Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Magyary-Kossa Gyula, nagysallói

    orvos, orvostörténész, farmakológus

    1909-ig Kóssa Gyula, magyari 


    Született: 1865. január 8. Debrecen
    Meghalt: 1944. június 21. Keszthely, Zala vármegye
    Temetés: 1944. június 28. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Magyary-Kossa Gyula szülei: Magyary-Kossa Károly (†1868. szept. 23. Debrecen. Temetés: 1868. szept. 25. Debrecen, Cegléd utcai református temető), a debreceni országos földmíves iskola tanára, Tompa Konstantina. Testvére: Magyary-Kossa Miklós (1863. jan. 1. Debrecen–1922. aug. 5. Titel) körjegyző és Magyary-Kossa Béla (†1939. nov. 4. Budapest. Temetés: 1939. nov. 7. Rákoskeresztúr) honvéd tábornok, ill. Magyary-Kossa Ilka és Magyary-Kossa Irén. Felesége: homoródalmási Lőrinczy Edit. Fia: Magyary-Kossa Gyula, ifj. (1916. okt. 17. Budapest–1992. márc. 2. Budapest). A család különböző tagja nevüket Magyari Kossa, Magyari Kóssa és Kósa Magyari néven is írták.

    Iskola

    Középiskoláit Szabadkán végezte, a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1889), a méregtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1894), az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.).

    Életút

    A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Gyógyszertani Intézete gyakornoka (1889–1891), egy. tanársegéde (1891–1921), és magántanára (1894–1921), c. ny. rk. tanára (1921–1944). Az Országos Művegyészeti Intézet, ill. a Bírósági Vegyészeti Intézet kísérleti adjunktusa (1893–1894). Az Állatorvosi Akadémia Vegytani Intézete egy. adjunktusa (1894–1896), az Állatorvosi Főiskolán, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán a gyógyszertan ny. r. tanára (1896–1935), egyidejűleg a növénytan (1896–1913) és az állatorvoslás történetének előadó tanára (1897–1905) és az Állatorvosi Főiskola könyvtárának vezetője (1901–1909).



    Orvostörténeti kutatásai mellett elsősorban a magyar történelem, irodalom és művelődéstörténet neves személyiségeinek (pl. Kisfaludy Károly, Madách Imre, br. Wesselényi Miklós stb.) betegségeivel és a magyar orvosi nyelv történetével is foglalkozott. Az általa közzétett Magyar orvosi emlékek (1927–1940) a 20. századi magyar orvostörténelem egyik alapműve.

    Elismertség

    Az Állategészségügyi Tanács (r.: 1895–1915) és az Országos Közegészségügyi Tanács tagja (rk.: 1909).

    Szerkesztés

    A Pallas Nagy Lexikonában a gyógyszertan és a méregtan szerkesztője.

    Főbb művei

    F. m.: Kóssa Gyula néven: Antagonisticus tanulmányok a morphint illetőleg, tekintettel a picrotoxinra. (Magyar Orvosi Archivum, 1891)
    Az orvosi növények tenyésztéséről. (Gyógyszerészi Hetilap, 1891)
    A chloroformos asphyxia elkerüléséről. (Orvosi Hetilap, 1891)
    Kosmetikus szerek. – Mérgezések kezelése. – Gyógyfürdők. (Gyógyászat kézikönyve. Bp., 1892)
    Gyógyszeres kísérletek a terhes méhen. – A picrotoxin élettani hatásáról. – Chemiai ellenszer cyanos mérgezésnél. (Magyar Orvosi Archivum, 1892)
    Bugát és a gyógyszerészet. – A piscida erythrina kérgének szerkezete. (Gyógyszerészi Hetilap, 1892)
    Mérges növények. (Természettudományi Közlöny, 1892 és Egészség, 1892)
    Görcsokozó mérgek némely újabb ellenszerei. – A pharmakológia tanítása Ausztriában és Németországban. (Orvosi Hetilap, 1892)
    Újabb adatok a cyankalium és a kalium hypermanganicum közti chemiai antagonismusról. – A formanilidról. (Magyar Orvosi Archivum, 1893)
    A mérgezések diagnostikája. (Klinikai diagnostika. Bp., 1894 és külön: Bp., 1894)
    Méregnyomok a vizeletben. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1894)
    Újabb vaskészítmények: haemogallol, haemol, zinkhaemol. (Gyógyászat, 1894)
    Kísérlet a gyógyszereknek lehűtött testrészekbe való fecskendezésével. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1895)
    Adatok a méregtan történetéhez. (Gyógyászat, 1895)
    Az epychlorhydrinről. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1897)
    Növénytani jegyz. K. Gy. magyarázatai alapján kiadta Enyedi Dezső. (Bp., 1898)
    Ueber das Epichlorhydrin. (Archives Internationales de Pharmacodynamie, 1898)
    Mesterséges köszvény előidézése mérgek által. – Adatok a czukrok pharmakológiai hatásához. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1898)
    Incompatibilis gyógyszerek. (Veterinarius, 1898)
    A morphin kimutatása hullákban. (Orvosi Hetilap, 1898)
    Akáczfa kérgének mérges volta. (Természettudományi Közlöny, 1898)
    A phlorizin hatása a vesékre. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1899)
    Mérgezések házi állatainkon. (Állategészség, 1899)
    Vezérfonal a részletes gyógyszertanhoz. (Bp., 1900)
    Die Wirkung des Phlorizins auf die Nieren. (Zeitschrift für Biologie, 1900)
    Gyógyszerrendelés. (A Magyar Országos Állatorvos-Egyesület kiadványa, Bp., 1901)
    Ueber Chromsäure Diabetes. (Archiv für die gesammte Physiologie, 1901)
    A m. kir. Állatorvosi Főiskola Könyvtárának katalógusa. Összeáll. K. Gy. (A Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola Kiadványai. 6. Bp., 1902)
    A gyógyszerkönyv és a reczipe nyelve. (Orvosi Hetilap, 1902)
    A vívás és az egészség. (Jó Egészség, 1902)
    A szárnyasok phlorizin diabeteséről. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1904)
    Magyar állatorvosi könyvészet. 1472–1904. (Állatorvosi Kézikönyvtár. 8. A Magyar Országos Állatorvos-Egyesület kiadványa, Bp., 1904)
    Syphillis endemiák Magyarországon. (Gyógyászat, 1905)
    Dekandenciában van-e a magyar tudományosság? K. Gy. beszéde a Magyar Királyi Állaorvosi Főiskola tanévnyitó ünnepélyén, 1905. szept. 19-én. (A Magyar Királyi Állaorvosi Főiskola kiadványa. Bp., 1905)
    Beiträge zum Mechanismus der Zuckerausscheidung. (Deutsche Medizinische Wochenshrift, 1905)
    Phlorhizin Diabetes des Geflügles. (Archives Internationales de Pharmacodynamie et de Therapie, 1906)
    A gyógyszertárak ellenőrzése hajdanában. (Gyógyszerészeti Hetilap, 1906)
    Adatok a sebészet magyarországi történetéhez. Herniotomusok, lithotomusok, oculisták. (Orvosi Hetilap, 1906)
    A toxikus köszvény természetéről. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1907)
    Adatok az Állatorvosi Főiskola történetéhez. (Állatorvosi Lapok, 1907)
    Anabaptista orvosok Magyarországon. (Gyógyászat, 1907)
    Régi magyar betegségnevek. 1–4. (Orvosi Hetilap, 1907. 34–37. és külön, egy füzetben: Bp., 1907)
    Über die Natur der toxischen Gicht. (Archiv für die gesammte Physiologie, 1908)
    Adatok Sámboky János életéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1908)
    A régi magyar orvos címe. (Gyógyászat, 1908)
    Vallásos orvosok. – Lovagló orvosok. (Gyógyászat, 1909)
    A régi magyar orvosnövendék. 1–6. (Orvosi Hetilap, 1909. 14–19. és külön, egy füzetben: Bp., 1909)
    Eljárás a vérnek kimutatására. (Orvosi Hetilap, 1909. 35.)
    Régi magyar gyógyszernevek. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. Bp., 1909; hasonmás kiad. 1970).


