Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Barkóczi Ilona
    Barkóczi László
    Huszár Tibor
    Ormos Mária
    Vas Zoltán

    Égető Melinda, Gurszky Jánosné

    etnográfus


    Született: 1941. szeptember 15. Budapest
    Meghalt: 2011. január 7. Budapest

    Család

    Sz: Égető Lajos (1903–1966) földnyilvántartó technikus, Ambrinac Anna (1919–), a kiskőrösi Járási Hivatal főelőadója. Édesapja Tázláron, édesanyja a délvidéki Vrbanján született. Testvére: Égető Emese (1939–) közgazdász és Égető Árpád, a kiskőrösi Járási Hivatal Pénzügyi Osztályának munkatársa. F: Gurszky János operaénekes. Fia: Gurszky Péter (1981–).

    Iskola

    Általános iskoláit Pirtón, Tázláron, Soltvadkerten és Kiskőrösön végezte, a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnáziumban éretts. (1960), az ELTE BTK-n történelem szakos tanári és etnográfus okl. szerzett (1967), doktorált (1971), a néprajztudomány kandidátusa (1988).

    Életút

    Budapesten képesítés nélküli óvónő (1960–1961), majd az Országos Földtani Főigazgatóság Kutatóellátó Vállalatának munkatársa (1961–1962). A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum etnográfus–muzeológusa (1967–1971), a Néprajzi Múzeum, ill. a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológusa (1971–1980). Az Agrártudományi Egyetem (ATE), ill. a GATE Agrárgazdaságtan Tanszék Agrártörténeti Kutatócsoport (1980–1981), az MTA Néprajzi Kutatóintézet Történeti-etnográfiai Osztálya tud. munkatársa (1982– 1988), tud. főmunkatársa (1988–2009). Az ELTE BTK (1988–1989), a pécsi Janus Pannonius Egyetem (JPTE) Néprajz Tanszék c. egy. docense (1993–1994), óraadó tanára (1994-től). A Zentai Múzeum vendégkutatója (1971–1974: három alkalommal). Az MTA–TMB-n Vincze István aspiránsa (1976–1979).

    Agráretnográfiával, -történettel, településnéprajzzal, az alföldi paraszti szőlő- és borkultúra történetével, a határon túli, elsősorban délvidéki magyarság népi kultúrájával foglalkozott. Munkásságával elsők között bizonyította, hogy az alföldi szőlőtermelés előzményei már a középkorban kimutathatóak, s a török hódítás után ott is elterjedt, ahol középkori előzményei nem voltak. A filoxéra pusztítása után, a 19–20. sz. fordulóján a magyarországi tömegtermelés fő területévé az Alföld vált. További kutatási területe: szőlőhegyi szabályzatok feldolgozása és feltárása, a történeti borvidékek komplex agráretnográfiai vizsgálata, a Szerémség néprajza.

    Főbb művei

    F. m.: Gergelyjárási ének és János napi köszöntő a XVIII. századból. (Ethnographia, 1969)
    A szőlő ültetése a Solt-vidéken. (Ethnographia, 1970)
    Az Alföld és a Dunántúl szőlőművelésének kapcsolata. Szőlőművelés és borkészítés a racionalizálás előtt. Egy. doktori értek. is. (Dissertationes Ethnographicae. Tanulmányok az anyagi kultúra köréből. Bp., 1973)
    Zenta környéki szállások. (A paraszti társadalom és műveltség a 18–20. században. III. Tanyák. Szolnok, 1974)
    A szőlőművelés átalakulása a századfordulón a Solt-vidéken. (Cumania, 1974)
    XVIII–XIX. századi paraszti szőlőművelésünk néhány jellemző vonása. A solti példa. (Agrártörténeti Szemle, 1975)
    Az anyagi kultúra néprajzi kutatásának helyzete a jugoszláviai magyarságnál. (Valóság, 1975)
    Középkori szőlőművelésünk kérdéséhez. (Ethnographia, 1980)
    Szőlőművelés Vásárhelyen a feudalizmus utolsó százötven esztendejében. (Kiss Lajos-emlékkönyv. Hódmezővásárhely, 1983)
    A lugasos szőlőművelés vizsgálata. (Népi kultúra – népi társadalom, 1983)
    Szőlőművelés és népi borászat. (Kecel története és néprajza. Szerk. Bárth János. Kecel, 1984)
    Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1985; Szőlőhegyek történetének forrásai. 1. 2. jav. kiad. Bp., 2001)
    A szerémségi szórványmagyarok kultúrájáról. (Népi kultúra – népi társadalom, 1990)
    A hegyvám mértéke és kiszámítása a XVIII. században a Zala megyei Széchenyi birtokokon. (Agrártörténeti Szemle, 1990)
    Takács Lajos: Tanulmányok a gabonatermesztés és az erdőgazdálkodás köréből a XVII–XIX. században. Szerk. Tomisa Ilonával. (Documentatio ethnographica. 15. Bp., 1991)
    A balkáni vörösbor-kultúra hatása az Alföld szőlő- és borkultúrájára. A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Szerk. Halász Péter. Bp., 1991)
    Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig. Monográfia és kand. értek. is. (Néprajzi tanulmányok. Bp., 1993)
    Tanúkihallgatási jegyzőkönyvek bársonyosi határviták kapcsán a 18. században. (Documenta Ethnographica, 1993)
    A szőlőskertek rendszerének kiépülése a Tiszántúlon, a 18–19. század folyamán. (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1993)
    Szőlőhegyi települések kialakulása a Dunántúlon a 18–19. században. (Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. Szerk. Kisbán Eszter. Bp., 1994)
    Die Kenntnisse der Landnehmenden Ungarn über Weinbau und Weinkelterei. (Acta Ethnographica, 1996)
    Weinbergrecht in Ungarn und Steiermark im 16–18. Jahrhundert. (Kapcsolatok és konfliktusok Közép-Európa vidéki életében. Tanulmányok Gaál Károly professzor 75. születésnapjára. Szerk. Csoma Zsigmond, Gráfik Imre. Szombathely, 1997)
    A honfoglalók szőlőművelési és borászati ismeretei. (Honfoglalás és néprajz. A honfoglalásról sok szemmel IV. köt. Szerk. Kovács László és Paládi-Kovács Attila. Bp., 1997)
    Dél-somogyiak Szlavóniába irányuló migrációja a századfordulón. Egy mikrovizsgálat első eredményei. (Migráció. Tanulmánykötet I. Szerk. Illés Sándor, Tóth Pál Péter. Bp., 1998)
    Adatok a Sárvár-Felsővidéki Uradalom szőlőhegyeinek életéhez a 19. század elején. (Soproni Szemle, 1999)
    A Kárpát-medence 16–18. századi borkultúrája. (Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. Szerk. Benyák Zoltán, Benyák Ferenc. Bp., 1999)
    Írott és íratlan törvény nyugat-dunántúli szőlőhegyek életében a 17–18. században. (Démonikus és szakrális világok határán. Mentalitástörténeti tanulmányok Pócs Éva 60. születésnapjára. Szerk. Benedek Katalin, Csonka-Takáts Eszter. Bp., 1999)
    Boszorkányszombat a szőlőhegyen. A szőlőhegy elkülönítettségének tükröződése a népi mentalitásban. (Demonológia és boszorkányság Európában. Szerk. Pócs Éva. Bp., 2001)
    Szőlőművelés és borászat. (Magyar Néprajz II. köt. Gazdálkodás. Főszerk. Paládi-Kovács Attila, szerk. Szilágyi Miklós. Bp., 2001)
    Hegytörvények forrásközléseinek gyűjteménye. 1470–1846. Sajtó alá rend. (Szőlőhegyek történetének forrásai. 2. Bp., 2002)
    Borkultúrák határmezsgyéinek kérdéséhez a 16. századi Délkelet-Európában. (Népi kultúra – Népi társadalom, 2003)
    A szőlőhegyek igazgatási formái és az autonómia kérdése az Alföldön a 17–19. században. (Autonóm közösségek a magyar történelemben. Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet. Kiskunfélegyháza, 2003)
    Vagyon szép szőlőhegyünk. Történeti-néprajzi elemzések közép- és nyugat-dunántúli magyar nyelv hegytörvények körében. 1629–1846. (Documentatio Ethnographica 21. Bp., 2003)
    „Szóközben egy pohár bort is ivott…” A rítus jogszerző ereje a 19. század elején egy nyugat-dunántúli hegybéli helységben. (Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára III. köt. Szerk. Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona. Bp., 2004)
    Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Győr és Sopron vármegyékből. 1551–1843. Közreadja Dominkovits Péterrel. (Szőlőhegyek történetének forrásai. 3. Bp., 2004)
    Alföldi borvidék – homoki borvidék. Az alföldi szőlőkultúra táji tagolódásának átrendeződése a 19–20. század fordulóján. (Etnolore. 21. Szerk. Vargyas Gábor. Bp., 2006)
    Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Veszprém vármegyéből. 1626–1828. Közreadja Dominkovits Péterrel, Hermann Istvánnal. (Szőlőhegyek történetének forrásai. 4. Bp., 2006). A néprajzi kutatóintézetben folyó hegytörvénykutatás eredményeiről és tapasztalatairól. (Történeti forrás – néprajzi olvasat. Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. Szerk. Fülemile Ágnes, Kiss Réka. Bp., 2007)
    „… Gyertya Szentelő Boldog Aszszony napján és nem más napon, fogja veszszejét és azon napon vigye az hegy-mester asztalára…” A szőlővessző, mint jogi szimbólum. (Jogi néprajz – jogi kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből. Szerk. Mezey Barna, Nagy Janka Teodóra. Bp., 2009)
    Wine in Hungarian Folk Culture. (Hungarian Heritage, 2009)
    Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra. (Magyar Néprajz I. köt. 2. Táj, nép, történelem. A magyar népi műveltség korszakai. Főszerk. Paládi-Kovács Attila, szerk. Flórián Mária. Bp., 2009)
    Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből. 1732–1847. Közreadja Polgár Tamással. (Szőlőhegyek történetének forrásai. 5. Bp., 2011).

    Irodalom

    Irod.: Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
    Ki kicsoda Győr-Moson-Sopron megye helyismereti kutatásában. Szerk. Mennyeiné Várszegi Judit. (Győr, 2006).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (33), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (47), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (102), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (33), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (946), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (310), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (66), közgazdász (181), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (686), meteorológus (14), mezőgazda (123), mezőgazdasági mérnök (101), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (20), műfordító (209), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (86), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu