercebánya
Család
Felvidéki evangélikus családból származott. Sz: Gesell János (1809–1879), Slubek Mária. Testvére: Gesell János, ill. Olgyay Oszkárné Gesell Mária és Bartal Györgyné Gesell Paula. Leánya: Huberth Aladárné Gesell Zelma és Peyer Endréné Gesell Berta.Iskola
Középiskoláit Pozsonyban, az evangélikus líceumban és a helyi főreáliskolában végezte. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végbizonyítványt szerzett (1862), a bécsi Földtani Intézet (Geologische Reichsanstalt) továbbképzésen és csehországi, ill. sziléziai tanulmányutakon vett részt (1864–1866).Életút
Tanulmányai befejezése után a kolozsvári bánya- és jószágigazgatóság és a kudzsiri és ósebeshelyi (Hunyad vm.) vasgyár gyakornoka (1862–1864). A gavosdiai és nadrági vasipartelepek vasbányáinak vezető mérnöke és a zsil-völgyi kőszénkutatások irányítója (1864–1870). Állami szolgálatba lépett, a Pénzügyminisztérium (PM) Bányászati Osztályának mérnöke (1870), majd a máramarosszigeti és nagybányai (1871–1880) és a selmecbányai bányakerület munkatársa (1880–1893), bányatanácsosi (1879-től), fő-bányatanácsosi rangban (1882-től). A Magyar Kir. Földtani Intézet fő-bányageológusa (1893–1908), nyugdíjazták (1908). Haláláig Besztercebányán élt. Bányageológiai vizsgálatokkal, a magyar bányászati értékek kutatásával, rendszerezésével foglalkozott. Pályafutásának kezdetén Tokaj, Nyíregyháza és Dorog környékén geológiai térképezési munkákban és a vajdahunyadi vasgyár rekonstrukciójában vett részt. (1870-es éve). Később a Magyar Kir. Földtani Intézet megbízásából jelentős alapkutatásokat végzett Magyarország érces területein és tanulmányozta az Ung vármegyei kőolaj-előfordulásokat (1897–1898). Elsőként állította össze a magyarországi kőzetek részletes katalógusát (Mű- és építőipari tekintetben fontosabb magyarországi kőzetek részletes katalógusa; Schafarzik Ferenccel, 1885) és a magyarországi ásványok előfordulási helyét (A magyar korona országai területén … lévő … ásványok előfordulási helyei, Böckh Jánossal). Muzeológusként jelentős szerepet játszott a Magyar Kir. Földtani Intézet bányageológiai és - technológiai gyűjteményének gyarapításában. – Az 1873. évi Bécsi Világkiállításon bemutatta máramarosi bányageológiai térképét, az 1878. évi párizsi Nemzetközi Geológiai Kiállításon, mint a magyar bányászati és kohászati osztály képviselője működött, az 1885. évi Országos Általános Kiállításon a szervezőbizottság tagjaként és a földtani, bányászati és kohászati szakcsoport előadójaként tevékenykedett (ez utóbbin mutatta be Selmecbánya és vidéke földtani térképét és jellemző ásványait és kőzeteit.) Az Ezredéves Országos Kiállításon (1896) és a Párizsi Világkiállításon (1900), mint a földtani és bányászati szekció egyik szervezője és rendezője volt jelen.Emlékezet
A Trebusa–Biellipotok (= Terebes-Fejérpatak) környékén végzett vasérckutatásaiért nemesi címet kapott (terebesfejérpataki!, 1910-től). Besztercebányán hunyt el, a helyi evangélikus temetőben nyugszik.Elismertség
A Magyarhoni Földtani Társulat tagja (1871–1889), választmányának tagja (1889–1899). Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) tagja (1892-től). A Bányászati és Kohászati Irodalom Pártoló Egyesülete tagja (1888–1892).Elismerés
Vaskoronarend (1902).Főbb művei
F. m.: Das Braunkohlenvorkommen bei Gran in Ungarn. (Jahrbuch der kaiserlich-königliche geologische Reichsanstalt, 1874)A máramarosi vasércztelepekről. (Földtani Közlöny, 1874)
A bányageológus hatásköre és szerepe a bányászatban. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1874)
Az ungvári királyi jószágigazgatóság területén előforduló kőszén, kőolaj és földi gyanta földtani leírása. (Földtani Közlöny, 1875 és Bányászati és Kohászati Lapok, 1876)
Adatok a máramarosi magyar kir. bányaigazgatósághoz tartozó, e megye é. k. részében fekvő vaskőbányaterület földtani megismertetéséhez. Két térképpel. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1876)
A vörösvágás–dubniki magyar kir. opálbányák földtani viszonyai Sárosmegyében. 4 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1878)
A bányászat és kohászat az 1878. évi párisi közkiállításon. Hivatalos jelentés. Graenzenstein Bélával. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1879)
A bányászat és kohászat termékei. (A bányászat és kohászat. Bp., 1879)
Adatok a máramarosmegyei petróleum-előjövetel megismeréséhez. (A Magyarországi Kárpátegylet Évkönyve, 1880)
Máramarosmegye geológiai viszonyai, tekintettel az értékesíthető ásványok fekvő helyeire. (A Magyarországi Kárpátegylet Évkönyve, 1881)
A selmeczi bányavidék ércztelér vonulatai. Részletes geológiai térkép. Cseh Lajossal, Szabó Józseffel. (Bp., 1882)
Mű- és építőipari tekintetben fontosabb magyarországi kőzetek részletes katalógusa. Összeáll. Schafarzik Ferenccel. (Bp., 1885)
A soóvári kősóbányakerület földtani viszonyai, tekintettel az elöntött kősóbánya újbóli megnyitására. Négy táblával. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 1885
németül: 1886)
Antimonérczbányászat Király-Lubellán, Liptómegyében. (Földtani Közlöny, 1887)
Barnaszén és tőzeg Árvamegyében. (Földtani Közlöny, 1892)
Kapnikbánya bányageológiai viszonyai. Egy térképpel és 10 ábrával. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évi Jelentései, 1893)
A geológiának gyakorlati alkalmazása. (Hazánk, 1894)
A körmöczi bányavidék földtani viszonyai bányageológiai szempontból. (Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve. Bp., 1895)
A magyar korona országai területén mívelésben és feltárófélben lévő nemesfém, érc, vaskő, ásványszén, kősó és egyéb értékesíthető ásványok előfordulási helyei. Összeáll. Böckh Jánossal. 1 térképpel. (Bp., 1898)
Az ungvölgyi Luh vidékén előforduló petróleum geológiai viszonyai. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 1898)
írásai a Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentéseiben: A Selmeczbányán és környékén 1882. és 1883-ban – és folytatólag 1884-ben eszközölt részletes bányageológiai felvételek. Nyolcz ábrával. (1884–1885)
A körmöczi érczbányaterület bányageológiai felvétele 1885–1888-ban. 21 ábrával. (1886–1889)
A nagybányai érczbányaterület bányageológiai felvétele 1889 és 1890-ben. Tíz ábrával. (1890–1891)
A felsőbányai érczbányaterület bányageológiai viszonyai. Egy táblával. (1892)
Oláhláposbánya és vidékének bányageológiai felvétele. (1893)
Zalatna és vidékének bányageológiai viszonyai. (1894)
A Zalatna melletti dumbrávai és boboji czinober-érczbányászat bányageológiai viszonyai. (1895)
Földtani viszonyok az Ompoly-völgynek zalatna-preszákai folyórészlettől északra fekvő területén. (1896)
A luhi petróleumterület és a verespataki aranybánya. (1897)
A verespataki bányaterület és az orlai Szent Kereszt-altáró geológiai viszonyai. (1898)
A kornai völgyben, bucsumi völgyben és a Botes, Korabia, Vulkoj hegyek körül Alsófehérmegyében fekvő aranybányászat bányageológiai viszonyai. (1899)
Földtan-bányászati jegyzetek az 1900. évi párisi nemzetközi kiállításról. – Offenbánya – Torda-Aranyos megye – bányageológiai viszonya. – A dobsinai bányaterület földtani és telérviszonyai. (1901)
A Nagy-Veszverés, Rozsnyó város és Rekenyefalu közötti terület földtani viszonyai. (1903)
A Csermosnyapatak Dernő és Lucska közé eső részének földtani viszonyai, északra a megye határáig. (1904).
Irodalom
Irod.: Papp Károly: G. S. (Földtani Közlöny, 1919)Terebesfejérpataki G. S. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1920)
Csíky Gábor: Franzenau Ágoston és G. S. emlékezete. (Földtani Közlöny, 1970)
Vitális György: Megemlékezés terebesfejérpataki G. S. születésének 150. évfordulóján. (Földtani Közlöny, 1991)
Földünk hazai kincsesházai. Tanulmányok a magyarországi földtudományi gyűjtemények történetéről. Szerk. Kecskeméti Tibor, Papp Gábor. (Bp., 1994)
Hála József: G. S. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Megjegyzések
MÉL I. köt. téves halálozási hely: Bp.!Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gerencsér Miklós
író, újságíró, szerkesztő
Gergely Márta
író
Haiman György
könyvművész, irodalomtörténész
Háy Gyula
író, műfordító, iparművész
Illés László
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
