Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kádár János
    Mikita István
    Nagy Imre
    Péter Rózsa
    Rákosi Mátyás

    Mihalik József, 1914-től hernádszurdoki

    művészettörténész


    Született: 1860. október 26. Gönc, Abaúj vármegye
    Meghalt: 1925. március 2. Budafok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Temetés: 1925. március 4. Budafok

    Család

    Sz: Mihalik Adolf (†1903. máj. 8. Kassa. Temetés: 1903. máj. 10. Kassa), 1848/49-es honvéd, vasúti tisztviselő, kassai háztulajdonos, Zányi Mária. Testvérei: Haraszty Józsefné Mihalik Róza (1858–1939), Mihalik Sándor (1869–1940) helytörténész, Herczeg Gyuláné Mihalik Margit (1871–1940), ill. Mihalik Lajos és Czirbusz Károlyné Mihalik Mária.

    F: Edelénÿ Olga, Edelénÿ Ede földbirtokos leánya és Edelénÿ Ede lelkész, hernádkércsi plébános testvére. Fia: Mihalik József (1883. aug. 27. Kassa–1959. Bp.) újságíró, szerkesztő, eszperantó szakíró, Mihalik Zoltán (1895–1968. febr. 27. Bp. Temetés: 1968. márc. 5. Farkasrét), Mihalik Sándor (1900–1969) művészettörténész, ill. Mihalik Ferenc. Mihalik Zoltán leánya, Mihalik József unokája: Székács Vera (= Székács Jánosné, majd Réz Ádámné Mihalik Veronika [1937–2018]) műfordító.

    Leányai: Lengyel Gyuláné Mihalik Irén (1884–1932. dec. Temetés: 1932. dec. 7. Farkasrét), Szakmány Lászlóné Mihalik Blanka (1893–1966. okt. 18. Bp. Temetés: 1966. okt. 25. Farkasrét) és Spolarich Lászlóné Mihalik Edit (1898–1973. aug. 8. Bp. Temetés, hamvai búcsúztatása: 1973. szept. 22. Farkasrét).

    Iskola

    A budapesti Paedagogiumban mennyiségtan és természettudomány szakos polgári iskolai tanári okl. szerzett (1881), az MTA tagja (l.: 1906. márc. 23.).

    Életút

    A liptószentmiklósi (1881–1890), a nagyszőllősi állami polgári iskola r. tanára (1890–1892) és a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) ügyvivő titkára (1883–1890). Kérésére Kassára helyezték, a kassai Felsőmagyarországi Múzeum őre (1892–1897), a budapesti Országos Iparművészeti Múzeum őre (1897–1907), igazgató őre (1907-től), egyúttal az új kassai múzeum miniszteri biztosa (1901–1903). A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége felügyelő előadója és a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa előadója (1908. febr. 12.–1922), nyugdíjazták (1922). Kir. tanácsos (1904-től).



    Kassa város kora középkori és középkori művészeti emlékeivel, építészetével, a magyarországi iparművészet kialakulásának történetével foglalkozott. Az ezredéves országos kiállítás egyik igazgató-őre (1895–1896), majd miniszteri biztosként a Rákóczi-szabadságharc kétszázadik évfordulója emlékére rendezett országos ünnepségek szervezője és az országos feltűnést keltő kassai Rákóczi-ereklyekiállítás rendezője (1903). Jelentős szerepet játszott az elsősorban a Rákóczi-relikviák összegyűjtésére életrehívott új kassai múzeum megszervezésében, gyűjteményeinek kialakításában. II. Rákóczi Ferenc fejedelem (uralkodott: 1704–1711) hamvainak hazahozatalára megalakult bizottság szakértőjeként több vitacikket írt egy kassai Rákóczi-emlékhely kialakítása érdekében. A magyarországi könyvtár- és múzeumüggyel kapcsolatos elméleti munkássága is értékes. Pályafutása kezdetén szépirodalmi műveket, elbeszéléseket is írt (M. J. Carpathus álnéven a Kassai Szemlében).

    Bibliográfiákban gyakran összekeverik fiával, Mihalik József eszperantista szakíróval, aki írásait, pályafutása kezdetén Hernádszurdoki Mihalik József (1883–1959) néven jelentette meg.

    Emlékezet

    Hernádszurdoki előnévvel 1914-ben nemesi rangra emelt régi kassai családból származott. Kassán, majd Budafokon élt és tevékenykedett, Budafokon hunyt el, a Budafoki Temetőben nyugodott. Földi maradványait később átszállították a Farkasréti Temetőbe, jelenleg fiával, Mihalik Józseffel közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismertség

    Az Országos Szabadoktatási Tanács tagja (1912–1921). A Műemlékek Országos Bizottsága tagja (1917–1921).

    Elismerés

    A Kassai Szemle r. munkatársa (1885–1897). A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa Jelentései szerkesztője (Fodor Oszkárral, Rigler József Edével és Schönherr Gyulával, 1901–1913).

    A Múzeumi és Könyvtári Értesítő. A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének és országos tanácsának hivatalos közlönye szerkesztője (1907–1918).

    Főbb művei

    F. m.: Liptómegye földrajza. A népiskolák III. osztálya számára. Orbók Mórral. (Pozsony, 1884)
    A csorbai tó. (Függetlenség, 1884 és külön: Liptószentmiklós, 1885)
    Az európai nagy vízválasztó vonal magyarországi része. (Földrajzi Közlemények, 1886)
    Tátraképek. Elbeszélés. M. J. Carpathus álnéven. (Kassai Szemle, 1886)
    A csorbai tó. (Magyar Szalon, 1887)
    A tót demokraták. Fotographiák a felvidéki nemzetiség nagyjai közül. M. J. Carpathus álnéven. (Kassai Szemle, 1888)
    A rohácskai őstelep. (Archaeologiai Értesítő, 1888)
    Selmeczbányai ötvösművek a XVIII. századból. (Archaeologiai Értesítő, 1890)
    Magyarország hegységeinek csoportosítása. (Földrajzi Közlemények, 1891)
    Őskori emlékek Ugocsa vármegyében. – A mátyfalvi templom és czímerképe. – Őskori telepek Liptó vármegyében. – A sonkádi bronzkardról. – A selmeczbányai ötvösök és festők pecsétje 1630-ból. – Antik érmek Ugocsa vármegyében. (Archaeologiai Értesítő, 1891)
    Ugocsamegye lakói a praehistorikus korban és a történelmi kor elején. (A nagyszőlősi állami polgári iskola értesítője, 1891)
    A korponai csizmadia-czéh pecsétlője 1631-ből. – A beszterczebányai ötvösök pecsétje. – Egy máramarosmegyei bronzkard. – A bujánházai Bélavára nevű őskori erőd. – Hazai ötvösczéhek pecsétjei a XVII. és a XVIII. századból. (Archaeologiai Értesítő, 1892)
    Magyarországi szövetkezett ötvös-czéhek a XVII. században. (Történelmi Tár, 1893)
    A régi Kassáról az új Kassának. (Kassai Minerva, 1893)
    Keresztúri Diószegi Borbély István könyve az orvosságokról s a betegségek gyógyításáról. Diószegi Borbély Istvánnal. (Történelmi Tár, 1894)
    A tornyosnémeti bronzlelet. – Kecskeméti Ötvös Péter. – A kassai sírleletről. – Nonnert Ötvös Pál. – Kassai ötvösművek a miskolczi ev. ref. eklézsia kincstárában. (Archaeologiai Értesítő, 1894)
    Pannoniai régiségek. a Felső-Magyarországi Múzeumban. – Egy kassai rézöntő a XVIII. századból. – A boldogkő-váraljai őskori telep. – Úrmezői s csarnatői ásatásaim eredménye. – A kolozsvári ötvös-czéh pecsétje. – Az abosi földvárról. – Kassa város nagypecsétje 1504-ből. Kassai középkori műemlékek viszonyáról a sváb művészethez. (Archaeologiai Értesítő, 1895)
    Kassa régi sírkövei rajzokkal. – A kassai ötvösművészet története. – Abaúj-Torna vármegye őstörténete. (Magyarország városai és vármegyéi. I. köt. Abaúj-Torna vármegye. Bp., 1896)
    Kassa város 1556. évi számadás könyve. (Történelmi Tár, 1896)
    Feketekúti régiségek. – Régi hazai ötvösműveink az ezredéves országos kiállításon. – Gutgesell Dávid életrajzához. – Régi bártfai ötvösök. – Adalékok hazai ötvösségünk történetéhez. (Archaeologiai Értesítő, 1896)
    Kassa és környéke. Tájékoztató kalauz turisták s az utazó közönség számára. Szerk. Szőnyey Istvánnal és Truskovszky Jenővel. (Kassa, 1897)
    Abaúj-Torna vármegye a török hódoltság korában. (A Felsőmagyarországi Múzeum-Egylet Évkönyve, 1897)
    Kassa város czímere. (Kassai Hírlap, 1897)
    Felsőmagyarországirégi harangok és harangöntők. – A boldogkőváraljai neolithkori telepek. (Archaeologiai Közlemények, 1897)
    A vizsolyi pohár. – Az ungvári úrmutató. – A kassai dóm régi síremlékei. – A nagyszebeni ötvösök czéhpecsétje. (Archaeologiai Értesítő, 1897)
    A Bubics-féle holicsi gyűjtemény. (Művelődés, 1897)
    Egy kassai serleg a XVI. századból. – A küküllővári sírbolt régiségei. (Magyar Iparművészet, 1897)
    A mislyei és hejczei praehistorikus telepekről. – A kassai származású ötvösművek. – A mogyoróskai kehely. – Boldogkő-újfalusi bronztőr. – I. Miksa császár domborműves mellképe. – Antoniis mester aranykelyhe. – Kassai harangok. – Hazai ötvösségünk történetéhez. (Archaeologiai Értesítő, 1898)
    Az Iparművészeti Múzeum tavaszi nemzetközi kiállítása. – Beham és Flötner művészete hazai emlékeken. – A pesti ötvösök czéhpecsétje. – Három egyházi ötvösmű a Magyar Nemzeti Múzeumban. – A Jókai-serleg. (Magyar Iparművészet, 1898)
    Abaúj-Torna vármegye régiségei. (Pannonia [Kassa], 1898)
    Régi kassai sírkövekről. – A verseczi ötvös-lemezről. – Két kassai fedeles kupa. – Magyar sodronyzománczos művek külföldi múzeumokban. – A bor hatásainak allegóriái régi ötvösműveken. – Régi magyar ötvösművek Abaúj-Torna vármegyében. (Archaeologiai Értesítő, 1899)
    Kassa város ötvösségének története. (Bp., 1900)
    A történeti csoport. – A magyar történelmi pavillon. – Történelmi emlékeink az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar pavillonjában. (Magyar Iparművészet, 1900)
    Régi brassai ötvösség. – Hann Sebestyén két ismeretlen ötvösművéről. (Archaeologiai Értesítő, 1900)
    A zománcz. (Stampfel-féle Tudományos Zsebkönyvtár. 63–64. Pozsony, 1901)
    Tanulmányok a régi hazai ötvösség köréből. – Egy zománcozott délszláv csattról. (Archaeologiai Értesítő, 1901)
    Vezető a kassai múzeum gyűjteményeiben. Összeáll. (Kassa, 1903)
    A kassai Rákóczi-ereklyekiállítás lajstroma. Összeáll. (Kassa, 1903)
    A kassai Szent Mihály-kápolna. (Kassa, 1904)
    A krasznahorkai várban létesített Andrássy Francisca Ereklyemúzeum leíró lajstroma. Összeáll. (Kassa, 1904; 2. bőv. kiad. 1912)
    Krasznahorkai ereklyék. (Kassa, 1905)
    Szirmay Tamás mókás könyve. (Kassa, 1905)
    Régi magyar műkincsek. – A felső-mérai La Tène-kori vasleletről. (Archaeologiai Értesítő, 1905)
    Vezető a sárosvármegyei múzeum gyűjteményeiben, Bártfán. Összeáll. (Kassa, 1906)
    A nagybányai kincslelet ötvösművei. (Magyar Iparművészet, 1906)
    Rákóczi sírja. Fellebbezés a nemzethez. Mezarthim álnéven. (Kassa, 1906)
    Lőcsei ötvösökről a XVIII. században. – A nagybányai ékszerlelet. (Archaeologiai Értesítő, 1906)
    Hamvai Kovács Zsigmond: Kassai írók a mohácsi vésztől máig. Az előszót írta M. J. és Szinnyei József. (Kassa, 1907)
    A Gerhárdt-féle gyűjtemény. Csányi Károllyal. (Magyar Iparművészet, 1910)
    Három kassai kőszobor. (Archaeologiai Értesítő, 1910)
    A kassai Szent Erzsébet-templom építésének története. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1910. okt. 10.)
    A kassai Szent Erzsébet-templom Az MTA Régészeti Bizottsága megbízásából írta M. J. 1 színes melléklettel és 48 képpel. (Bp., 1912)
    Az ötvösség és a zománc. (Az iparművészet könyve. III. köt. Bp., 1913)
    A Gömör-Kishont vármegyei Krasznahorka-vár összes tárgyainak és felszereléseinek leírása. Gr. Andrássy Dénes hitbizományi birtokos megbízása folytán felvette M. J. (Kassa, 1913)
    A kassai Szent Erzsébet-templom. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1913)
    A krasznahorkai mauzóleum. (Magyar Iparművészet, 1913)
    Biológiai gyakorlatok az 1911. évi 78000 sz. miniszteri rendelettel kiadott tanítóképző-intézeti tanterv és utasítás követelményeihez alkalmazva. Tanítók és tanítónövendékek számára. (Bp., 1914)
    A magyar közművelődési könyvtárak szervezése. (Bp., 1914)
    Régi fa-műemlékeink megmentése. (Bp., 1916)
    Egy fejezet a kassai Szent Erzsébet-templom történetéből. 1–3. (Budapesti Szemle, 1922).

     

     

    F. m.: írásai a Magyarországi Kárpát Egyesület Évkönyveiben: A deménfalvi jég- és cseppkőbarlang. (1884)
    Liptómegye topographiai tekintetben. (1886)
    Kirándulás a Krivánra. (1887)
    A Baranyecz. (1888)
    Liptómegye őskori telepei. (1889)
    Úti jegyzeteimből. Egy kis turistaság, topo- s ethnographia. – Adalékok Liptómegye földrajzi nomenclaturájához. – A Poludnicza. (1892). Valamennyi írás német nyelven és különlenyomatban is megjelent.

    Irodalom

    Irod.: Divald Kornél: M. J.: A kassai Szent Erzsébet-templom. (Budapesti Szemle, 1913)
    Gerevich Tibor: M. J.: A kassai Szent Erzsébet-templom. (Archaeologiai Értesítő, 1914)
    Halálhír. (Pesti Hírlap, 1925. márc. 3.).


    Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
    Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. (Bp.–Beregszász, 2001)
    Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002)
    A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003). 

    Megjegyzések

    Lexikonok téves születési adata okt. 25. Anyakönyvi adata szerint okt. 26-án született!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2020

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (21), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (34), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (57), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (104), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (35), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (157), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (953), irodalomtörténész (273), jezsuita szerzetes (11), jogász (314), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (66), közgazdász (183), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (690), meteorológus (14), mezőgazda (125), mezőgazdasági mérnök (103), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (22), műfordító (212), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (46),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu