Család

Sz: Berger Ármin, Singer Eleonóra. Testvére: Bálint Jenő (1889–1945) művészeti író, kritikus.

Iskola

A Franklin Társulat nyomdájában betűszedést tanult (1898–1902), Vesztróczy Manó tanítványa (1902-től). Vidéki vándorutakon stáció-képeket, feszületeket aranyozott (1902–1906), majd nyaranta Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly tanítványa volt a nagybányai művésztelepen (1906–1908), ill. Bp.-en Szablya-Frischauf Ferenc magániskolájában képezte magát (1907–1908).

Életút

A KÉVE művésztársulat tagjaként részt vett kiállításain, annak Nemzeti Szalonbeli (1909, 1911, 1912), ill. külföldi bemutatóin (1907–1908: Berlin, Düsseldorf és Drezda; 1910: Bécs). Münchenben élt (1909), majd Párizsban dolgozott (1910–1912), ahol a Grande Chaumiére-ben akt-stúdiumokat folytatott, ill. Modiglianival közösen bérelt műtermet a Montparnasse-on. Rövid ideig a kecskeméti művésztelepen alkotott (1911–1912) és szerepelt a nagybányaiak jubileumi kiállításán (1912). Megjelentette a Formák– foltok–vonalak c., 10 litográfiát tartalmazó albumát (amelyhez Kosztolányi Dezső írt előszót, 1919). Szentendrén telepedett le (1919), ill. családjával Izbégen élt és alkotott (1920-tól). Élete utolsó éveiben szerepelt az OMIKE képzőművészeti kiállításain (1942, 1943). Pályája kezdetén művészetére a nagybányai fiatal művészek hatottak; festményein, pasztelljein (pl. tájképek, csendéletek, enteriőrök stb.) az erőteljes kontúrokkal, összefogott színfoltok dominálnak. Az I. vh. idején hadifestőként számos művén megörökítette a csatatereket, katonatársait és a hadifoglyokat. 1920 után erőteljesebb ecsetkezelésű, expresszív tájak, izbégi és párizsi részletek, jelenetek, enteriőrök kerültek ki ecsetje alól. Műveit (Anya gyermekével; Csendélet; Interieur; Kórházi jelenet; Olvasó nő; Parkban) a Magyar Nemzeti Galéria (MNG), a Kecskeméti Képtár és több magángyűjtemény őrzi.

Szerkesztés

Számos esztétikai jellegű művészetkritikai tanulmánya jelent meg a Ház (1909–1911), A Kéve Könyve (1912–1913) és a Múlt és Jövő c. folyóiratokban (1936).