    F. m.: Magyary-Kossa Gyula néven: A szénsav hatása a testnek élettani és lázas hőmérsékletére. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1910)
    Die Wirkung der Kohlensäure Dyspnoe auf die normale und fiberhafte Temperatur des Körpers. (Archives Internationales de Pharmacodynamie et de Therapie, 1910)
    Régi zsidó orvosok Magyarországon. (Gyógyászat, 1910)
    A hód Magyarországon. (Természettudományi Közlöny, 1910)
    A dyspnoea hatása a vér összetételére és a vérsejtek elosztódására a testben. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1911; németül: Die Einwirkung der Kohlensäure auf das Blut und die Verteilung der roten Blutkörperchen. Archives Internationales de Pharmacodynamie et de Therapie, 1911)
    A doping. 1–2. (Állatorvosi Lapok, 1918)
    A rühösség kezelése gázokkal. (Állatorvosi Lapok, 1919)
    Bebzonár. (Magyar Nyelv, 1919)
    A lórüh kezelése kéngőzökkel. Vajda Tódorral. (Állatorvosi Lapok, 1920)
    Orvosi szakoktatás és egyetemi élet a régi Magyarországon. 1–2. (Állatorvosi Lapok, 1921)
    Adatok a bélférgesség kezeléséhez, különös tekintettel a sertések ascariasisára. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1922)
    Adatok a rozsférgesség kezeléséhez. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1923)
    A lángész és a kutya. (A Természet, 1924)
    Adatok a magyar genius biológiájához. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1924. okt. 27.; megjelent: 1–2. Állatorvosi Lapok, 1925 és rövidítve: Athenaeum, 1925)
    Hazai gyógynövények, termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk. I–II. köt. Darvas Ferenccel. (Bp., 1925)
    A kőrisbogár és a veszettség. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1925)
    Magyar kutyákról. – A királyi érintés gyógyító erejéről. – Baksa Márk sebe. – Lófestés a régi magyaroknál. (A Természet, 1925)
    A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata. (Bp., 1926)
    Heringet áruló gyógyszerész a XVIII. században. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1926)
    Régi magyar sebészekről. – Két levél az 1739. évi pestis idejéből. – A régi magyar sebészek társpohara és remekebédje. (Népegészségügy, 1926)
    Régi magyar gyógyszerészekről és gyógyszertárakról. (Közegészségügyi Értesítő, 1926)
    Egy magyar vértanú. Jeszeni János. – Kígyó az emberben. – A magyar alkimisták. – A koraérett gyermek. (A Természet, 1926)
    Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története. Orvosok és a kulturtörténelem művelői részére. Az előszót írta M-K. Gy. (Bp., 1927)
    Arányi Lajos naplói. (Népegészségügy, 1927)
    A foszformérgezésről. – Magyar monstrumok. (A Természet, 1927)
    Béka. (Magyar Nyelv, 1927)
    Bálint Nagy István: Kolerajárványok Csanádvármegyében. Az előszót írta M-K. Gy. (Adatok Csanádvármegye közegészségügyének történetéhez. 1. Makó, 1928)
    László Ferenc: A húshigiénie története Magyarországon. Az előszót írta M-K. Gy. (Győr, 1928)
    Főiskolánk múltjából. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1928)
    Adatok az 1738–1743. évi pesti történetéhez. (Népegészségügy, 1928)
    Hofherr József tanár emlékeze. (Állategészségügy, 1928)
    Az ólommérgezésről. (A Természet, 1928)
    Himlő, francu, himlővásárlás. – Hószem. – Apró himlő. – Pellengér, bezoár. – Hagymás betegség. (Magyar Nyelv, 1928)
    Orvosi kultúránk fejlődéséről és jövő kilátásairól. (Orvosképzés, 1929)
    Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. I–IV. köt. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 121., 122., 128. és 168. köt. Bp., 1929–1940; hasonmás kiad. I–VI. köt. 1994–1995)
    Ungarische medizinische Erinnerungen. (Bp., 1935)
    Galambos Márton életéhez. (Állatorvosi Lapok, 1936)
    Adatok főiskolánk történetéhez. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1937)
    Adatok a magyarországi gyógyszerészet történetéhez. A gyógyszerészet múltja Debrecenben. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Értesítője, 1937)
    Régi magyar bábákról. (Orvosok és Gyógyszerészek Lapja, 1938 és külön: Debrecen, 1938)
    Hints Elek, farkaslaki: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében, különös tekintettel a magyar viszonyokra. I–II. köt. Az előszót írta M-K. Gy. (Bp., 1939).


    F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban Magyary-Kossa Gyula néven: Az aloe- és az antrachinon-származékok hatása a test hőmérsékletére. (1910. 4.)
    A pestisorvos. 1–3. (1910. 46–48. és külön, egy füzetben: Bp., 1910)
    Adatok a cukorkiválasztás mechanizmusához. (1911. 4.)
    Az orvos helyzete a régi magyar társadalomban. 1–2. (1919. 33–34.)
    Tompa Mihály és Skoda. (1925 és Ponticulus Hungaricus, 2017)
    Kossuth Lajos mint cholerabiztos. (1925)
    Kisfaludy Károly betegsége. – Wesselényi Miklós megvakulása. (1926)
    Bugát Pál és a magyar orvosi nyelv. (1927. 14.)
    Mátyás király óvó szere a pestis ellen. (1927. 33.)
    Jordán Tamás életéhez. (1929. 9.)
    Rákóczi orvosa. (1937. 11.)
    Régi magyar encomiumok. (1937. 41.)
    Weszprémi István életéhez. (1940. 27.)
    Olasz egyetemen járt magyar tanulók. 1721–1846. (1941. 48.)
    Az első kolerajárvány Magyarországon. (1942. 17.)
    Vámbéry tetvessége. (1942. 46.)
    Széchenyi útja Döblingben. (1942. 52.)
    Széchenyi eugenetikája. (1943. 14.)
    Petőfiné Szendrey Júlia. (1943. 20.)
    Deák Ferenc betegsége. (1943. 44.)
    Gróf Batthyány Lajos halála. (1943. 52.).

    Irodalom

    Irod.: Zimmermann Ágoston: M-K. Gy. (Orvosi Hetilap, 1935)
    Deseő Dezső: M-K. Gy. (Állatorvosi Lapok, 1944)
    Elekes György: M-K. Gy. (Orvosi Hetilap, 1944)
    Vámossy Zoltán: M-K. Gy. (Orvosi Hetilap, 1944)
    Vajkai Aurél: M.-K. Gy. (Ethnographia, 1946)
    Herczeg Árpád: La vie et l’oeuvre de Jules Magyary-Kossa pharmacologue et historienne hongroise de la médicine. (Bp., é. n.)
    Karasszon Dénes: Megemlékezés M-K. Gy.-ról, születésének 100. évfordulója alkalmával. (Orvostörténeti Közlemények, 1967)
    Schultheisz Emil–Tardy Lajos: Summing-up of the Past and Present of Hungary’s Medical and Medicohistorical Research Work. (Orvostörténeti Közlemények, 1970)
    Daday András: Egy orvostörténész visszaemlékezései. (Orvostörténeti Közlemények, 1976)
    Ifj. Magyary-Kossa Gyula: M.-K. Gy. életrajza. (M.-K. Gy.: Magyar orvosi emlékek. Hasonmás kiad. Bp., 1995)
    Dominkovits Péter: M-K. Gy. levelei Házi Jenőhöz. (Orvostörténeti Közlemények, 1999)
    Karasszon Dénes: M-K. Gy. (Híres magyar orvosok. Bp., 2000)
    Győry Tibor és M-K. Gy. levelezése. Közreadja Dörnyei Sándor. (Bp., D. S. magánkiadása, 2008).


    Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Keresztény magyar közéleti almanach. I–III. köt. (Bp., 1940)
    Biographia. Az Állatorvos-tudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. (Bp., 1967)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rend. Gazda István. (Piliscsaba–Bp., 2002)
    Mészáros M. János: Az állatorvosképzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu