Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aba-Novák Vilmos
    Abafi Lajos
    Abaffy László
    Báthy Anna
    Szép Ernő

    Kőrösi Csoma Sándor

    nyelvész, geográfus, utazó

    Csoma Sándor, kőrösi


    Született: 1784. április 4. Kőrös, Háromszék
    Meghalt: 1842. április 11. Dardzsiling, India

    Család

    Szegény sorsú székely kisnemesi családban született. Sz: Csoma András határőrtiszt, Getse Krisztina.

    Iskola

    A nagyenyedi kollégiumban (1799–1807), a göttingeni egyetemen tanult (1816–1818); ekkor már 13 nyelven írt és olvasott. Az MTA tagja (l.: 1833. nov. 15.).

    Életút

    Németországi tanulmányai során határozta el, hogy Keletre utazik megkeresni a magyarság őshazáját (1819. nov. 24-én indult útjára Nagyenyedről). Először Oroszországon keresztül akart eljutni Észak-Kínába, ezért előbb Temesvárott, Karlócán és Zágrábban szláv nyelveket tanult Gyalogszerrel, csekély támogatással a Balkánon keresztül Alexandriába, majd Palesztinán és Aleppón, ill. Bagdadon keresztül Teheránba érkezett (1820-ban, ahol perzsául és angolul tanult). Teheránban anyagi segítséget kapott az angol konzulátustól (1821-ben megérkezett Buharába). Ekkor már Pandzsábon keresztül kívánt eljutni Belső-Ázsiába (1822-ben), útközben azonban találkozott William Moorcrofttal, az angol kormány megbízottjával, aki a tibeti nyelv és irodalom tanulmányozására ösztönözte, s ez átmenetileg eltérítette eredeti szándékától; azt remélte, hogy az ősi iratok között talál majd bizonyítékot a magyarok eredetére. – Kőrösi Csoma tekinthető a modern tibetológia megteremtőjének. A tibeti lámaista kolostorban sok szenvedés és nélkülözés közepette áttanulmányozta a tibeti irodalom több száz kötetnyi irodalmát, és elkészítette a tibeti nyelv első, kb. 40 000 szavas szótárát (1823–1830). Munkája befejezése után Kalkuttába ment (1830-ban), ahol a Bengáli Ázsiai Társaság támogatásával kiadta tibeti nyelvtanát és szótárát (Essay Towards a Dictionary Tibetan and English, Calcutta, 1834). A kalkuttai Bengáli Ázsiai Társaság könyvtárnoka (1830–1840); közben rendszeresen közölte nyelvészeti eredményeit a Journal of the Asiatic Society of Bengal-ban, a Társaság rangos folyóiratában (1832-től), ill. Észak-Bengália különböző vidékein nyelvészeti gyűjtéseket végzett (1835–1837); megfordult Maldában, Titaliahban és Dzsalpaiguriban. Eredeti tervéről, a magyarok őshazájának megtalálásáról sem mondott le. A vélt nyelvrokonság és az általa megismert történeti források alapján úgy gondolta, hogy azt Lhaszától észak-keletre, a kínai határ mellett kell keresnie (úgy vélte, hogy meg is találta azt, az akkor, ott élő dzsungar népben). 1841-ben indult útnak újra, a Mahananda folyón vízi úton haladt, ahol a mocsaras, egészségtelen éghajlatú vidéken gyalogosan kelt át és maláriát kapott. 1842. márc. 24-én érkezett meg Dardzsilingbe, egészségi állapota azonban nagyon leromlott, s néhány nappal később maláriában elhunyt (ápr. 11-én).

    A magyar országgyűlés támogatást küldött kutatásaihoz (1830-ban), ezt azonban nem fogadta el, hanem ebből 450 aranyat a nagyenyedi kollégiumnak, 200 aranyat a Magyar Tudós Társaságnak, 100 aranyat a kézdivásárhelyi katonai nevelőintézetnek adott (1833-ban).

    Emlékezet

    A dardzsilingi európai temetőben temették el. Születésének 100. évfordulójára Duka Tivadar lefordította munkái nagy részét és tervezte kiadását (azonban a lefordított dolgozataiból sem jelenhetett meg az összes, 1885-ben). Kalkuttában, az Ázsiai Társaság épültében 1902-ben állították fel mellszobrát. Születésének 120. évfordulóján szülőfaluját Csomakőrösre nevezték át (1904-ben). Sírjánál az MTA emléktáblát helyezett el (1910-ben).

    Elismertség

    A londoni Royal Asiatic Society (1830) és a kalkuttai Bengáli Ázsiai Társaság tagja (t.: 1833).

    Megjegyzések

    Más adatok szerint márc 27-én született, ápr. 4-e a keresztelés napja. Anyja neve másutt: Gócz Krisztina.

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (25), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (113), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (35), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (70), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (959), irodalomtörténész (276), jezsuita szerzetes (11), jogász (318), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (182), könyvtáros (68), közgazdász (185), kritikus (52), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (214), műgyűjtő (19), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (64), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu