Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Horn Gyula
    Mészöly Gyula
    Meznerics Iván
    Nagy Imre
    Rajk László

    Pais Dezső

    nyelvész


    Született: 1886. március 20. Zalaegerszeg
    Meghalt: 1973. április 6. Budapest

    Család

    Sz: Pais Kázmér tisztviselő, Shmiliár Ilona.

    Iskola

    Elemi iskoláit Zalaegerszegen végezte, a bp.-i Zrínyi Miklós Főreálgimnáziumban éretts. (1904). A bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium – tagjaként magyar–latin–görög szakos tanári (1908) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1911?). Az MTA tagja (l.: 1930. máj. 8.; r.: 1941. máj. 16.).

    Életút

    A Barkóczy-család nevelője (1908–1909), Zalaegerszegen állás nélküli tanár és a helyi vármegyei levéltárban kutatott (1909–1911), a soproni gimnázium helyettes tanára (1911–1912), a ceglédi gimnázium (1912–1919), a bp.-i (óbudai) Árpád Gimnázium r. tanára (1919–1924). A bp.-i középiskolai tanárképző intézet előadója és a Pázmány Péter Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéhez beosztott r. tanár (1924–1933), az Eötvös Collegium r. tanára (1933–1937). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n a magyar nyelvészet ny. rk. (1937–1938), ny. r. tanára (1938–1952), egy. tanára (1952–1959) és a Magyar Nyelvészeti Tanszék vezetője (1949–1959).

    Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kar forradalmi bizottságának elnöke (1956. okt.–nov.).

    A 20. sz.-i magyar nyelvtudomány egyik legjelentősebb személyisége, a magyar irodalmi nyelvtörténeti kutatások elindítója tudományos pályafutást Horváth János hatására irodalomtörténészként kezdte (első dolgozatát br. Kemény Zsigmondról írta). Később érdeklődése a régi magyar irodalom nyelve felé fordult, utóbb a nyelvtudomány szinte minden ágában jelentőset alkotott, jóllehet elsősorban nyelv- és szótörténeti kutatásokkal és etimológiával foglalkozott. Elsőként rendszerezte a magyar történeti személynévkutatás elméletét, megteremtette a középkori személynévadás jelentéstanát, meghonosította a teljes szócsaládok vizsgálatát. Alapvetően új eredményeket ért el a magyar nyelvemlékek, elsősorban a Halotti Beszéd vizsgálata terén. Mondattan- történeti és -elméleti, ill. hangtörténeti kutatásai is kiemelkedő jelentőségűek.

    Emlékezet

    Budapesten élt és alkotott, Kosztolányi Dezső tér 12. sz. lakóházát emléktábla jelöli (2001. ápr. 9-étől). Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére, születésének 100. évfordulóján a Zala Megyei Tanács és az MTA Irodalomtudományi Intézete Pais Dezső-díjat alapított (a névtudomány és az irodalmi nyelv egy kimagasló kutatója veheti át, 1986-tól). Átadására a névadó születésnapján (márc. 20-án) kerül sor. Nevét vette fel a békásmegyeri (= budapesti, 1981-ben) és a zalaegerszegi Pais Dezső Általános Iskola (ez utóbbi helyen bronz mellszobrát is leleplezték: Fischer György alkotása, 1985-ben). Róla nevezték el a békásmegyeri (= Budapest III. került) Pais Dezső utcát (1979-ben). Születésének 90. és 100. évfordulójára tudományos konferenciát rendeztek (Zalaegerszegen, 1976-ban és 1986-ban).

    Elismertség

    Az MTA I. Osztálya elnöke (1943. nov. 8.–1949. nov. 29.). Az MTA Nyelvtudományi Bizottsága és Helyesírási Bizottsága elnöke (1946–1949). A Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára, alelnöke. A Szent István Akadémia r. tagja (1934). A helsinki Finnugor Társaság tagja (l.: 1938; t.: 1954), a tartui Észt Tudós Társaság tagja (l.: 1938).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (1953 és 1956). Az MTA Sámuel-díja (1919 és 1926), Kossuth-díj (1951), Révai Miklós-emlékérem (1968), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2003). Zalaegerszeg díszpolgára (1964).

    Szerkesztés

    A Magyar Nyelv szerkesztője (Gombocz Zoltánnal, 1927–1935; Melich Jánossal, 1935–1943; Benkő Loránddal, 1953-tól). A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai c. sorozat szerkesztője (egyedül, 1943–1953; Benkő Loránddal, 1953-tól).

    Főbb művei

    F. m.: Arany János levele Hunfalvy Pálhoz. – Kemény levelek a nemzeti múzeumban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1910)
    Báró Kemény Zsigmond és az irodalmi élet. 1–3. Részben egy. doktori értek. is. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1911)
    Az aszó elhomályosult összetételei. – Színt jelentő melléknevek lappangó kicsinyítői. (Magyar Nyelv, 1912)
    „A walesi bárdok” tárgyának első említése irodalmunkban. – Madách és Eötvös. (Irodalomtörténet, 1918)
    Régi személyneveink jelentéstana. (Magyar Nyelv, 1921/22)
    Meddő. (Magyar Nyelv, 1929)
    Konstantinos törzsneve. (Magyar Nyelv, 1930)
    Fal. – A gyula és a kündüh. (Magyar Nyelv, 1931)
    A magyarsággal kapcsolatos IX–X. századi népelemek és népmozgalmak. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1931. máj. 4.; megjelent: Jancsó Benedek: Erdély története. Kolozsvár, 1931)
    A latin Anianus magyar származékaihoz. Horger Antallal. (Magyar Nyelv, 1933)
    Jegyzetek Anonymushoz. – Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. Ligeti Lajossal. (Magyar Nyelv, 1935)
    A veszprémvölgyi apácák görög oklevele, mint nyelvi emlék. (Szent István Emlékkönyv. II. köt. Bp., 1938; hasonmás kiad. 1979)
    Rengeteg. (Magyar népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve, 1942)
    A Halotti Beszéd olvasása és értelmezése. (Bp., 1942)
    Kettőztetés, ikresítés a magyar nyelvben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1942. máj. 4.)
    Miklós püspök írta a tihanyi alapítólevelet? (Századok, 1944 és Magyar Nyelv, 1955)
    Magyar szóalaktan. I. Szóösszetétel. (Bp., 1949)
    Két fejezet a mondattanból. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. Bp., 1950)
    Reg. A régi magyarság szellemi életének kérdésköréből. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. Bp., 1950)
    Irányelvek a magyar hangtörténet tárgyalásában. (Bp., 1950)
    Irányelvek a magyar hangtörténet tárgyalásában. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. Bp., 1950)
    Kérdések és szempontok szóösszetételek vizsgálatához. (Magyar Nyelv, 1951)
    Árpád- és Anjou-kori mulattatóink. (Zenetudományi tanulmányok. I. Kodály-emlékkönyv. Bp., 1953)
    A fél névszó finnugor és magyar alaktani vonatkozásaihoz. – Budapest kialakulásának kezdetei. (Magyar Nyelv, 1954)
    A magyar irodalmi nyelv. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya Közleményei, 1954)
    A magyar ly hang történetéhez. Bárczi Gézával, Benkő Loránddal. (Nyelvtudományi értekezések. 6. Bp., 1955)
    A magyar helyesírás szabályai tizedik kiadásának előzményeihez és fogadtatásához. (Csillag, 1955)
    Egy Bartók vers. Keresztury Máriával. – A búcsú és a szabad. – A szódarabok funkcionális megelevenedése. (Magyar Nyelv, 1956)
    A jelentéstan helyzete hazánkban 1945 óta. Bánhidi Zoltánnal. – A szabad helynévi alkalmazásaihoz. (Magyar Nyelv, 1957)
    Haj, huj, kaját. Hangutánzó-hangkifejező szavaink néhány ősi rokonságban lévő csoportjáról. (Zenetudományi tanulmányok. VI. Kodály Zoltán 75. születésnapjára. Bp., 1957)
    Veres Péter egy ritka szava. Beke Ödönnel. – Az egy számnév meg az így határozószó. – A -nok, -nök és a -zat, -zet képzők. – Reg. (Magyar Nyelv, 1958)
    A táltos meg az orvos. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya Közleményei, 1958)
    Példák a hangrendváltó osztódásos ikerítésre. – Az igekötők mivoltához és keletkezéséhez. (Magyar Nyelv, 1959)
    Egy s más a szer dolgában. (Magyar Nyelv, 1960)
    Szer. Egy szószerkezet szétágazásai a magyarban és más finnugor nyelvekben. (Nyelvtudományi értekezések. 30. Bp., 1962)
    A magánhangzós előtagú – mássalhangzós utótagú ikerszók alakulásmódjai. (Magyar Nyelv, 1963)
    Miért és hogyan voltunk barátok Bóka Lászlóval? (Valóság, 1964)
    Az alanyos és tárgyas összetételek. (Alak- és mondattani gyűjtelék. (Nyelvtudományi értekezések. 46. Bp., 1965)
    Régi személyneveink jelentéstana. (1–2. kiad. Bp., 1966)
    Részletek a határozós összetételek fejezetéből. 1–3. (Magyar Nyelv, 1966–1967)
    A garabonciás és társai. (Magyar Nyelv, 1967)
    Aranyosrákosi Székely Sándor székely eposzának tündér mozzanatai. (Studia Litteraria, 1967)
    A telek földterület jelentéstörténete. (Magyar Nyelv, 1971)
    A tetem adatolásához és a tetem jelentéstörténetéhez. (Magyar Nyelv, 1972)
    Életem, emlékeim, találkozásaim. Vál., szerk. Dorogi Zsigmond. (Bp., 1973)
    A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Sajtó alá rend. Kázmér Miklós. (Bp., 1975)
    Két fejezet a mondattanból. Hasonmás kiad. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. Bp., 1979)
    A Horváth Jánossal társalkodó P. D., avagy tükörcserepek egy ötvennégy esztendős együttlét emlékeiből. (Irodalomismeret, 2002)
    szerk.: Magyar Anonymus. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Ford., a bevezető tanulmányt írta. 1 kihajtható térképmelléklettel. (A Napkelet könyvtára. 14. Bp., 1926)
    Ómagyar olvasókönyv. Összeáll. Jakubovich Emillel. (Tudományos Gyűjtemény. Pécs, 1929; Hasonmás kiad. Bp., 1995)
    Nyelvünk a reformkorban. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. (Bp., 1955)
    Horváth János: Versritmusú szólások a kötetlen beszédben. Szerk. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 100. Bp., 1958)
    Dolgozatok a magyar irodalmi nyelv és stílus történetéből. Szerk. (Bp., 1960)
    Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerk. Benkő Loránddal. (Nyelvtudományi értekezések. 38. Bp., 1963)
    Dolgozatok a hangtan köréből. Szerk. Benkő Loránddal. (Nyelvtudományi értekezések. 67. Bp., 1969)
    Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. A gesta hasonmás kiadása. Kihajtható térképmelléklettel. Ford. P. D. A bevezető tanulmányt írta Györffy György, szerk. Katona Tamás. (Bp., 1975; Bibliotheca historica. 2. kiad. 1977)
    Anonymus: Gesta Hungarorum. III. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. A latin eredeti másolatából ford. P. D., prózájából a versadaptációt készítette Oromszegi Ottó. (Bp., 1994)
    Ómagyar olvasókönyv. Összeáll. Jakubovich Emillel. Hasonmás kiad. (Bp., 1995)
    Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. A gesta hasonmás kiadása. Kihajtható térképmelléklettel. Ford. P. D. A térképeket készítette Györffy György, a bevezető tanulmányt írta Thoroczkay Gábor. (Szent István Könyvek. Bp., 2003).

    Irodalom

    Irod.: Bartoniek Emma: P. D. Magyar Anonymusa. (Napkelet, 1926)
    Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
    Bóka László: P. D.: A magyar irodalmi nyelv. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
    Gáldi László: P. D.: A magyar irodalmi nyelv. (Magyar Nyelvőr, 1955)
    Bóka László: P. D. 70 éves. (Magyar Nyelvőr, 1956)
    Emlékkönyv P. D. hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bárczi Géza, Benkő Loránd. Kihajtható térképmelléklettel. P. D. irodalmi munkásságával. A bibliográfiát összeállította Mikesy Sándor. (Bp., 1956)
    Bóka László: P. D. 70 éves. (Magyar Nyelvőr, 1956)
    Kniezsa István: P. D. 75 éves. (Magyar Nyelv, 1961)
    P. D. nyolcvanadik születésnapjára. (Magyar Nyelv, 1966)
    Lőrincze Lajos: P. D. köszöntése. (Magyar Nyelvőr, 1966)
    Hexendorf Edit: Gondolatok P. D. születésnapján. (Magyar Nyelvőr, 1971)
    Mikesy Sándor: P. D. tudományos munkássága. (Magyar Nyelv, 1973)
    Benkő Loránd: P. D. (Magyar Tudomány, 1973)
    Bárczi Géza: P. D. búcsúztatása. (Magyar Nyelv, 1973)
    Búcsú P. D. akadémikustól. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1973)
    Komlovszki Tibor: P. D. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
    Kálmán Béla: P. D. (Nyelvtudományi Közlemények, 1973)
    Nyíri Antal: P. D. (Acta Univarsitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1973)
    I. Gallasy Magdolna: P. D. emlékünnepség és tudományos ülésszak. (Magyar Nyelvőr, 1975)
    D. Mátai Mária: P. D. tudományos emlékülés Zalaegerszegen. (Magyar Nyelv, 1976)
    Horváth Mária: P. D. befejezetlen Janus Pannonius-tanulmánya. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
    Ördög Ferenc: P. D. és a névtudomány. (Magyar Nyelvőr, 1984)
    P. D. és a szülőföld. Dokumentumok. (Zalaegerszeg, 1986)
    Emlékszám P. D. születésének 100. évfordulójára. (Névtani Értesítő, 1986)
    Tolnai Gábor: P. D. századik születésnapján. (Magyar Nyelv, 1987)
    Gergely János: P. D. és párizsi hívei. (Magyar Nyelv, 1988)
    Benkő Loránd: P. D. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1993)
    Albert Zsuzsa: Legenda P. D.-ről. (Pannon Tükör, 2001)
    Kiss Jenő: P. D. életművéről. (Magyar Nyelv, 2003).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (34), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (57), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (103), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (35), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (71), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (948), irodalomtörténész (273), jezsuita szerzetes (11), jogász (311), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (66), közgazdász (183), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (688), meteorológus (14), mezőgazda (124), mezőgazdasági mérnök (102), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (21), műfordító (211), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu