Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Gozsdu Elek
    Gozsdu Elek emlékezete 1.
    Krúdy Gyula emlékének
    Krúdy Gyula, széchénykovácsi
    Várkonyi Zoltán emlékezete

    Márki Sándor

    történetíró

    Márky


    Született: 1853. március 27. Kétegyháza, Békés vármegye
    Meghalt: 1925. július 1. Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Temetés: 1925. július 3. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Sz: Márki János. Kilencen voltak testvérek Testvére: Márki Lajos (1851–1888) Békés vm. főjegyzője, Márki János, Márki Gábor, Márki Imre, Márki István, Márki Albert, ill. Szekérné Márki Júlia és Nuszbekné Márki Mariska. Leánya: Müller Alfrédné Márki Mária.

    Iskola

    Elemi iskoláit Sarkadon és Nagyváradon végezte, középiskoláit a nagyváradi premontrei gimnáziumban (1864–1869) és a pozsonyi kir. gimnáziumban végezte (1869–1871), a pesti piarista gimnáziumban éretts. (1872). A bp.-i tudományegyetemen történelem– földrajz szakos tanári (1876) és bölcsésztudori okl. (1878), Magyarország középkori története tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1888). Az MTA tagja (l.: 1892. máj. 5.; r.: 1912. máj. 2.).

    Életút

    Az aradi főreáliskola (1877–1886), a bp.-i VII. kerületi Barcsay utcai főgimnázium r. tanára (1886–1892). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1888–1892), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az egyetemes történet ny. r. tanára (1892–1919); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja (1896–1897, 1907–1908, 1919–1921), a megszüntetett kolozsvári egyetemet helyettesítő ún. felekezetközi főiskola ny. r. tanára (1919–1921), a főiskola felszámolása után Magyarországra költözött. A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a középkori történet ny. r. tanára (1921–1925).

    Középkori és kora újkori magyar és egyetemes történelemmel, elsősorban a magyarországi parasztmozgalmak (pl. Dózsa György-féle parasztfelkelés, Péró-lázadás stb.) és szabadságküzdelmek (Rákóczi-szabadságharc és 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc) történetével, a történetírás általános kérdéseivel foglalkozott. Pályája elején „humoristikus” dolgozatokat írt az Üstökösbe (1867-től), ill. több verse, hazafias költeménye és műfordítása s megjelent helyi (= nagyváradi) és fővárosi lapokban. Hatodikos gimnazista korában ugyanakkor már elkészítette első komolyabb történeti dolgozatát (Bihar vármegyéről; folytatásokban a Nagyváradi Lapok közölte, 1868-ban). Később érdeklődése megmaradt a történettudomány mellett: alapvető monográfiát írt Arad vármegye és Arad város történetéről és több történeti életrajzot készített, amelyek közül II. Rákóczi Ferencről szóló, háromkötetes munkája (1907–1910) a nemzeti romantikus szemléletű történetírás egyik legkiemelkedőbb teljesítménye. Szekfű Gyula A száműzött Rákóczi (1913) c. művének megjelenése után hosszas, személyeskedésektől sem mentes vitába keveredett a szerzővel: összecsapásuk a nemzeti romantikus irányzat és a Szekfű-féle új történelemszemlélet első, igen nagy közéleti-társadalmi visszhangot kiváltó konfliktusa volt. Forráskiadói tevékenysége is jelentős, számos népszerű történelem- és földrajztankönyv szerzője és szerkesztője. Muzeológusként létrehozta az aradi líceum régiséggyűjteményét, majd Dömötör Lászlóval egy aradi múzeum felállításán munkálkodott.

    Emlékezet

    Budapesten és Kolozsvárott, élete utolsó éveiben Szegeden élt és tevékenykedett, Gödöllőn hunyt el. A bp.-i Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik. Tiszteletére a Magyar Történelmi Társulat Márki Sándor-emlékérmet, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Márki Sándor-díjat alapított (Arad, 1992).

    Elismertség

    Az Erdélyi Múzeum Egylet Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának alelnöke (1894–1906), a Magyar Földrajzi Társaság t. tagja (1896-tól).

    Elismerés

    Bay Ilona-pályadíj (1909).

    Szerkesztés

    Jókai Mór Üstökös c. lapjának munkatársa (1867–1887), a Figyelő c. lap főmunkatársa (1871–1877). Az Irodalmi Értesítő c. könyvészeti folyóirat (1874–1875), az aradi Kölcsey Egyesület Évkönyve szerkesztője (1881–1883).

    Főbb művei

    F. m.: Bihar vármegye rövid története. – Biharvármegye helynevei. (Nagyváradi Lapok, 1868)
    Vázlatok I. Napóleon hadjárata idejéből hazánkban, kiadatlan levelek alapján. (Nagyváradi Lapok, 1869)
    Harczi dalok 1798-ból. (Vasárnapi Ujság, 1869)
    A vármegyei monographiák megírása érdekében, Kis-Marja város pecsétje. (Századok, 1869)
    Biharmegye utasítása az erdélyi fejedelemhez küldött követei számára 1607-ben. – Egy német utazó Nagyváradról. (Bihar [folyóirat], 1870)
    Az egyetemek Angliában. (Békés [folyóirat], 1870)
    Biharmegyei nyomtatványok a XVI. században. (Magyarország és a Nagyvilág, 1872)
    Biharmegye főispánjai az Árpádok korában. (Századok, 1874)
    A nők emancipatiója. Satira. (Bp., 1874)
    Képes mesék versekben. (Bp., 1874)
    Erdészeti irodalmunk története. (Erdészeti Lapok, 1874)
    Régibb és újabb költemények Deák Ferenczről. (Deák Album, 1876)
    A Fekete-Körös és vidéke. (Nagyvárad, 1876)
    Sarkad története. Ábrákkal és két térképpel. (Bp., 1877)
    Biharvármegye 1848–1849-ben. – Vármegyénk történetírásához. (Szabadság [Nagyvárad], 1877)
    Janus Pannonius verseiből és költemények. (Délibáb, 1878)
    Az oroszok hazánk történetében. Bölcselettudori értek. is. (Bp., 1878)
    Bihari méhészet. – Biharvármegye 1664-ben. (Bihar [folyóirat], 1879)
    A magyar mint államnyelv 1604-től 1711-ig. (Arad, 1879)
    Hazánk a magyar földrajzirodalomban. 1–5. (Földrajzi Közlemények, 1879)
    Az eperfaültetés kezdete Biharban. (Bihari Gazda, 1880)
    Bihari román írók. (Nagyvárad, 1880)
    A koronaőrzők naplója 1790-ből. (Századok, 1881)
    Magyarok a Szentföldön, Magyarországra vonatkozó régi magyar nyomtatványok. (Földrajzi Közlemények, 1881)
    Ada-Kaleh és Pétervárad múlt századi tervrajzaik. (Történeti és Régészeti Értesítő, 1881)
    A nagyfalusi Arany-család. (Századok, 1881)
    Aba Sámuel. (Középiskolai Szemle, 1882)
    Magyar írók Oroszországban. (Földrajzi Közlemények, 1882)
    Az aradi prépostság romjai. (Történeti és Régészeti Értesítő, 1882)
    A temesvári parasztcsata. (Történeti és Régészeti Értesítő, 1883)
    Dósa György és forradalma. (Bp., 1883; 2. kiad. 1886)
    Eszterházy Miklós nádor – Wesselényi Ferencz nádor – Széchenyi Pál kalocsai érsek. – Kemény János – Hunyady Mátyás – Thököly Imre. (Magyar Pantheon. A magyar történelem, művészet és irodalom 150 kimagasló alakja képekben és rövid életrajzokban. 150 arczképpel. Pozsony, 1884)
    Mária, Magyarország királynéja. 1370–1395. Kilencz melléklettel. (Történeti életrajzok. Bp., 1885)
    Károlyi Sándor életéhez. – Az aradi vár építése. (Történeti és Régészeti Értesítő, 1887)
    Földrajz. Gymnasiumok használatára, két részben. 141 képpel. (Bp., 1887; 2. kiad. 1891–1893; 5. kiad. 1901)
    Az Osztrák–Magyar Monarchia politikai földrajza. A gymnasium III. osztálya számára. 12 képpel. (Bp., 1887; 3. kiad. 1901)
    A vármegyék leírásainak történetéből. (Földrajzi Közlemények, 1888)
    A magyar nők utazásai. (Földrajzi Közlemények, 1889)
    A középkor kezdete Magyarországon. (Századok, 1890)
    Világtörténelem felsőbb és polgári leányiskolák számára. (Bp., 1890; 7. kiad. 1901; románul: 1897)
    Magyar utazók a középkorban. (Földrajzi Közlemények, 1890)
    Arad vármegye hadügye a középkorban. (Hadtörténeti Közlemények, 1890)
    A földrajz-tanítás története Magyarországban. (Földrajzi Közlemények, 1891)
    Arad vármegye és Arad szabad királyi város története. I–II. köt. (Arad, 1892–1896)
    A középkor tanulmánya. (Magyar Paedagogia, 1892)
    Amerika és a magyarság. (Földrajzi Közlemények, 1893)
    Péró – Szegedinácz Jovánovics Péter – lázadása. Akadémiai székfoglaló is (Elhangzott: 1893. jan. 9.; megjelent: Értekezések a Történeti Tudományok Köréből, 1893; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1893)
    Egy magyar humanista. Maximilianus Transylvanus. – Európa a magyarok honfoglalása és a frank birodalom szétbomlása idején. (Erdélyi Múzeum, 1893)
    Erdély helynevei. (Erdély [folyóirat], 1894)
    A Hora-lázadás magyarországi része. (Bp., 1894)
    Brassó történetéhez. (Századok, 1896)
    A magyar térképírás múltja és jelene. A társulat millenniumi közgyűlésén felolvasott beszéde. (Földrajzi Közlemények, 1896)
    A kolozsvári m. kir. Ferencz József Tudományegyetem története és statisztikája. Pisztory Mórral. (Kolozsvár, 1896)
    Paulus Diaconus. (Századok, 1897)
    Csányi László Erdélyben. 1–2. (Erdélyi Múzeum, 1897)
    Albert Mihály, az erdélyi szászok legnagyobb költője. (Erdélyi Múzeum, 1898)
    Az 1848–49-ik évi szabadságharc története. (A magyar nemzet története. X. köt. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp., 1898)
    Erzsébet, Magyarország királynéja. 1867–1898. Album-kiadás képekkel. (Bp., 1899)
    A longobárdok hazánkban. 1–3. (Erdélyi Múzeum, 1899)
    A középkor főbb krónikásai a magyar honfoglalás koráig. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1899)
    A magyar kereszténység szelleme. (Erdélyi Múzeum, 1900)
    Cromwell és Erdély. (Erdélyi Múzeum, 1901)
    Mátyás király emlékkönyv. Többekkel. Szerk. (Kolozsvár, 1902)
    Történettanítás a középiskolai új tanterv szellemében. (Bp., 1902)
    Szent Jeromos. (Századok, 1903)
    Kolozsvár a római korban. (Erdélyi Múzeum, 1903)
    Szent Paulinus és az avarok. (Századok, 1904)
    I. Ferenc József, Magyarország királya. (Bp., 1907)
    II. Rákóczi Ferenc, mint szónok. (Erdélyi Múzeum, 1907)
    Cum deo pro patria et libertate. (Századok, 1907)
    II. Rákóczi Ferenc. I–III. köt. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 1907–1910)
    Az ó- és a középkor története. I–II. köt. (Bp., 1910; hasonmás kiad. 1997; 2. kiad. 1998)
    Az újkor és a legújabb kor története. I–II. köt. (Bp., 1911; hasonmás kiad. 1997; 2. kiad. 1998)
    Rákóczi legendája és története. (Erdélyi Múzeum, 1911)
    Rákóczi politikai végrendelete. (Századok, 1911)
    Thaly Kálmán emlékezete. (Századok, 1911)
    Az aradi „véres” országgyűlés és Dobozi halála helyének megállapítására vonatkozó szakvélemények. (Századok, 1912)
    A senlac-hastingi csata. (Történeti Szemle, 1913)
    Nagy Péter cár és II. Rákóczi Ferenc szövetsége. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1913. márc. 10.; megjelent: Értekezések a Történeti Tudományok Köréből, 1913; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1913)
    Dósa György. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 1913)
    Magyar középkor. (Bp., 1914; hasonmás kiad. 1998)
    Történet és történetírás. (Bp., 1914)
    A száműzött Rákóczi. (Budapesti Szemle, 1914)
    I. Ferenc József király emlékezete. (Erdélyi Múzeum, 1916)
    Pór Antal emlékezete. (Századok, 1916)
    Arany János szalontai éveiből. (Irodalomtörténet, 1917)
    Horváth Mihály. 1–2. (Századok, 1917 és önállóan: Magyar Történeti Életrajzok. Bp., 1917)
    Kapcsolatok a turáni népek történetével. (Bp., 1922)
    Petőfi a történelemről. (Századok, 1923)
    A turáni népek története. (Bp., 1923)
    Rákóczi első életrajza. (Gróf Klebelsberg Kunó Emlékkönyv. Bp., 1925)
    II. Rákóczi Ferenc élete. (Bp., 1925)
    Népek közeledése. Történelmi írások. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta Kovách Géza. (Bukarest, 1976)
    Mária, Magyarország királynéja. Hasonmás kiad. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 2010)
    Dósa György. Hasonmás kiad. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 2010).

    Irodalom

    Irod.: Magyar írók névtára. Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye. Szerk. Moenich Károly és Vutkovich Sándor. (Pozsony, 1876)
    M. S. tanári jubileuma. (Kolozsvár, 1906)
    Gálos Rezső: M. S.: II. Rákóczi Ferenc. (Katholikus Szemle, 1908)
    Gombos F. Albin: M. S.: II. Rákóczi Ferenc. (Századok, 1911)
    Lukinich Imre: M. S. (Századok, 1925)
    Gombos Antal: M. S. emlékezete. (Földrajzi Közlemények, 1926)
    M. S.-emlékkönyv. Szerk. György Lajos. Művei teljes bibliográfiájával. (Kolozsvár, 1927)
    Lukinich Imre: Emlékbeszéd M. S. r. tagról. (Bp., 1941)
    Banner János: M. S. emlékezete. (Gyula, 1961)
    Szebenyi Péter: M. S., mint középiskolai tanár és didaktikus. (Századok, 1969)
    Banner János: Dózsa György és a köznép története. M. S. munkásságában. (Békési Élet, 1971)
    Banner János: Emlékezés M. S. történész munkásságára. (Békési Élet, 1973)
    Kemény G. Gábor: M. S. és a századforduló nemzetiségi mozgalmai. (Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei. Újvidék, 1974)
    Klukovitsné Paróczy Katalin–Rácz Béláné–Szabó Éva: M. S. szakirodalmi munkássága. Bibl. (Szeged, 1992)
    Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
    M. S. erdélyi kapcsolatai szegedi tanársága idején. Sajtó alá rend. Kovách Géza. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből. Szeged, 1997)
    Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
    Szatmári Imre: M. S. és az aradi líceum régiséggyűjteménye. 1882–1887. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1999)
    Lanevschi, Gheorghe: M. S. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Paksa Rudolf: M. S. (Korunk, 2011).

    Megjegyzések

    Lexikonok téves halálozási adata: jún. 30. Gyászjelentésén júl. 1. szerepel!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (27), edző (70), egészségpolitikus (10), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (929), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (178), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (206), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu