Család

Nagyszülei: Bakay Péter (1817–1895. febr. 19. Hódmezővásárhely) földbirtokos, Kovács Zsuzsanna; Endrey Antal (†1906. febr. 23. Hódmezővásárhely) uradalmi főmérnök, Tschögl Erzsébet (†1899. febr. 15. Hódmezővásárhely. Temetés: 1899. febr. 17. Hódmezővásárhely).

Szülei: Bakay Lajos (1845. aug. 14. Szarvas, Békés vm.–1905. jan. 18. Hódmezővásárhely) orvos, a hódmezővásárhelyi kórház igazgató-főorvosa, Endrey Melánia (= Melanie, 1860. jan. 29. Hódmezővásárhely–1882. máj. 24. Hódmezővásárhely). Édesapja 2. felesége: Endrey Sarolta (1868. okt. 9. Hódmezővásárhely–1957. márc. 15. Hódmezővásárhely), Endrey Melánia húga. Endrey Melánia és Endrey Sarolta testvére még: Endrey Gyula (1856. júl. 26. Eger–1913. máj. 26. Bp.) jogász, politikus, Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője.

Testvérei: Bakay Lajos (1880. jún. 5. Hódmezővásárhely–1959. nov. 26. Bp. Temetés: 1959. dec. 2. Farkasrét): orvos, sebész, Bakay Lóránt (1887. aug. 10. Hódmezővásárhely–1943. aug. 28. Hódmezővásárhely. Temetés: 1943. aug. 30. Hódmezővásárhely) jogász, ügyvéd, ill. Benes Gyuláné Bakay Sarolta (1886. aug. 6. Hódmezővásárhely–1971).

Felesége: Bálint Ilona (1905–1965. jún. 30. Hódmezővásárhely).

Iskola

A hódmezővásárhelyi református főgimnáziumban éretts. (1918), a világháború végén Pozsonyban tüzér önkéntesként harcolt (1918), majd a nemzeti hadsereg tagja (1918–1920).

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1926).

Életút

A hódmezővásárhelyi Erzsébet Közkórház Röntgen és Kórszövettani Osztálya (1926–1927), Belgyógyászati Osztálya gyakornoka (1927–1928), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Sebészeti Klinika munkatársa (1928–1933), Hódmezővásárhelyen magángyógyintézetet vezetett (1933–1939). Losoncon (1939–1941), Désen (1941–1944) kórházigazgató főorvos, a németek a kórházzal együtt nyugatra hurcolták (1944), amerikai fogságba esett (1945), a United National Relief and Rehabilitation Administration (UNRRA) müncheni kórházának orvosa (1945–1946), visszatért Hódmezővásárhelyre (1946). A csárpateleki tanyavilág körzeti orvosa (1946–1948), a Hódmezővásárhelyi Városi Kórház Sebészeti Osztály sebész főorvosa (1948–1975).

Emlékezet

A Bakay régi, Bakabányáról elszármazott evangélikusról katolikusra hitre áttért nemesi család. Bakay Péter a 19. század közepén telepedett le Békés vármegyében; fia, legidősebb Bakay Lajos Szarvason született, majd kórházigazgatói kinevezése után 1877-ben családjával Hódmezővásárhelyre költözött. Bakay György már Hódmezővásárhelyen született, elemi és középiskoláit is itt végezte. Orvosi oklevelének megszerzése után Szegeden működött, majd 1933. júl. 4-én megalapította a hódmezővásárhelyi Bakay Szanatóriumot. Kórházigazgató főorvossá nevezték ki (Losoncon, majd Désen), s miután visszatért szülővárosába, a helyi rendelőintézetben és a városi kórházban dolgozott 75 éves koráig.

Bakay György Hódmezővásárhelyen hunyt el, a helyi római katolikus temetőben, családi sírban nyugszik.