Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aba-Novák Vilmos
    Abaffy László
    Alexits György
    Báthy Anna
    Krassó György

    Fügedi Márta, Dobrossy Istvánné

    etnográfus


    Született: 1949. december 21. Eger
    Meghalt: 2000. január 30. Miskolc

    Család

    Sz: Fügedi Péter, a putnoki Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója, Demeter Erzsébet tanító. Testvére: Fügedi Péter (1952–) biokémikus, kand. F: Dobrossy István történész. Fia: Dobrossy Tamás (1976–); leánya: Dobrossy Nóra (1981–).

    Iskola

    Putnokon éretts. (1968), a KLTE BTK-n magyar–német szakos tanári és etnográfus okl. szerzett (1973), doktorált (1976), az irodalomtudomány (folklór) kandidátusa (1990).

    Életút

    A miskolci Herman Ottó Múzeum muzeológusa, a Néprajzi Osztály vezetője (1973–1982), megyei múzeumigazgató-helyettes (1982–2000).

    Tudományos pályafutásának kezdetén népi hitélettel, a folklorisztika általános kérdéseivel foglalkozott, majd érdeklődése a paraszti textilkultúra kialakulásának története, elsősorban a kenderfeldolgozás lokális jellemzői felé fordult. Alapvetően új megállapításokat tett Mezőkövesd és környéke népi kultúrájával és a matyó hímzés történetével kapcsolatban, tanulmányozta a matyó kultúra családon belüli átörökítésének törvényszerűségeit. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi népművészet díszítménykincsének, motívumeredetének vizsgálata terén. Utolsó éveiben az ún. reprezentációs szerepkörben megjelenő népcsoportok kultúrájának alakítását, a formálódó nemzeti műveltségben elfoglalt szerepüket vizsgálta. A miskolci Herman Ottó Múzeum és a makói Matyó Múzeum önálló textilgyűjteményének kialakítója, előbbit a magyarországi népművészet egyik legjelentősebb tárgyi kollekciójává fejlesztette.

    Emlékezet

    Miskolcon élt és tevékenykedett. Halála után nevét vette fel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népművészeti Egyesület (Fügedi Márta Népművészeti Egyesület néven, 2000-től), ill. emlékére a putnoki Gömöri Múzeum és Baráti Köre évente Fügedi Márta Honismereti Pályázatot ír ki (2001. márc. 1-jétől). A miskolci Herman Ottó Múzeum panteonjának emlékfalát emléktáblájával jelölték meg (2000. dec. 18-án).

    Elismertség

    Az Országos Népi Iparművészeti Tanács és a Népművészeti Egyesület országos vezetőségének tagja. A Miskolci Városszépítő Egyesület elnökségi tagja. A Miskolci Városi Értelmiségi Tanácsadó Testület, ill. a Miskolci Városi Bizottság mellett működő művelődési bizottság tagja.

    Elismerés

    Szocialista Kultúráért (1980). Herman Ottó-emlékérem (1996), és -díj (1999), Király Zsiga-díj (a népművészeti örökség őrzésében végzett munkájáért, 1999).

    Főbb művei

    F. kiállításai a Herman Ottó Múzeumban: Ember és munka. (1974)
    Matyó élet. Ünnepek és hétköznapok. (1975)
    Műtárgyvédelem a néprajzi muzeológiában. (1980)
    Úrihímzések Északkelet-Magyarországon. (1986)
    az Országos Néprajzi Múzeumban: Élő népművészet. X–XI. Országos Népművészeti Kiállítás. (X. 1992; XI. 1994–1995)
    a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban: Állatábrázolás a magyar népművészetben. (1995)
    kiállítási vezetői: Matyó élet. Ünnepek és hétköznapok. (Miskolc, 1975)
    Műtárgyvédelem a néprajzi muzeológiában. (Miskolc, 1980)
    Úrihímzések Északkelet-Magyarországon. (Miskolc, 1976)
    Kiállítási vezető a berlini Magyar Kultúra Házában rendezett kiállításhoz. (Miskolc, 1988). F. m.: A mezőkövesdi kékfestő műhely. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1974/75)
    Ragyogóégetés Mezőkövesden, 1925-ben. (Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1975)
    Kéziratos gyógyítókönyv a 18. századból. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1976)
    Mátraderecske boszorkányhite. Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1976; megjelent: Folklór Archívum, 1982)
    A matyó hímzés fejlődésének története. (Matyóföld, 1976/78)
    Etnikai határok és nemzetiségi hatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a rostelőkészítés munkafolyamatában. Dobrossy Istvánnal. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1977)
    18–19. századi miskolci számadáskönyvek, céhlimitációk és vagyonösszeírások viselettörténeti adatai. (Borsodi Történeti Évkönyv, 1978)
    A paraszti kenderfeldolgozás előkészítő munkafázisai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Dobrossy Istvánnal. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1979)
    Mezőkövesd és vidéke hímzései. I. köt. Szálánvarrott hímzések. II. köt. Szabadrajzú hímzések. A mintalapokat Hubai Gyöngyi rajzolta. (Bp., 1978–1979)
    Borsod-Abaúj-Zemplén megye néprajzi irodalma. III. köt. 1968–1978. Összeáll. Viga Gyulával. (A Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai. Miskolc, 1979)
    Ráolvasások egy 18. századi gyógykönyvből. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1979)
    A miskolci fésűsmesterség. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1980)
    A kislányok varrni tanulása és varrómunkája Mezőkövesden. (Ethnographia, 1981)
    Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás a Zempléni-hegyvidék falvaiban. (Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről. Miskolc, 1981)
    Termelés és életmód. Dobrossy Istvánnal. (Studia Folkloristica et Ethnographica. 9. Debrecen, 1983)
    Spracovanie konopi, vyroba a pouzitie plátna. (A magyarországi szlovákok néprajza. 5. Bp., 1984)
    Györffy István viseletkutatásai. (Györffy István, az Alföld kutatója és életművének irodalma. Karcag– Szolnok, 1987)
    Figurális ábrázolások Északkelet-Magyarország pásztorművészetében. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1988)
    A gyermek a matyó családban. (Borsodi kismonográfiák. 29. Miskolc, 1989)
    A matyó lakodalom néprajzi látványossággá válása. (Ethnographia, 1989)
    Festett matyó bútorok. (Matyóföld, 1989)
    Állatábrázolások a magyar népművészetben. Monográfia és kand. értek. is. (Miskolc, 1990; megjelent: Officina Musei. 1. Miskolc, 1993)
    A gyermekmunka a matyóságnál. – A miskolci polgárok 18. századi lakáskultúrájához. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1991)
    Miskolc. Herman Ottó Múzeum. 1–2. Vida Gabriellával. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 1–2. Bp., 1991)
    Agnus dei in der ungarischen Volkskunst. (Ethnographica et Folkloristica Carpathica, 1992)
    A Bükkalja népi hímzőkultúrája. (Tanulmányok a Bükkalja néprajzából. Eger, 1992)
    Borsod- Abaúj-Zemplén megye népművészete. Vál. bibl. Összeáll. (Miskolc, 1992)
    Az avasi egyház műkincsei. (A miskolci Avas. Monográfia a város jelképéről. Miskolc, 1993)
    A bodrogszentesi sírkövek és díszítmények. Viga Gyulával. (Ethnographia, 1994)
    A gödöllői művésztelep és a matyó népművészet. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1994)
    Borsod megye népe a millenniumi kiállításon. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1996)
    A matyó népművészet „felfedezése”. (Ethnographia, 1996)
    Borsod-Abaúj- Zemplén megye népművészete. Szerk. (Népművészeti örökségünk. Miskolc, 1997)
    Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Fotó: Kulcsár Géza. (Officina musei. 7. Miskolc, 1997)
    Tárgyalkotó népművészet. Szerk. Bellon Tiborral, Szilágyi Miklóssal. (Jelenlévő múlt. Bp., 1998)
    Kóris Kálmán, a miskolci múzeum néprajzi gyűjteményének alapítója. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1999)
    Az idegenforgalom szerepe a városkép alakításában Miskolcon. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2000)
    The Discovery of Matyó Folk Art. (Hungarian Heritage, 2000)
    Reprezentációs szerepkörbe emelt népcsoportok a századforduló népművészet-képében. Monográfia. (Miskolc, 2001)
    Kisjankó Bori néni vendégkönyve. (Matyóföld, 2002)
    „Az ingó jószágokban ékességeket szolgáló portékák.” Négyesi Szepessy Zsigmond inventáriuma 1786-ból. (Levéltári Évkönyv, 2005)
    Matyó kincsestár. (Miskolc, 2005).

    Irodalom

    Irod.: Selmeczi Kovács Attila: F. M. (Magyar Múzeumok, 2000)
    Feld István: In memoriam F. M. (Új Holnap, 2000)
    Viga Gyula: F. M. (Ethnographia, 2001)
    Viga Gyula: F. M. Művei bibliográfiájával. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2001)
    Viga Gyula: F. M. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (113), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (35), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (70), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (958), irodalomtörténész (276), jezsuita szerzetes (11), jogász (317), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (68), közgazdász (185), kritikus (52), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (213), műgyűjtő (19), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu