Gállik István
mérnök
Névváltozatok
Dömötör István
Születési adatok
1866. március 2.
Budapest
Halálozási adatok
1945. április 16.
Budapest
Család
Sz Dömötör János honvédelmi minisztériumi számtanácsos. Nevelő apja: Gállik Sándor (1825–1901) jogász, ügyvéd, Vác város tiszti ügyvéde. F: 1897–1901: Krenedits Mária (1878–1901). Leánya: Gállik Mária; fia: Dömötör Sándor. 2. Krenedits Vera. Fia: Gállik István (1920–) mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa.Iskola
A bp.-i József Műegyetem Mérnöki Karán végzett (1888), műszaki doktori okl. szerzett (1922).Életút
A József Műegyetem Mérnöki Kar Hídépítési Tanszékén Kherndl Antal tanársegéde (1888–1890). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) keretében, az Országos Vízépítési Hivatal (OVH) Vízrajzi Osztályának mérnöke (1890–1892), a Kereskedelemügyi Minisztérium Hídépítési Osztályának mérnöke (1892–1918), az Osztály vezetője, (1918–1926), c. helyettes államtitkárként nyugdíjazták (1926), nyugdíjazása után a minisztérium tanácsadó szakértője (1926-től). Hídépítéstannal, vas és acél szerkezeti anyagok szilárdsági vizsgálataival, ill. a kontrakció, a hegesztés, az ún. Poisson-féle szám kérdéseivel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a nagy szilárdságú acélok hasznosítása terén, elsőként állapította meg, hogy nyitott hidakon megfelelő merevségű végső keresztkötést kell alkalmazni. Számos híd szerkezetének tervezésében, építésében vett részt (pl. Ferenc József híd, Erzsébet híd, Margit híd kiszélesítési és megerősítési munkálataiban). Jelentős szerepet játszott az I. vh. idején leromlott állagú, valamint az 1919. évi román megszállás idején felrobbant Tisza-hidak, ill. a Lánchíd újjáépítésében (1913– 1916).Elismertség
Az Acélbizottság előadója, majd alelnöke. A Magyar Mérnök és Építész Egylet (MMÉE) és a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alelnöke, tb. tagja.Elismerés
A József Műegyetem tb. doktora (1922). Hollán-pályadíj (MMÉE, 1891), a Kisfaludy Társaság Greguss-jutalma (a bp.-i Lánchíd újjáépítésének műszaki és esztétikai szempontból is tökéletes megoldásáért, 1918).Főbb művei
F. m.: A nehézkedés állandója. (Természettudományi Közlöny, 1888)A hídfők és hídoszlopok legczélszerűbb helyzetének meghatározása. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1890)
Adalékok az átlósan rácsozott tartól elméletéhez. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1891)
A testek szilárdságára és alakváltozására vonatkozó újabb elméletek átnézete. (Bp., 1906)
A fémek vizsgálata a brüsszeli kongresszuson. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1908)
A szakadási kontrakció jelentősége a vas anyagok minőségének megítélésben, különös tekintettel a képlékenységre. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1909)
A Poisson-féle tényező és a térfogatváltozás törvénye rugalmas alakváltozásoknál. (Anyagvizsgálók Közlönye, 1917)
A rugalmas feszültségváltozás törvénye. (Anyagvizsgálók Közlönye, 1918)
A vásárosnaményi Tisza híd építésének és a felrobbantott híd helyreállításának ismertetése. 6 táblával. (H. n., 1920)
Építkezések vállalatba adásának módjai, tekintettel a háború alatt és a háború után bekövetkezett rendkívüli viszonyokra. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1922)
A budapesti Lánchíd, Margithíd és Erzsébethíd kőburkolattal történt átalakítása. 4 táblával. (Bp., 1922)
A nagyobb szilárdságú szerkezeti acélok kérdésének állása Magyarországon. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1928)
A vasbetonhidak és vashidak összehasonlítása az Óbudán építendő új Duna híddal kapcsolatban. Az ellenőrző bizottság jelentése. (Bp., 1934)
A ferde hegesztett varratok szilárdsága. (Bp., 1936)
A ferde szakadás elmélete, különös tekintettel a ferde szögecssorok által gyengített keresztmetszetekre. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1936)
Szögecsek és szögecselt kötések szilárdságára vonatkozó kísérletek és kapcsolatos tanulmányok. A 21. sz. acélbizottsági jelentés. (Bp., 1937)
A vasszerkezetek méretezése szempontjából fontosabb kihajlási kérdések megvilágítása. (Technika, 1938)
Bemetszett rudak és szögecselt kötések fáradási szilárdsága. (Anyagvizsgálók Közlönye, 1940).
Irodalom
Irod.: G. I. (Magyar műszaki alkotók. Bp., 1964).Megjegyzések
Gulyás: téves családi adatokkal! Művei bibliográfiákban összekeverve fia, Gállik István (1920–) munkáival!Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
