Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Fehér Lajos
    Medgyessy Pál
    Medzihradszky Kálmán

    Hóman Bálint

    történész, kultúrpolitikus


    Született: 1885. december 29. Budapest
    Meghalt: 1951. június 2. Vác

    Család

    Sz: Hóman Ottó (1843–1903) klasszika-filológus, egyetemi tanár, pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Borbála, Darányi Ignác (1849–1927) politikus, miniszter testvére. Testvérei közül Hóman Ottó (1873–1914), a bp.-i királyi ítélőtábla jegyzője, elesett az I. vh.-ban.

    Iskola

    A bp.-i VII. kerületi állami főgimnáziumban éretts. (1903), a bp.-i tudományegyetemen középiskolai tanári szakvizsgát tett (1907), bölcsészdoktori okl. (1908), a középkori magyar művelődéstörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1917). Az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.; r.: 1929. máj. 10.; ig.: 1933. máj. 19.; kizárták: 1945. júl. 20.).

    Életút

    A bp.-i Egyetemi Könyvtár segédtisztje (1908–1909), könyvtáros tisztje (1909–1915), könyvtári őre (1915–1922); közben a Tanácsköztársaság alatt a könyvtári tanfolyam előadó tanára (1919). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Könyvtára (= OSZK) igazgatója (1922–1923), az MNM főigazgatója (1923–1932). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1917–1922), az 1526 előtti magyar történelem helyettes (1922–1925), ny. r. tanára (1925–1932). Vallás- és közoktatásügyi miniszter (1932. okt. 1.–1938. máj. 14. és 1939. febr. 16.–1942. júl. 3.), tárca nélküli ún. nemzetnevelés-ügyi miniszter (1938. máj. 14.–1938. júl. 11.). Kormánypárti programmal a Székesfehérvári választókerület országgyűlési képviselője (1931–1944), Sopronban részt vett a nyilas országgyűlés tevékenységében (1944. nov.–1945. márc.). A II. vh. végén Németországba ment (1945. márc.), Bad Aussee-ben az amerikai hatóságok letartóztatták (1945. júl.), visszaszállították Budapestre (1945. nov.). A népbíróság háborús bűnösként életfogytig tartó fegyházbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte (1946). A bp.-i Gyűjtőfogházban (1946–1950), majd a váci börtönben raboskodott (1950–1951). Magyar kir. titkos tanácsos (1936-tól).

    Minisztersége idején épült ki az egységes középiskolai rendszer és a tanfelügyelő-hálózat, s ekkor rakták le a nyolcosztályos iskola alapjait. Támogatta a szegény, de tehetséges gyermekek értelmiségi pályára való lépését, ennek érdekében hozta létre a Horthy Miklós-ösztöndíjat (1937), amelynek keretében évente majdnem ezer „szegény sorsú, szorgalmas és nemzethű” középiskolás, egyetemista és gyakornok kapott évi 200–600 pengőt. Kezdeményezésére jött létre a Bolyai Kollégium (1939-ben; 1942-től Györffy Kollégium) Budapesten, amely a II. vh. utáni népi kollégiumoknak is mintaként szolgált. Az itt összegyűlt szegény, de tehetséges parasztfiatalok nem fizettek tandíjat, és internátusi ellátásuk is ingyenes volt. Végül javaslatára alakult meg az Országos Tehetségkutató Intéző Bizottság is (1941-ben), ez évente 600 tehetséges, de szegény sorsú falusi gyermek ingyenes középiskolai beiskolázásáról gondoskodott.

    A magyar történettudomány egyik kimagaslóan jelentős személyisége, a magyar szellemtörténet egyik tudománypolitikai vezéregyénisége. Több területén (pl. forráskutatás, honfoglaláskori történelem, pénztörténet, gazdaságtörténet stb.) alapvetően új eredményeket ért el a középkori magyar történelem és művelődéstörténet kutatásában. Szekfű Gyulával írt Magyar Története (1928–1937) alapvetően befolyásolta a két vh. közötti Magyarország történetszemléletét. Munkássága kezdetétől foglalkoztatta a magyarság őstörténete, a honfoglalás története, a székelység eredete. A magyarság történetét művelődéstörténeti összefüggéseiben vizsgálta, Magyar pénztörténet (1916) c. műve mérföldkőnek számított a magyar historiográfia történetében. Politikai felfogását a nácizmus nélküli, de feltétlen történelmi szükségszerűségnek tartott németbarátság jellemezte. Jóllehet nem volt a német nemzetiszocializmus híve, a nyilas hatalomátvétel után is részt vett a törvényhozás munkájában, sőt Szálasiék mellett végleg kitartott, a német megszállást a kisebbik rossznak tekintette (1945. márc.-ban Németországra menekült, amerikai hadifogságba esett). Számos zsidó barátjáért közbenjárt, kezdeményezte zsidó származású polgárok tömeges mentesítését is, ugyanakkor a deportáltak sorsáról szóló híreket teljesen irracionálisnak vélte, és komolyan kételkedett az auschwitzi jegyzőkönyv valódiságában is. A magyar hatóságok kérésére kiadták a Népbíróságnak, ahol, mint háborús bűnöst elítélték és életfogytiglani fegyházra ítélték. Történésztársai közül Kosáry Domokos és Szekfű Gyula is kiállt érte, mellette tanúskodtak a bíróságon.

    Emlékezet

    A váci börtönben halt meg (1951-ben; maradványait 2001-ben azonosították; 2001. okt. 13-án Tasson újratemették). Már életében megkezdték munkái összegyűjtött kiadását (Hóman Bálint művei, I–III. köt., 1938), az 1980-as évektől pedig személyisége, munkássága ismét a közbeszéd és szakmai viták tárgya, egyúttal elkezdték klasszikus műveinek újrakiadását. A rendszerváltás óta különböző politikai szervezetek igen gyakran célul tűzték ki teljes politikai és tudományos rehabilitációját (beleértve akadémiai tagsága helyreállítását is). A legutóbbi években a Historia incognita sorozatban, az Attraktor Kiadó jelentette meg legfontosabb történeti munkáit (2003-tól). Születésének 125. évfordulóján tudományos konferenciát tartottak tiszteletére (Székesfehérvárott, 2010. dec.-ben).

    Elismertség

    A Szent István Akadémia tagja (r.: 1918; t.: 1935). A Magyar Numizmatikai Társaság, a Tudományos Társulatok és Egyesületek Országos Szövetsége, a Minerva Társaság, a Magyar Történelmi Társulat (1933–1945), a Teleki Pál Tudományos Intézet (1941– 1945), a Kőrösi Csoma Társaság elnöke (1942–1945). A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság t. elnöke (1933–1945). A Magyar Néprajzi Társaság elnöke, majd védnöke. A Budapesti Philologiai Társaság (1933), a Magyar Nyelvtudományi Társaság t. tagja (1939). A Porosz Tudományos Akadémia t. tagja (1935). A Lengyel Történelmi Társulat és a helsinki Finnugor Társaság t. tagja.

    Elismerés

    A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem (1935), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem (1935), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE, 1935), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1940). Corvin-koszorú (1930), Corvin-lánc (1935), Magyar Örökség Díj (Szekfű Gyulával, Magyar történet c. művéért, 2008).

    Főbb művei

    F. m.: őstörténetünk keleti forrásai. (Századok, 1908)
    A magyar városok az Árpádok korában. (Bp., 1908)
    Az első állami egyenes adó. Adalék az európai pénztörténethez. (Történeti Szemle, 1912)
    Adó vagy földbér? (Századok, 1913)
    Pálos breviáriumok és missalék a XV–XVI. századból. (Magyar Könyvszemle, 1914)
    A magyar pénzverés története Szent István korában. 1–2. (Századok, 1916)
    Magyar pénztörténet. 1000–1325. (Bp., 1916)
    Szent István görög oklevele. 1–2. – A magyar nép neve a középkori latinságban. 1–2. (Századok, 1917)
    Tudományos történetírásunk megalapítása a XVIII. században. (Bp., 1920)
    A székelyek eredete. (Bp., 1921)
    A magyarság megtelepülése. (Bp., 1920)
    A magyar királyság pénzügyei és gazdasági politikája Károly Róbert korában. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1920. ?; megjelent, mint önálló monográfia: Bp., 1921; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1921)
    A „libelli graduales” könyvtári feldolgozása. (Magyar Könyvszemle, 1922)
    A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. (Bp., 1923)
    A forráskutatás és a forráskritika története Magyarországon. (Bp., 1925)
    A hún hagyomány és a hún monda. (Bp., 1925)
    A Szent László-kori Gesta Hungarorum és XII–XIII. századi leszármazói. (Bp., 1925)
    A magyar történetírás első korszaka. (Pécs, 1927)
    Magyar történet. I–VIII. köt. Szekfű Gyulával. (Bp., 1928–1934; I–V. köt. 7. kiad. 1941)
    A történelem útja. (A magyar történetírás új útjai. Szerk. Bp., 1931)
    Szent István. Első nagy királyunk élete és alkotásai. (Bp., 1938; németül: Breslau, 1941)
    H. B. munkái. I–III. köt. (Bp., 1938)
    Gli Angioni di Napoli in Ungheria. 1290–1403. (Roma, 1938)
    Geschichte des ungarischen Mittelalters. I–II. köt. (Berlin, 1940)
    Magyar sors – magyar hivatás. (Bp., 1942)
    ősemberek – ősmagyarok. A szerző hátrahagyott kéziratát szerk. Szendrey Tamás, Clementis-Záhony Botond, a bevezető tanulmányt Szendrey Tamás írta. (Monumenta historica Hungariae in exteris manuscripta. 1. Atlanta, 1985)
    Magyar történet. Szekfű Gyulával. I–V. köt. Az öt kötet közös tokban. Hasonmás kiad. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Glatz Ferenc. (Bp., 1990)
    Magyar pénztörténet. 1000–1325. Hasonmás kiad. (Bp., 1991)
    A forráskutatás és a forráskritika története Magyarországon. Hasonmás kiad. (Antikvár-tár. Bp., 1994)
    A magyar könyvtárak rendszere a húszas éve közepén és tervek a jövőre. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1994)
    Szent István. Első nagy királyunk élete és alkotásai. Hasonmás kiad. (Szentendre, 1998; 2. kiad. 2000)
    A történelem útja. Vál. tanulmányok. Vál. Búza János. H. B. műveinek bibliográfiájával. (Millenniumi magyar történelem. Bp., 2002)
    ősemberek – ősmagyarok. (Bp., 2002)
    A magyar királyság pénzügyei és gazdasági politikája Károly Róbert korában. Hasonmás kiad. Az utószót Draskóczy István írta. (Bp., 2003)
    A magyar–hún hagyomány és a magyar–hún monda. Szerk. Bárány Attila. (Historia incognita. Zsebkönyvek. Máriabesnyő–Gödöllő, 2003; 2. kiad. 2010)
    Magyar középkor. I–II. köt. Szerk. Bárány Attila. (Historia incognita. I. Történettudomány. Máriabesnyő–Gödöllő, 2003)
    Történetírás és forráskritika. Szerk. Bárány Attila. (Historia incognita. Máriabesnyő–Gödöllő, 2003)
    A magyar városok az Árpádok korában. Szerk. Bárány Attila. (Historia incognita. Zsebkönyvek. Máriabesnyő–Gödöllő, 2005)
    Nemzeti egység. (2000 [folyóirat], 2011)
    A székelyek eredete. Szerk. Bárány Attila. (Historia incognita. Máriabesnyő–Gödöllő, 2011).

    Irodalom

    Irod.: Domanovszky Sándor: H. B.: Magyar pénztörténet. 1000–1325. (Századok, 1916)
    Lukcsics József: H. B.: Magyar pénztörténet. 1000–1325. (Katholikus Szemle, 1916)
    Domanovszky Sándor: A magyar történetírás új útjai. Szerk. H. B. (Századok, 1931)
    Balanyi György: A magyar történetírás új útjai. Szerk. H. B. (Katholikus Szemle, 1931)
    Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
    Marosi Arnold: H. B. és a múzeum. (Székesfehérvári Szemle, 1933)
    H. B. irodalmi munkássága. Összeáll. Kozocsa Sándor. (A bécsi gr. Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, 1934)
    Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1935)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    H. B. harmincéves írói jubileuma. (Századok, 1937)
    Tóth László: H. B., a történetíró. (Pannonia, 1938)
    Deér József: H. B.: Szent István. Első nagy királyunk élete és alkotásai. (Századok, 1939)
    Jánosi Gyula: H. B. könyve Szent Istvánról. (Katholikus Szemle, 1939)
    Glatz Ferenc: H. B. és a nemzetiszocialisták összeütközése Székesfehérvárott 1944-ben. (Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 1970)
    Szendrey Tamás: H. B. helye és szerepe a magyar tudományos életben. (A XVIII. Magyar Találkozó krónikája. Cleveland, 1978)
    Kőhegyi Mihály: Domanovszky Sándor bírálata H. B. Magyar pénztörténetéről. (Numizmatikai Közlöny, 1983)
    Glatz Ferenc: H. B. Németbarátság, történelmi alapokon. (Magyarország históriája az 1944. évben. Bp., 1985; G. F.: Nemzeti kultúra – kulturált nemzet. 1867–1987. Bp., 1988)
    Szendrey Tamás: Bevezetés (H. B.: ősemberek – ősmagyarok. Atlanta, 1985)
    Szendrey Tamás: The Image of Empire: The Era of Louis the Great in the Writings of Bálint Hóman. (Louis the Great, King of Hungary and Poland. New York, 1985)
    T. Kiss Tamás: Oktatáspolitika a Horthy-rendszerben. Klebelsberg Kuno és H. B. miniszteri tevékenységének tükrében. (Társadalmi Szemle, 1986)
    Glatz Ferenc: Előszó a „Hóman–Szekfű”-höz. (H. B.–Szekfű Gyula: Magyar Történet hasonmás kiad. melléklete. Bp., 1990)
    Horváth László Béla: H. B. utolsó évei. 1945–1951. – Ifj. Hóman Bálint: Emlékeim apám utolsó éveiről. (Sic itur ad astra, 1993)
    Nagy Péter Tibor: „Oktatásállamosítás” a harmincas években. (Világosság, 1993)
    T. Kiss Tamás: Kulturális miniszterek 1848 és 1993 között. (Bp., 1993)
    H. B. a magyar–német kapcsolatokról. Szerk. Bencsik Zsuzsanna. (Világosság, 1994)
    Ahol véget ért a tudomány. Hóman-ügy az Akadémián. (Heti VG, 1994. 20.)
    Tőkéczki László: H. B. művelődési és művelődéspolitikai eszményei. (Protestáns Szemle, 1995)
    A Hóman–Mályusz-ügy. Szerk. Erős Vilmos. (Aetas, 1996)
    Borbándi Gyula: Magyar politikus pályaképek. (Bp., 1997)
    Vajay Szabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai. 1530–2000. I–II. köt. (Bp., 2000)
    Gedai István: H. B. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Glatz Ferenc: H. B. életpályája. (História, 2003)
    Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
    Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
    Szerafinné Szabolcsi Ágnes: H. B. és a könyvtárak. (Pedagógiai Műhely, 2005)
    Szilágyi Ágnes Judit: H. B. és ellentéte Mályusz Elemérrel. (Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. Bp., 2007). Bakay Kornél: A magyar történettudomány és régészet nagyjai. H. B. (Kapu, 2007)
    Ujváry Gábor: H. B. és a magyar konzervatív hagyomány. (Polgári Szemle, 2009)
    Ujváry Gábor: Kultúrfölény és nemzetnevelés. Klebelsberg Kuno és H. B. kultúrpolitikája. (Rubicon, 2009)
    Erős Vilmos: H. B. és a historiográfia. (Korunk, 2010 és Magyar Szemle, 2010)
    Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. (Bp., 2010)
    Glatz Ferenc: H. B. és Szekfű Gyula párhuzamos életrajzai. Történetírás, forradalom, rendszerváltások. (Történelmi Szemle, 2010)
    Ujváry Gábor: Hóman tudományos rehabilitálása? Ellenségei folytatták a munkásságát. (Élet és Tudomány, 2011. 1.)
    Tóth Álmos: H. B. 75 éve kapta meg a bányamérnöki tudományok tiszteletbeli doktora címet. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 2011)
    Püski Levente: Szakemberből – politikus. (Történelmi Szemle, 2011)
    Ujváry Gábor: H. B. népbírósági pere. (Rubikon, 2011)
    Dénes Iván Zoltán: H. B. és Szekfű Gyula kapcsolata. 1913–1946. (2000 [folyóirat], 2011).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (18), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (29), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (64), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (936), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (309), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu