Károlyi György
Károlyi György

2024. március 28. Csütörtök

Károlyi György, nagykárolyi gr.

politikus, nagybirtokos

Születési adatok

1802. március 28.

Bécs

Halálozási adatok

1877. november 9.

Budapest


Család

Sz: Károlyi József (1768–1803) politikus, nagybirtokos, Szatmár vm. főispánja, gr. Waldstein-Wartenberg Erzsébet. Testvére: Károlyi István (1797–1881) politikus, nagybirtokos, az MTA tagja. F: 1836-tól gr. Zichy Ilona (1818–1903). Sógora: Batthyány Lajos (1807–1849) Magyarország első miniszterelnöke. Fiai: Károlyi Gyula (1837–1890), Károlyi Viktor (1839–1888), Károlyi Gábor (1841– 1895), Károlyi Tibor (1843–1904) nagybirtokosok és Károlyi István (1845–1907) politikus, nagybirtokos, az MTA tagja. Unokája: Károlyi Mihály (1875–1955) politikus, miniszterelnök, Magyarország első köztársasági elnöke.

Iskola

A pesti tudományegyetemen jogot hallgatott (1817–1820). Az MTA alapító tagja (1825), tagja (ig. 1830. nov. 17.; t.: 1832. márc. 10.).

Életút

Tanulmányai befejezése után katonának állt: a cs. ulánusoknál, majd a Württemberg-huszároknál szolgált (hadnagyi rangban, 1820–1821), a Hessen-Homburg-huszároknál főhadnagy (1821–1822), magyarországi főhadparancsnok, ill. Estei Ferdinánd főhercegnél Budán szolgált (1822–1823), a Nostitz lovasezred kapitánya (1823). Kilépett a hadseregből és visszavonult birtokaira gazdálkodni (1823-ban). Nagy utazást tett Franciaországban és Angliában (1824), Szász- és Poroszországban, ill. Németalföldön (1826–1827), pesti palotájának építése idején beutazta Dél-Németországot, Egyiptomot, Núbiát, Arábiát, Palesztinát és Kis-Ázsiát (1832–1835). Nősülése után újabb utazásokat tett: bejárta Itáliát és Svájcot (1835–1836), majd Párizsban élt (1836–1837). Az 1830-as évek végétől bekapcsolódott a magyar közéletbe. Csongrád vm. főispáni helytartója (1839–1841), Békés vm. főispánja és Maros–szabályozási biztosa (1841–1848), Szatmár vm. főispánja (1848–1849, 1867–1877). Valóságos belső titkos tanácsos, koronaőr (1867-től), főudvarmester (1872-től). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) alapító elnöke (1839–1849). A Lánchíd-igazgatóság elnöke (1848–1870). A reformkori országgyűléseken a mérsékelt főrendi ellenzék meghatározó személyisége (1839–1840, 1843–1844, 1847–1848). A forradalom és szabadságharc idején (1848–1849) Kossuth Lajost támogatta, a trónfosztást azonban helytelenítette. A bukás után fogságot szenvedett (1849. aug.–szept.), váltságdíj fejében kiszabadult, ezután birtokaira vonult vissza, a napi politikában nem vett részt. Mintagazdaságai országos hírűek volt. A Hessen-Homburg-huszároknál ismerkedett meg. gr. Széchenyi Istvánnal. A pozsonyi országgyűlésen (1825-ben) birtokai évi jövedelmének felét (40 000 forint) ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Híres volt jótékonykodásáról: számos jótékonysági akciót vezetett a pesti árvízkárosultakat megsegítéséért (1838-ban). Támogatta Széchenyit a lóversenyek életre hívásában, egyik kezdeményezője volt a szintén Széchenyi általa alapított Nemzeti Casinónak, amelynek igazgatói teendőit is elvállalta. Jelentős szerepet vállalt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) létrejöttében. Az 1850-es években nagy adományokkal segítette a csődbe jutott pesti Nemzeti Színházat.

Emlékezet

ő építtette a Károlyi-palotát (Budapest V. kerület Károlyi Mihály utca 16.; 1832–1840-ben, tervezők: Anton Pius Riegl és Hofrichter József; majd Pollak Mihály és Ybl Miklós teljesen átalakíttatta, felavatták 1841-ben), ahol a Károlyi-család levéltárát is őrizték (1957-től Petőfi Irodalmi Múzeum). Közismert, hogy Haynau a Károlyi-palotában fogatta el gr. Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt, majd itt alakította ki főhadiszállását is. Gr. Károlyi György építtette meg a Károlyi-család kaplonyi (Szatmár vm.) díszes templomát és családi sírboltját is.

Főbb művei

F. m.: K. Gy. naplójából. 1835. júl. 20.–1836. máj. 14. Kiadta Fazekas Rózsa. (Fons, 1998).

Irodalom

Irod.: Gr. K. Gy. (Vasárnapi Ujság, 1858)
Lónyay Menyhért. Gr. K. Gy. emlékezete. (MTA Évkönyve, 1878)
Zsilinszky Mihály: Gr. K. Gy. (Békésvármegyei Közlöny, 1878)
Galgóczy Károly: Gr. K. Gy. (OMGE Emlékkönyv. III. Bp., 1883)
Baják László: Főispáni beiktatás Békés megyében. (Honismeret, 1991)
Baják László: Széchenyi barátja, K. Gy. (Élet és Tudomány, 1992)
Baják László: Gr. K. Gy. közéleti tevékenysége. (Folia Historica, 1993–1996/97)
Baják László: Adatok gr. K. Gy. mecénási tevékenységéhez. (Esztergom Évlapjai, 1994)
Fazekas Rózsa: K. Gy. mentalitása és életmódja az 1830-as években. (Tanulmányok a 18–19. századi magyar társadalom köréből. Szerk. Czövek István. Nyíregyháza, 1996)
Fazekas Rózsa: K. Gy. politikai pályafutása 1848-ig. (Korok és életek. Szerk. Czövek István. Nyíregyháza, 1997)
Tóth Béla: Gr. K. Gy. naplófeljegyzései. 1833–1836. (Honismeret, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője