Család

Sz: Fabriczy Sámuel (1791–1858) jogász, az MTA tagja, Scultéty Mária Izabella (†1855). Nagybátyja: Fabriczy János (1800–1865) mérnök, Szepes vármegye [kerület] főmérnöke (1830–1849). F: Ziegler Zsófia.

Iskola

A lőcsei gimnáziumban (1850–1857), a bécsi, a karlsruhei és a zürichi politechnikumban tanult (1861–1864), mérnöki okl. szerzett (1864). Az MTA tagja (t.: 1903. máj. 8.).

Életút

Tanulmányai befejezése után nagybátyja, Fabriczy János mellett mérnöksegéd (a Szepességben, 1864), majd vasúti építkezéseken dolgozott (Erdélyben és Württembergben, 1865–1867). A Magyar Államvasutak (MÁV) szolgálatába állt (1868-tól), a gömöri vasutak kiépítésének vezetője (1871–1874), a MÁV budapesti központi igazgatóságának mérnöke (1874–1876), hosszabb időre szabadságoltatta magát (1876–1878), majd végleg kilépett a MÁV szolgálatából és csak művészettörténeti kutatásainak élt (1878- tól). Tudományos célból hosszabb időt töltött Olaszországban (főleg Rómában és Nápolyban, 1876–1878), majd Párizsban és Londonban élt (1878–1880), végül Stuttgartban telepedett le (1880). Középkori és reneszánsz, elsősorban 15. sz.-i itáliai építészettel és szobrászattal foglalkozott. Igen nagyszámú dolgozata jelent meg elsősorban olasz és német szakfolyóiratokban. Olasz nyelvű írásait Cornelio de Fabriczy, német munkáit Cornelius von Fabriczy néven jegyezte. Apja emlékére (1905–1907-ben) igen nagy összeget, 254 000 koronát adományozott az MTA-nak.