Szabolcsi Miklós
Szabolcsi Miklós

2024. május 13. Hétfő

Szabolcsi Miklós

irodalomtörténész

Születési adatok

1921. március 3.

Budapest

Halálozási adatok

2000. szeptember 2.

Budapest


Család

Felesége Szabolcsi [Margulesz] Hedvig művészettörténész. Fia: Szabolcsi János (1952) sakkozó. Nagybátyja Szabolcsi Bence (1899-1973) zenetörténész, az MTA tagja.

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1965. ápr. 23.; r.: 1976. máj. 7.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetemen m.-francia szakos tanári okl. (1943), bölcsészdoktori okl. szerzett (1946), az irodalomtudományok kandidátusa (1960), doktora (1963), az MTA tagja (l.: 1965. ápr. 23.; r.: 1976. máj. 7.). - A II. vh.-ban munkaszolgálatos Ukrajnában (1943-1944), hazatérése után a Györffy Koll.-ban lévő szovjet katonai misszió tanára (1945. máj.-szept.), majd a pesti Izr. Hitközség Gépip. Technikuma, ill. Gimn.-a r. tanára (1945-1948), a Vallás- és Közoktatásügyi Min. Egy. Oszt. főelőadója (1948-1949), az Orsz. Neveléstud. Int. munkatársa (1949-1950), a bp.-i Árpád Gimn. r. tanára (1950-1953). Az MTA Irodalomtörténeti Int, ill. MTA Irodalomtud. Int. tud. munkatársa (1956-1958), a XX. sz.-i és M. Irodalmi Oszt. vezetője (1958-1967), ügyvezető ig.-ja (1967-1980), az Orsz. Pedagógiai Int. főig.-ja (1981-1988). A KLTE BTK II. sz. M. Irodalomtörténeti Int. (1962-1964), majd az ELTE BTK II. sz. M. Irodalomtörténeti Int. egy. tanára (1964. júl. 19.-1994. aug. 31.), nyugdíjas tud. tanácsadója (1994-1995), emeritusz professzora (1998-2000). A párizsi Sorbonne vendégprofesszora (1965-1966).Tud. pályafutásának kezdetén stíluskutatással, a m. irodalom stílustörténetével, ill. a verselemzés kérdéseivel fogl. 1949-től vezető szerepet játszott a m. irodalomtörténet marxista újjáértékelésében, az ezzel kapcsolatos irodalomtörténeti monográfiák munkálatainak irányítója. Alapvetően új eredményeket ért el József Attila munkásságának feltárása terén: a költő első monográfiáinak szerzője, ill. sajtó alá rendezte az összes műveit, elsőként gyűjtötte össze kortársai róla szóló emlékezéseit, részt vett művei kritikai kiadásának előkészítésében. József Attilán kívül még számos 20. sz.-i m. lírikussal (pl. Juhász Gyula, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor), ill. a század avantgárd és neoavantgárd költészetével is fogl.

Főbb művei

F. m.: Az irodalmi stílusvizsgálat XX. századi módszerei. Egyeteme sPhilológiai Közlöny h.n.,1943
A nyelvészeti stílusvizsgálat XX. századi módszerei. Egyetemes Philológiai Közlöny 1946
Faludi Ferenc stílusa. Budapest,1946
József Attila. Budapest,1952
József Attila összes művei. Budapest,1952
József Attila összes művei. Budapest,1958
József Attila Emlékkönyv. Budapest,1957
József Attila összes művei. III. Cikkek, tanulmányok, vázlatok. Budapest,1958
Költészet és korszerűség. Budapest,1958
A magyar szocialista irodalom történetének néhány kérdése. Tud. tevékenység tézisszerű összefoglalása. Budapest,1960
Kis magyar irodalomtörténet. Budapest,1961
Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetébõl. Budapest,1962
Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése. Budapest,1963
A verselemzés kérdéseihez. József Attila: Eszmélet. In: Irodalomtörténeti füzetek Budapest,1968
Jel és kiáltás. Az avantgárd és neoavantgárd kérdéseihez. Budapest,1971
A clownn mint a művész önarcképe. Budapest,1974
Érik a fény. József Attila élete és pályája. 1923-1927. Budapest,1977
Világirodalom a 20. században. Fõbb áramlatok. Budapest,1987
Kemény a menny. József Attila élete és pályája. 1927-1937. Budapest,1992
Kész a leltár. József Attila élete és pályája. 1930-1937. Budapest,1998
József Attila élete és pályája. Budapest,2005.

Irodalom

Irod.: Kabdebó Lóránt:Sz. M. 75. születésnapjára. Irodalomtörténet 1996
Kulcsár-Szabó Ernõ:Az újraértés küszöbén. Irodalomtörténet 1996
Sz. M. Irodalomtörténet 1996
Tverdota György:Egy beteljesedett vállalkozás. Magyar Tudomány h.n.,1999

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője