Gergely Sándor
író, szerkesztő, kultúrpolitikus
Névváltozatok
1911-ig Grünbaum
Születési adatok
1896. február 2.
Sopronkeresztúr, Sopron vármegye
Halálozási adatok
1966. június 14.
Budapest
Család
Sz: apja alkalmi munkás volt. Anyja: Pollák Rózsa, szolgáló. Hatan voltak testvérek.Iskola
Érettségi vizsgát tett.Életút
Tanulmányait követően vidéken, újságíróként helyezkedett el. Az I. vh.-ban a francia fronton szolgált, egy sebesülés miatt elvesztette látását (1918), amit csak egy szemműtét után nyert vissza (1920). Az MSZDP tagja (1922–1929; kizárták: 1929), a Vági István-féle MSZMP – s egyúttal az illegális kommunista párt – tagja (1926–1927). A Kékmadár c. irodalmi folyóirat szerkesztője (1923), a miskolci Reggeli Hírlap rovatvezetője (1924–1925), a Parasztok Lapja és több más, rövid életű szociáldemokrata lap munkatársa (1925–1931). Írásai radikális hangvétele miatt többször perbe fogták, több éves börtönbüntetés elől a Szovjetunióba menekült (1931). A moszkvai Sarló és Kalapács, az Új Hang szerkesztőségének tagja (1936–1940), az Igaz Szó c. hadifogolylap munkatársa (1944). Hazatérését megelőzően, távollétében (1945. jan.) az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották (Diósgyőr, 1944. dec.–1945. nov.). A Magyar Írók Szövetsége elnöke (1945–1951), elnökségi tagja (1951–1956). A Szabadság c. napilap kulturális rovatvezetője.Emlékezet
Első novellái (Sivatag, 1922) futurista kisprózai művek voltak, a kritika úgy tekintett rá, mint az avantgárd irodalom egyik új, nagy tehetségű képviselőjére. Későbbi elbeszélései naturalista novellák, írásművészetére elsősorban Bródy Sándor munkái hatottak. A Béke (1925) c. novellájának főhőse Tüske Péter hadirokkant (nyilván Gergely Sándor saját magát ábrázolta) s a szereplők is tragikus sorsú figurák: utcai tolvajok, prostituáltak, a nagyváros szegénységébe taszított különös emberek. Hősei ösztönös állapotban „tudatos tudatlanságban” vannak, emberábrázolását az avantgárd kompozíció és koncepció szabja meg. A Játszik az ucca (1927) c. regénye a nagyváros, aprólékos igényű, naturalisztikus tényszerűségű képe. A naturalista aprólékosságú leírások rendkívül precíz szociális problémafelvetéssel párosultak, s ez a pontos, szinte szociografikus leírás juttatta el Gergely Sándort a vállalt szocialista realizmushoz. Moszkvai emigrációjában írt művei a Horthy-korszak problémáit már pártossággal, a munkásosztály harcát mély empátiával ábrázolták. Aktívan részt vett a szovjetunióbeli irodalmi közéletben, harcos cikkekben és egyéb publicisztikai írásokban tett hitet egy új világrendszer irodalmi szemlélete mellett. A Szovjetunióban érdeklődése a magyar történelmi múlt sorsdöntő kérdései felé fordult. Életműve legfontosabb alkotása előtt évekig foglalkozott a XVI. sz. magyar történetével, több tanulmányt is szentelt a középkori osztályharcoknak, ill. azok irodalmi, azaz szocialista realista problémáinak. Fő műve a Dózsa-trilógia (Úriszék, 1936; A nagy tábor, 1939; Tüzes trónus, 1940) pártos forradalmi szemlélettel ábrázolja a magyarországi parasztfelkelést (először 1514 címmel Moszkvában jelent meg, később Dózsa címmel többször is átdolgozta). Regényfolyama szocialista realista regényeposz: a két szembenálló tábor vezéreinek és tömegeinek összecsapását mutatja be nagy történelmi képek sorában. Aprólékos módszerrel mutatja be, azt a folyamatot, ahogy a törökellenes háborúra összegyűlő „nagy tábor” átalakul az urak elleni forradalmi hadsereggé, s ugyanez az ábrázolás érhető tetten a parasztvezér Dózsa György fokozatos forradalmi vezetővé válásában. A mű igen nagy vihart kavart, több kritikus az első szocialista realista történelmi regényként értékelte, amely ugyanakkor szakított a klasszikus történelmi regény addig ismert kritériumaival. Még, szintén az emigrációban írt Vitézek és hősök c. novellája a Horthy-rendszert kiszolgáló „megalkuvók” és a hősiesen küzdő kommunisták szembenállását mutatja be (1937). A novellából később mérsékelt sikerű drámát is írt. Későbbi írásai közül kiemelkedik a Gyanú (1948) c. regénye, amely a magyar irodalomban elsők között szólt a sztálini Szovjetunióban jelentkező gyanakvás és rettegés világáról. Élete végén írt Rögös út (1955), Tiltott utak (1961) és Felsőbb osztályba léphet (1964) c. önéletrajzi trilógiája fontos kordokumentum, amely osztályharcos életútját mutatja be. Néhány riportkönyvet és szociográfiát is írt. Műfordítóként kortárs szovjet drámákat tolmácsolt, amelyek közül az Optimista tragédia volt a legismertebb).Elismertség
Szinte valamennyi művét lefordították valamennyi európai népi demokratikus országban, az 1950-es években talán ő volt az egyik legismertebb magyar kortárs szocialista realista író. Ehhez azonban természetesen hozzájárult az is, hogy az MDP dogmatikus kultúrpolitikájának egyik legjellegzetesebb képviselője volt. Budapesten élt és hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Halála után a Szépirodalmi kiadó megjelentette életműsorozatát (1967–1975 között). Hagyatékát a bp.-i Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) őrzi.Elismerés
Munka Érdemrend (1953), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1956). Kossuth-díj (Dózsáról szóló regénytrilógiájáért, 1949; a Rögös út c. regényéért, 1956),Főbb művei
F. m.: Sivatag. Elb.-ek. (Bp., 1922)Béke. Reg. (Miskolc, 1924
szlovákul: Bratislava, 1924
oroszul: Moszkva, 1937)
Achrem Fickó csudálatos élete. Reg. (Bp., 1925)
Hidat vernek. Reg. (Bp., 1927)
Játszik az ucca. Reg., elb.-ek. (Bp., 1927)
A Dózsa-féle parasztforradalom története. Tanulmány. (Bp., 1929)
Szú. Reg. (Bp., 1929)
Embervásár. Reg. (Bp., 1930)
Munkáskultúra. Tanulmány. (Bp., 1930)
Valami készül Reg. (Bp., 1931)
Pereg a dob. Reg. (Moszkva–Leningrád, 1934
Bp., 1958)
1514. I–III. köt. Reg. Pór Bertalan rajzaival. (Moszkva, 1936–1940)
Vitézek és hősök. Elb.-ek. (Párizs, 1937
Bp., 1946)
Der Namenlose. (Moszkva, 1937)
Bor. Elb.-ek. (Bp., 1941)
A dehkánok földjén. Egy üzbég kolhoz élete 1942 tavaszán. (Moszkva, 1943
Kolozsvár, 1945)
Fái István: Hátországi kapcsolatok. Az utószót írta. (Moszkva, 1944)
Dékán István: Vihar Ukrajnában. Egy magyar partizán naplója. Az előszót írta. (Bp., 1945)
Dózsa. I–III. köt. Reg. I. köt. Úriszék. II. köt. A nagy tábor. III. köt. Tüzes trónus. (2. kiad. Bp., 1945–1948)
Vitézek és hősök. Elb.-ek. (Bp., 1946
A bevezetőt Méliusz József írta. Temesvár, 1946
szerbül: Beograd, 1948)
Taurinus István: Paraszti háború. Hősköltemény Dózsa György harcáról, tettéről, haláláról. Ford. Geréb László. A címlapot Kardos Erzsébet tervezte. Az előszót G. S. írta. (Bp., 1946
2. kiad. 1972)
Szép úr hétköznapja. Novellák. (Cserépfalvi kiskönyvtára. 7. Bp., 1946)
Az utolsó felvonás. Reg. (Szikra Regénytár. Bp., 1947)
Szovjet-jiddis költészet. Szerk. Vihar Béla. Az előszót írta. (Bp., 1947)
Az új jugoszláv értelmiség. Úti feljegyzések. (Társadalmi Szemle, 1947)
Vitézek és hősök. Színmű. (Bp., 1948
szlovákul: Bratislava, 1949
cseh nyelven: Praha, 1950 és 1961
lengyelül: Warszawa, 1952)
Gyanú. Elb.-ek. (Bp., 1948
románul: Bucuresti, 1949)
Más lányok. (Szemtanú. Antológia. Bp., 1949)
Épül az új világ. Cikkek. (Szabad Föld Téli Esték Könyvei. Bp., 1949)
Új falu. A dehkánok földjén c. műve új kiadása. (Népkönyvtár. 6. Bp., 1949)
Hív az erdő. Elb.-ek. (Bp., 1949)
Falusi jelentés. Elb.-ek. (Bp., 1950
2. kiad. 1952
szlovákul: Bratislava, 1951)
Farkasok. Vál. elb.-ek. (Bp., 1950
szlovákul: Bratislava, 1951
lengyelül: Warszawa, 1951)
Dózsa György. Reg. I–II. köt. (3. kiad. Bp., 1950
szlovákul: Martin, 1950
cseh nyelven: Praha, 1951
ukránul: Kijev, 1965)
Szakadék szélén. – Hív az erdő. Két novella. (Szabadságharcos Kiskönyvtár. Bp., 1952)
Forró nyár. Reg. (Bp., 1952)
Találkozó. Elb.-ek és karcolatok. (Bp., 1952)
Dózsa György. Reg. I–II. köt. Ill. Pór Bertalan. (3. átd. kiad. Bp., 1954)
Felszáradnak a könnyek. Filmregény. (Bp., 1954)
Rögös út. Önéletrajzi regény. I–II. köt. (Bp., 1955
oroszul: Moszkva, 1959
németül: Berlin–Bp., 1961
lengyelül: Warszawa, 1965)
Vitézek és hősök. Színmű. A bevezetőt Goda Gábor írta. Ill. Sebők Lajos. (Népszerű drámák. 26. Bp., 1956)
Őszi reggel. Vál. elb.-ek. (Bp., 1957)
A Nagy Föld. Vázlatok egy körképhez. Visszaemlékezések. (Bp., 1957)
Pereg a dob. Reg. (2. kiad. Bp., 1958
3. kiad. 1972
oroszul: Moszkva, 1961)
Vitézek és hősök. Novellák. Az utószót Kerekes György írta. (Kincses Könyvtár. Bp., 1959)
Dózsa György. Történelmi regény. I–III. köt. Közös tokban, bibliofil kiadás is. A bevezetőt Bölöni György írta. Ill. Pór Bertalan. (4. kiad. Bp., 1960
5. kiad. 1966
6. kiad. 1970)
Tiltott utak. Reg. (Bp., 1961
2. kiad. 1963
3. kiad. 1969)
Rögös út. Önéletrajzi regény. (2. kiad. Bp., 1961
3. kiad. 1969)
Achrem fickó. – Hidat vernek. Két reg. (Bp., 1963
3. kiad. 1974)
Felsőbb osztályba léphet. Reg. (Bp., 1964
2. kiad. 1973)
Hallgatás közben. Riportok, karcolatok, cikkek. (Bp., 1965)
Valami készül. – Szú. – Embervásár. Három regény. Szerk., az utószót írta Tamás Aladár. (Bp., 1967)
Emberek között. Elb.-ek. Szerk., az utószót írta Imre Katalin. (Bp., 1968)
Vitézek és hősök. – Urak és emberek. – Az utolsó felvonás. – Életre–halálra. Drámák. Szerk., a bevezetőt írta Zalka Miklós. (Bp., 1971)
Vitézek és hősök. (Öt magyar dráma. Vál. Gálos Tibor. Bp., 1972)
Hittel és indulattal. Publicisztikai írások. Vál. és szerk. Szabó Ferenc. (Bp., 1975)
ford.: Virta, Nyikolaj: Kárhozottak összeesküvése. Színmű. Ford. (Szovjet színpad. Bp., 1950)
Visnyevszkij, Vszevolod: Optimista tragédia. Ford. Az utószót Héra Zoltán írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1958
Szovjet drámák. 2. kiad. Bp., 1974)
színműve: Vitézek és hősök. (Bem.: Belvárosi Színház, 1948. márc. 30.).
Irodalom
Irod.: Bőgel József: G. S.: Rögös út. (Alföld, 1956)Kelemen János: G. S.: Pereg a dob. (Kortárs, 1959)
Barabás Tibor: G. S. (A könyv hatalma. Írások az irodalomról. Bp., 1961)
Juhász Géza: G. S.: A tiltott út. (Alföld, 1962)
Bokor László: G. S.: Tiltott utak. (Kortárs, 1962)
Elhunyt G. S. (Népszabadság, 1966. jún. 15.)
Juhász Géza: G. S. (Nagyvilág, 1966)
Imre Katalin: G. S. (I. K.: Arcképek a szocialista irodalomból. Bp., 1967)
Lőrinczy Huba: G. S.: Valami készül. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Bodó László: G. S., a miskolci újságíró. (Borsodi Szemle, 1971)
Perjés Géza: G. S. Dózsa-regénye történész szemmel. (Kortárs, 1972)
Pomogáts Béla: G. S. (P. B.: Az újabb magyar irodalom. 1945–1981, Bp., 1982)
S. M.: G. S. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944–1945. Bp., 1994)
Molnár Géza: Zelk Zoltán támadása G. S. ellen, az Írószövetségben. (Ezredvég, 2007)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
