Kun Miklós
Kun Miklós

2024. május 18. Szombat

Kun Miklós

orvos, sebész

Születési adatok

1920. június 17.

Bologna, Olaszország

Halálozási adatok

1996. április 28.

Linz


Család

Sz: Kun Béla (1886–1938) politikus, Gál Irén. Testvére: Kun Ágnes (1915–1990) műfordító. F: Szerjagova, Olga. Fia: Kun Miklós (1946–) történész.

Iskola

A Moszkvai I. sz. Orvostudományi Egyetemen tanult (1938–1941), a világháborús események miatt a Kirgíziai Orvostudományi Egyetemen általános orvosi okl. szerzett (1942), az orvostudományok kandidátusa (1969).

Életút

A Kirgíziai Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika egy. tanársegéde (1942–1943), a sztavropoli járási kórház igazgató- főorvosa (1943–1946), a kalinyini kasini városi kórház sebészeti osztályának alorvosa és a Vérellátó Szolgálat igazgatója (1946– 1951). Az Orechovo-Zujevói III. sz. Kórház sebész főorvosa (1951–1956), a moszkvai Klinikai Kutatóintézet I. sz. Sebészeti Klinika tud. főmunkatársa és a klinika igazgatóhelyettese (1956–1959), hazatért Magyarországra (1959. okt.). A BOTE III. sz. Sebészeti Klinika egy. docense (1959. okt.–1961. aug. 31.), az Országos Traumatológiai Intézet Általános Sebészeti Osztályának osztályvezető egy. docense és az Intézet igazgatóhelyettese (1961. szept. 1.–1966. aug. 31.). Az Orvostovábbképző Intézet III. sz. Sebészeti Osztályának osztályvezető egy. docense, egy. tanára (1966. febr. 1.–1990). Hasi sebészettel, pajzsmirigysebészettel, ill. a gyomor–béltraktus sebészetének kérdéseivel, elsősorban a vékonybél daganatainak sebészi megoldásaival foglalkozott. Számos új, műtéti megoldást vezetett be a heveny hasi megbetegedések és a hasi katasztrófák kezelésére. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az embrionális fejlődés során kialakult hüvely-rendellenességek (pl. hüvelyszűkület, vele született hüvelyhiány, ill. teljes obliteráció) műtéti gyógyítására.

Elismertség

Balassa János-emlékérem (1976).

Főbb művei

F. m.: magyar és angol nyelven: Diagnosztikai tévedések a hasűri szervek heveny sebészi megbetegedéseiben. (Magyar Sebészet, 1961)
Hasfal sebének műtét utáni teljes szétválásáról. (Magyar Sebészet, 1963)
Aplasia vaginae gyógyítása sigma felhasználásával. Méhes Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1964. 8.)
A hasi traumákat követő relaparotomiák néhány kérdéséről. Lányi Ferenccel, Ritter Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1966. 17.)
Korszerű gépi varrás a tápcsatorna műtéteiben. (Orvosi Hetilap, 1966. 42.)
A hasüregi és retroperitonealis szervek sérülései. (Válogatott fejezetek a traumatológiából. Bp., 1966)
Szovjet varrókészülékek alkalmazása a tápcsatorna sebészetében. (Orvos és Technika különszám, 1966)
Kórterem-felosztás alumínium szerkezetű válaszfalrendszerrel. (Orvos és Technika, 1967)
A gépi varrat sebészeti alkalmazásának elvi kérdései. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1968. 17.)
Scheidenbildung aus Sigmadarm bei testikulârer Feminisierung. (Zentralblatt für Gynäkologie, 1969)
Hüvelyképzés sigmabélből. Kand. értek. (Bp., 1969)
Az acut has sebészete. Monográfia. Ill. Rékasy László. (Bp., 1969)
Tantálkapcsokkal végzett kísérletes gépi varratok értékelése. (Magyar Sebészet, 1969)
Hüvelyképzés coecum-ascendensből. (Orvosi Hetilap, 1972. 41.)
Az NZSKA-60 típusú varrógéppel végzett gastrotomia és pyloroplastica. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1974. 34.)
Colpopoiesis from the Colon. Monográfia. (Bp., 1975)
A transcoecalis ileostomiáról. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1976. 8.)
Az episiotomiák analis fistulát okozó szövődményeiről. Ritter Lászlóval, Szeleczky Mártonnal. (Orvosi Hetilap, 1977. 43.)
Seromuscularis foltplasztika és annak klinikai alkalmazása duodenum-csonk zárásában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1979. 34.)
Fiberendoscoppal végzett idegentest-eltávolítás a gyomorból. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 26.)
Az intraoperatív oesophago-gastro-duodenoscopia jelentősége a sebészi gyakorlatban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981. 47.)
A jejunoszkópia szerepe a vékonybél betegségeinek diagnosztikájában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1982. 7.)
Mikor gondoljunk felnőttkori coeliakiára? Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984. 13.)
Egyszerű izotóp módszer a szilárd táplálék gyomorürülésének vizsgálatára. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 19.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője