Család

Sz: Frigyes Habsburg-Lotharingiai főherceg, tescheni herceg, tábornagy és hadsereg-főparancsnok; Izabella, Croy-dülmeni hercegnő. F: 1. Lelbach Irén. Elvált. 2. Bocskay Katalin. Elvált. 3. Strauss, Lydia.

Iskola

A pozsonyi gimnáziumban éretts. (1914), majd rövid katonai képzés után hadnaggyá (1916), ill. főhadnaggyá avatták (1918), a Magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett.

Életút

A katonai összeomlás után Magyaróvár környéki birtokára vonult vissza (1918), a Tanácsköztársaság idején apjával együtt Svájcban élt (1919). Mivel anyai ágon a Croy család az Árpád-házból, IV. István egyik fiától származtatta magát, a magyar trónra is igényt tartott (1920–1921), ezért összetűzésbe került IV. Károllyal és családjával; végül Habsburg Ottó előtt lemondott trónigényéről (1931). Származása révén a Felsőház tagja (1927–1944). Magyarnak vallotta magát, a magyar szélsőjobboldali körök egyik szervezője, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége elnöke (1925– 1926; e tisztéről a frankhamisítási botrány miatt kellett lemondania). Az 1930-as évektől nyíltan nácibarátnak számított, a II. vh. idején az SS beszervezett informátora volt Mo.-on. Jugoszlávia szétesése után béllyei uradalmának háromnegyed része visszakerült Mo.-hoz (1941), de Bárdossy László miniszterelnök szétosztotta azt az ún. vitézi telepesek között. A II. vh. végén (1943–1944) a németek részéről felvetődött annak a lehetősége, hogy ő töltse be a Horthy István halálával megüresedett kormányzóhelyettesi posztot (a Magyar Megújulás Pártja kományzóhelyettes-jelöltje, 1943). 1945 után Argentínában telepedett le. Máltai lovag.

Elismertség

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület tb. elnöke, az Országos Gyermekvédő Liga ún. kormányzóelnöke, a Magyar Vöröskereszt Egyesület fővédnöke, a Magyar Cserkész Szövetség védnöke. A Magyar Vívó Szövetség és a Magyar Evezős Szövetség elnöke.