Iskola

A pozsonyi kir. katolikus gimnáziumban éretts. (1910), a bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári okl. (1914), bölcsészdoktori okl. szerzett (1917). Az MTA tagja (l.: 1938. máj. 6.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

Az I. vh.-ban az orosz és a román fronton harcolt (1914–1917). Sopron város főlevéltárnoka (1918–1950).

Kugler Alajos halálát követően (1916) pályázta meg Sopron város levéltárnoki állását, amelyet katonai szolgálata miatt csak leszerelése után foglalhatott el. Az I. vh. végén súlyosan megsebesült, felgyógyulása után foglalta el állását, ő volt Sopron utolsó főlevéltárosa. A város középkori és újkori történetének kiemelkedő kutatójaként felfedezte a Soproni virágéneket és a Soproni magyar–latin szójegyzéket (1924). Tizenhárom kötetes (!) várostörténete (1921–1943) a magyar történettudomány egyik alapműve. Közzétette továbbá Sopron szabad királyi város okleveleit, feldolgozta a város egyház- és művelődéstörténetét. Aktívan részt vett a soproni népszavazás (1921) Magyarország melletti agitációjában.

Sopronban telepedett le, megnősült, házat vett. Később, mint vagyonos polgár, a helyi katolikus konvent tagjaként jelentős szerepet játszott a várospolitika alakításában is. Az ország megszállása után a Gestapo letartóztatta (1944. dec. 16.). A II. vh. után, a városi törvényhatósági bizottság küldötteként eredményesen tiltakozott a német anyanyelvű soproni lakosok kitelepítése ellen. Kényszernyugdíjazásáig (1950) állhatott a soproni levéltár élén. Lemondatása után a városi levéltárat összevonták a Győr-Sopron Megyei Levéltárral.

Emlékezet

Sopronban hunyt el, az Új Szent Mihály-temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére, születésének 100. évfordulójára Sopron városa emlékkönyvet adott ki (1993-ban). A róla elnevezett, soproni Házi Jenő utcán emléktábláját is elhelyezték (bronz dombormű, Sz. Egyed Emma szobrászművész alkotása, 1993).

Elismerés

Ferenc József arany vitézségi érme (1915), Signum Laudis érem a kardokkal (1917), Német Vaskereszt II. osztálya (Vilmos német császártól névre szóló, 1917).

Szerkesztés

A Soproni Szemle alapító szerkesztőségi tagja (1938-tól).