Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Barkóczi Ilona
    Barkóczi László
    Huszár Tibor
    Ormos Mária
    Vas Zoltán

    Balogh Benedek, baráthosi

    orientalista, etnográfus, utazó

    Baráthosi Balogh


    Született: 1870. április 4. Lécfalva, Háromszék vármegye
    Meghalt: 1945. február 3. Budapest

    Család

    Sz: baráthosi Balogh Zsigmond, szoboszlói Beretzky Ilona.

    Iskola

    Tanulmányait a nagyenyedi ref. kollégiumban, a székelykeresztúri tanítóképzőben, a bp.-i polgári iskolai tanítóképzőben, a bp.-i tudományegyetemen és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte.

    Életút

    A br. Wesselényi-családnál nevelősködött, s ezalatt bejárta Európa nagyobb részét (1892–1897), Bp.-en tanító (1899–1904), polgári iskolai tanár (1905–1927), majd iskolaigazgató (1927–1936).

    Kőrösi Csoma Sándor példája nyomán a magyarság eredetének kutatását tűzte ki célul maga elé, amelyhez csak igen szerény támogatást kapott. Első két utazásán (1902–1903) az Északkelet-Európában élő finnugor nyelvű népek (komik-zürjének), ill. a Kanyin-fészigeten élő nyenyecek körében gyűjtött nyelvi és néprajzi tárgyi anyagot. Első távol-keleti útján Japánban járt (1903), majd kelet-szibériai gyűjtőúton vett részt (1908, 1909, 1914); az Amur alsó folyásánál és a Szahalin félszigeten élő mandzsu- tunguzok (elsősorban a nanaj, az orocs, az olcsa, ill. a szamar nyelvű kis népek) között gyűjtött nagy számú tárgyat, fényképet, és szójegyzékeket is összeállított. Utolsó útján (1914) Japánban, Hokkaido és Szahalin szigetén az ajnók körében végzett néprajzi és nyelvi gyűjtőmunkát. Áthajózott Vlagyivosztokba is, hogy korábban gyűjtött anyagát kiegészítse. Az I. vh. kitörésekor az orosz hatóságok, mint az Osztrák–Magyar Monarchia állampolgárát letartóztatták, majd internálták. Kiszabadulása után sikerült hazatérnie, de Habarovszkban csaknem teljes gyűjteményét elkobozták. Évek múltán érkezett csak meg töredéke a Néprajzi Múzeumba. Leírásai ma is forrásértékűek.

    Emlékezet

    Tárgygyűjteménye 1630 műtárgyat foglalt magába, amely még kiegészült több száz zürjén és nyenyec fényképpel és számos rajzzal. Zürjén és nyenyec gyűjtéseit, szótárcéduláit és mandzsu-tunguz jegyzeteit az 1920-as években a Néprajzi Múzeum vásárolta meg. Kéziratos hagyatéka 28 tételből és közel 12 ezer oldalból áll. Ajnó gyűjteményének egy részét a hamburgi Museum für Völkerkunde őrzi. A gyűjtemények mandzsu-tunguz részének feldolgozását Diószegi Vilmos kezdte el, de végül nem valósította meg.

    Elismertség

    A Magyarországi Turán Szövetség alapító tagja és ún. szövetségnagyja (1920-tól). Az Erdélyi Kárpát Egyesület osztálytitkára (1896).

    Főbb művei

    F. m.: Dai Nippon. I–III. (Bp., 1906)
    Kelet csodái. Útirajzok. (Bp., 1906)
    Három székely diák kalandos utazása a Föld körül. (Bp., 1907)
    Séta a világ körül. (Bp., 1907)
    B. B. jelentése az 1908. évben az Alsó-Amurnál végzett tanulmányútjáról. (Keleti Szemle, 1909)
    Baráthosi turáni könyvei. I–XVIII. (Bp., 1926–1942)
    Kisebb finnugor véreink. (Bp., 1931)
    Távoli utakon. Vál., a bevezető tanulmányt írta Hoppál Mihály. (Bp., 1996)
    szerk.: Aranyosrákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben. Sajtó alá rend. (Bp., 1905).

    Irodalom

    Irod.: Diószegi Vilmos: Az első magyar mandzsu-tunguz kutató. (Ethnographia, 1947)
    Balassa Iván: A Néprajzi Múzeum kapcsolatai az orosz néprajztudománnyal. (Ethnographia, 1972)
    Diószegi Vilmos: A Nanai Shaman Song at Healing Rites. (Acta Orientalia, 1972)
    Hegyi Imre: B. B. (Messzi népek magyar kutatói. II. A magyar néprajz klasszikusai. Szerk. Bodrogi Tibor. Bp., 1978)
    Hoppál Mihály: Sámánok. Lelkek és jelképek. (Bp., 1994)
    Hoppál Mihály: The Life and Works of B. B., a Hungarian Researcher of Manchu- Tunguz Shamanism. (Shaman, 1999)
    Ifj. Kodolányi János: B. B. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (33), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (47), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (102), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (33), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (946), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (310), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (66), közgazdász (181), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (686), meteorológus (14), mezőgazda (123), mezőgazdasági mérnök (101), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (20), műfordító (209), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (86), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu