Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Krompecher István
    Krompecher Ödön
    Medgyessy Pál
    Rényi Alfréd

    Winter Ernő

    vegyészmérnök, fizikus, feltaláló


    Született: 1897. március 15. Győr
    Meghalt: 1971. június 2. Budapest
    Temetés: 1971. június 11. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Régi győri zsidó családból származott. Sz: Winter Nándor szabósegéd, Dringler Regina mosónő. Tízen voltak testvérek, ő volt a legkisebb. Testvérei közül: Winter Miksa bőrdíszműves, a holokauszt áldozata lett és Winter Gyula autószerelő. Másik testvérének, Winter Sándornak leánya, Vezér Erzsébet (1915–2003) irodalomtörténész. F: 1926-tól Barta Lívia (†1994. ápr. 10. Budapest. Temetés: 1994. ápr. 29. Farkasrét). Fia: Ada-Winter Péter (1923–) informatikus, Winter Mihály (1940–1976) orvos, kandidátus és Winter János (1941–).

    Iskola

    A győri állami főreáliskolában éretts. (1915); osztályfőnöke Pitroff Pál, matematikatanára Kallós Béla, természetrajztanára Polgár Sándor volt. A József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. szerzett (1925), az MTA tagja (l.: 1951. dec. 15.; r.: 1956. máj. 30.).

    Életút

    Az I. világháborúban, Boszniában teljesített katonai szolgálatot (1915–1918). Tanulmányai idején a drezdai szappangyár (1921–1922) és a budapesti Meister Szappangyár mérnök-gyakornoka (1922–1923), az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. (EVIG) laboratóriumának kutatómérnöke, a laboratórium vezetője (1925–1928), a nijmegeni (Hollandia) Splendor Izzólámpa- és Rádiócsőgyár fejlesztőmérnöke (1929–1930), ismét az Egyesült Izzó kutatómérnöke, az Elektroncső Laboratórium helyettes vezetője (1930–1932), a laboratórium (1932–1944 és 1945–1948), ill. a rádiócsőgyártó részleg vezetője (1948–1950). 1944-ben zsidó származása ellenére érdemeire való tekintettel védettséget kapott, de kényszertartózkodási helyéül az Egyesült Izzó 17-es épületét jelölték ki. A Távközlési Kutató Intézet (TKI) tud. főmunkatársa és igazgatóhelyettese (1951–1962), tud. tanácsadója (1962-től), egyúttal az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete igazgatóhelyettese (1958–1971) és az Elektronfizikai Osztály vezetője (1962–1971). Az amerikai RCA cégnél járt hosszabb tanulmányúton (1936).



    Szenvedélyes hegymászó és sziklamászó volt: feljutott a Keleti-Alpok legmagasabb csúcsára (a 3899 méter magas Ortlerre).



    A magyar híradástechnikai és vákuumtechnikai kutatások kimagasló személyisége, több mint hetven magyar és közel kétszáz külföldi szabadalma nyert védoltalmat. Nevéhez fűződik – többek között – az ún. redukciós bárium fémgőz eljárás kidolgozása, a kettős vezérlésű végerősítőcsövek, az eltérítéses vezérléssel dolgozó keverőcsövek, a nagy sokszorozási tényezőkkel bíró szekunderemissziós katódok, ill. a nagy élettartamú, nagy terhelhetőségű speciális oxidkatódok kifejlesztése. Az oxidkatódokkal kapcsolatos vizsgálódásai a nemzetközi viszonylatban is a legjobb minőségű oxidkatódhoz vezettek: világviszonylatban is egyedülálló, újszerű impulzuskatód-típust valósított meg.

     

    Még Edison fedezte fel, hogy a legjobb szigetelőnek ismert vákuum egyirányú elektromos veztőképességre tehet szert, ha benne fémhuzalt elég nagy hőmérsékleten izzítunk. A rádióban használt elektroncsövek katódjai árammal közvetlenül fűtött fémhuzalok voltak. Kezdetben volframból készítették, majd a gazdaságosabb tóriumból: ilyet gyártott a magyar rádióipar is (1926-ban). Ahhoz, hogy a rádió tömegcikké válhasson, csökkenteni kellett az elektroncsövekben használt izzókatódok hőmérsékletét; ezáltal acsövek erősítése megnövekedett, energiafogyasztása csökkent és a vevőberendezéseknek a hálózati árammal való táplálására nyílott lehetősége. A hollandiai Philips-vállalat laboratóriuma – Gustav Ludwig Hertz (1887–1975) irányításával – kidolgozta az ún. báriumazidos eljárást. Az így készült rádiócsövek a világ legjobb gyártmányai lettek. A magyar Egyesült Izzó válságba került, megrendelések hiányában leállt a magyar rádiógyártás (a Philips-féle rádiócsöveket nem lehetett sem lemásolni, sem leutánozni). Winter Ernő újdonsága a bárium–magnézium ötvözetes cső (P 415 jelű, nagy teljesítményű végerősítő Tungsram-cső, 1927).

    Emlékezet

    Győrött született, Budapesten élt és tevékenykedett; budapesti lakóhelye: XII. ker. Németvölgyi út 72/b. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyleleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Győri szülőháza (Apátúr köz) falán emléktáblát állítottak (1974. márc. 15-én) és utcát is neveztek el róla.

    Elismertség

    Az MTA Híradástechnikai Bizottsága és az MTA Elektronikus Eszközök Bizottsága elnöke.

    Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) alapító tagja.

    Elismerés

    Magyar Munka Érdemrend (arany, 1948 és 1950), Magyar Népköztársaság Érdemrend (1952), Munka Érdemrend (arany, 1967).

     

    Kossuth-díj (1950 és 1953), Puskás Tivadar-emlékérem (1968).

    Főbb művei

    F. m.: Zeidler, Hermann: A modern bőrgyártás. Gyakorlati útmutató a bőrgyártásban. A 2. bőv. kiad. után ford. W. E. (Műszaki Könyvtár. 43. Bp., 1924)
    Speciálkatódok és impulzuskatódok. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1953)
    Elektroncsöveken észlelt jelenségekből levont néhány elméleti következtetés. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1953. febr. 16.)
    Vákuumtechnika, különös tekintettel a híradástechnikára. I–III. köt. (Bp., 1953–1954)
    Vákuumtechnika. II. Oxidkatód. (Bp., 1954)
    Az elektroncsövek fejlődésének irányai. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1955 és külön: Bp., 1955)
    Válogatott fejezetek a ferromágnesesség témaköréből. (Bp., 1955)
    Nagy élettartamú oxidkatódok wolframmagfémmel. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1959. szept. 24.; megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1960 és külön: Bp., 1960)
    Hazai eredmények az izzókatód-kutatásban.(Természettudományi Közlöny, 1960)
    A hőenergia átalakulása közvetlen villamos energiává. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1961 és külön: Bp., 1961)
    Die ungarische Forschungsergebnisse auf dem Gebiete der Elektronen- und Vakuumphysik. (Proceedings of the Symposium on Electron and Vacuum Physics. Szerk. is. Bp., 1962)
    Long-Life Oxide Coated Cathodes on Tungsten-Cores. (Acta Technica, 1962)
    A földalkáli-karbonátok szilárd olatainak képződésére vonatkozó vizsgálatok. Bíróné Frigyes Évával és Budincsevits Andorral. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1962; angolul: Formation of Solid Solutions of Alkaline Earth Metal Carbonates. Acta Technica, 1964)
    Single Electron Generated Current Pulse in a Vacuum Diode. (Bp., 1964).

    Irodalom

    Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    W. E. munkássága. A magyar elektroncsőipar szolgálatában. Bev. Szigeti György. (Az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete kiadványa. Bp., 1967)
    Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
    Kulcsár László: A „katódos“ Winter. (Kisalföld, 1969. márc. 30.)
    Hajduska István: A „katódos“ Winter. (Magyar Nemzet, 1971. jún. 6.)
    Halálhír. (Népszabadság, 1971. jún. 8.)
    Bognár Géza: W. E. (Műszaki Tudomány, 1971)
    Szigeti György: W. E. (Magyar Tudomány, 1971)
    A „katódos“ Winter. (Sokszemközt tudósokkal. Kardos istván tévésorozata. Bp., 1974)
    Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Újpest lexikon. (Újpest, 2002)
    Győri életrajzi lexikon. (2. átd. kiad. Győr, 2003)
    Kardos István: A híradás-technikai kutatás kiemelkedő alakja: W. E. (Ezredvég, 2005).

     

    neten:

     

     

    http://ww2.infovilag.hu/2017/05/07/az-ujsagiro-archivumabol-a-katodos-winter

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (18), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (102), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (29), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (64), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (936), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (309), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (685), meteorológus (14), mezőgazda (123), mezőgazdasági mérnök (101), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu