Fügedi Márta
Fügedi Márta

2024. április 16. Kedd

Fügedi Márta, Dobrossy Istvánné

etnográfus

Születési adatok

1949. december 21.

Eger

Halálozási adatok

2000. január 30.

Miskolc


Család

Sz: Fügedi Péter, a putnoki Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója, Demeter Erzsébet tanító. Testvére: Fügedi Péter (1952–) biokémikus, kand. F: Dobrossy István történész. Fia: Dobrossy Tamás (1976–); leánya: Dobrossy Nóra (1981–).

Iskola

Putnokon éretts. (1968), a KLTE BTK-n magyar–német szakos tanári és etnográfus okl. szerzett (1973), doktorált (1976), az irodalomtudomány (folklór) kandidátusa (1990).

Életút

A miskolci Herman Ottó Múzeum muzeológusa, a Néprajzi Osztály vezetője (1973–1982), megyei múzeumigazgató-helyettes (1982–2000). Tudományos pályafutásának kezdetén népi hitélettel, a folklorisztika általános kérdéseivel foglalkozott, majd érdeklődése a paraszti textilkultúra kialakulásának története, elsősorban a kenderfeldolgozás lokális jellemzői felé fordult. Alapvetően új megállapításokat tett Mezőkövesd és környéke népi kultúrájával és a matyó hímzés történetével kapcsolatban, tanulmányozta a matyó kultúra családon belüli átörökítésének törvényszerűségeit. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi népművészet díszítménykincsének, motívumeredetének vizsgálata terén. Utolsó éveiben az ún. reprezentációs szerepkörben megjelenő népcsoportok kultúrájának alakítását, a formálódó nemzeti műveltségben elfoglalt szerepüket vizsgálta. A miskolci Herman Ottó Múzeum és a makói Matyó Múzeum önálló textilgyűjteményének kialakítója, előbbit a magyarországi népművészet egyik legjelentősebb tárgyi kollekciójává fejlesztette.

Emlékezet

Miskolcon élt és tevékenykedett. Halála után nevét vette fel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népművészeti Egyesület (Fügedi Márta Népművészeti Egyesület néven, 2000-től), ill. emlékére a putnoki Gömöri Múzeum és Baráti Köre évente Fügedi Márta Honismereti Pályázatot ír ki (2001. márc. 1-jétől). A miskolci Herman Ottó Múzeum panteonjának emlékfalát emléktáblájával jelölték meg (2000. dec. 18-án).

Elismertség

Az Országos Népi Iparművészeti Tanács és a Népművészeti Egyesület országos vezetőségének tagja. A Miskolci Városszépítő Egyesület elnökségi tagja. A Miskolci Városi Értelmiségi Tanácsadó Testület, ill. a Miskolci Városi Bizottság mellett működő művelődési bizottság tagja.

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1980). Herman Ottó-emlékérem (1996), és -díj (1999), Király Zsiga-díj (a népművészeti örökség őrzésében végzett munkájáért, 1999).

Főbb művei

F. kiállításai a Herman Ottó Múzeumban: Ember és munka. (1974)
Matyó élet. Ünnepek és hétköznapok. (1975)
Műtárgyvédelem a néprajzi muzeológiában. (1980)
Úrihímzések Északkelet-Magyarországon. (1986)
az Országos Néprajzi Múzeumban: Élő népművészet. X–XI. Országos Népművészeti Kiállítás. (X. 1992
XI. 1994–1995)
a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban: Állatábrázolás a magyar népművészetben. (1995)
kiállítási vezetői: Matyó élet. Ünnepek és hétköznapok. (Miskolc, 1975)
Műtárgyvédelem a néprajzi muzeológiában. (Miskolc, 1980)
Úrihímzések Északkelet-Magyarországon. (Miskolc, 1976)
Kiállítási vezető a berlini Magyar Kultúra Házában rendezett kiállításhoz. (Miskolc, 1988). F. m.: A mezőkövesdi kékfestő műhely. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1974/75)
Ragyogóégetés Mezőkövesden, 1925-ben. (Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1975)
Kéziratos gyógyítókönyv a 18. századból. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1976)
Mátraderecske boszorkányhite. Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1976
megjelent: Folklór Archívum, 1982)
A matyó hímzés fejlődésének története. (Matyóföld, 1976/78)
Etnikai határok és nemzetiségi hatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a rostelőkészítés munkafolyamatában. Dobrossy Istvánnal. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1977)
18–19. századi miskolci számadáskönyvek, céhlimitációk és vagyonösszeírások viselettörténeti adatai. (Borsodi Történeti Évkönyv, 1978)
A paraszti kenderfeldolgozás előkészítő munkafázisai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Dobrossy Istvánnal. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1979)
Mezőkövesd és vidéke hímzései. I. köt. Szálánvarrott hímzések. II. köt. Szabadrajzú hímzések. A mintalapokat Hubai Gyöngyi rajzolta. (Bp., 1978–1979)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye néprajzi irodalma. III. köt. 1968–1978. Összeáll. Viga Gyulával. (A Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai. Miskolc, 1979)
Ráolvasások egy 18. századi gyógykönyvből. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1979)
A miskolci fésűsmesterség. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1980)
A kislányok varrni tanulása és varrómunkája Mezőkövesden. (Ethnographia, 1981)
Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás a Zempléni-hegyvidék falvaiban. (Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről. Miskolc, 1981)
Termelés és életmód. Dobrossy Istvánnal. (Studia Folkloristica et Ethnographica. 9. Debrecen, 1983)
Spracovanie konopi, vyroba a pouzitie plátna. (A magyarországi szlovákok néprajza. 5. Bp., 1984)
Györffy István viseletkutatásai. (Györffy István, az Alföld kutatója és életművének irodalma. Karcag– Szolnok, 1987)
Figurális ábrázolások Északkelet-Magyarország pásztorművészetében. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1988)
A gyermek a matyó családban. (Borsodi kismonográfiák. 29. Miskolc, 1989)
A matyó lakodalom néprajzi látványossággá válása. (Ethnographia, 1989)
Festett matyó bútorok. (Matyóföld, 1989)
Állatábrázolások a magyar népművészetben. Monográfia és kand. értek. is. (Miskolc, 1990
megjelent: Officina Musei. 1. Miskolc, 1993)
A gyermekmunka a matyóságnál. – A miskolci polgárok 18. századi lakáskultúrájához. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1991)
Miskolc. Herman Ottó Múzeum. 1–2. Vida Gabriellával. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 1–2. Bp., 1991)
Agnus dei in der ungarischen Volkskunst. (Ethnographica et Folkloristica Carpathica, 1992)
A Bükkalja népi hímzőkultúrája. (Tanulmányok a Bükkalja néprajzából. Eger, 1992)
Borsod- Abaúj-Zemplén megye népművészete. Vál. bibl. Összeáll. (Miskolc, 1992)
Az avasi egyház műkincsei. (A miskolci Avas. Monográfia a város jelképéről. Miskolc, 1993)
A bodrogszentesi sírkövek és díszítmények. Viga Gyulával. (Ethnographia, 1994)
A gödöllői művésztelep és a matyó népművészet. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1994)
Borsod megye népe a millenniumi kiállításon. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1996)
A matyó népművészet „felfedezése”. (Ethnographia, 1996)
Borsod-Abaúj- Zemplén megye népművészete. Szerk. (Népművészeti örökségünk. Miskolc, 1997)
Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Fotó: Kulcsár Géza. (Officina musei. 7. Miskolc, 1997)
Tárgyalkotó népművészet. Szerk. Bellon Tiborral, Szilágyi Miklóssal. (Jelenlévő múlt. Bp., 1998)
Kóris Kálmán, a miskolci múzeum néprajzi gyűjteményének alapítója. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1999)
Az idegenforgalom szerepe a városkép alakításában Miskolcon. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2000)
The Discovery of Matyó Folk Art. (Hungarian Heritage, 2000)
Reprezentációs szerepkörbe emelt népcsoportok a századforduló népművészet-képében. Monográfia. (Miskolc, 2001)
Kisjankó Bori néni vendégkönyve. (Matyóföld, 2002)
„Az ingó jószágokban ékességeket szolgáló portékák.” Négyesi Szepessy Zsigmond inventáriuma 1786-ból. (Levéltári Évkönyv, 2005)
Matyó kincsestár. (Miskolc, 2005).

Irodalom

Irod.: Selmeczi Kovács Attila: F. M. (Magyar Múzeumok, 2000)
Feld István: In memoriam F. M. (Új Holnap, 2000)
Viga Gyula: F. M. (Ethnographia, 2001)
Viga Gyula: F. M. Művei bibliográfiájával. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2001)
Viga Gyula: F. M. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője