Bakay Lajos, id.
orvos, sebész
Születési adatok
1880. június 5.
Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye
Halálozási adatok
1959. november 26.
Budapest
Temetési adatok
1959. november 26.
Budapest
Farkasrét
Család
Nagyszülei: Bakay Péter (1817–1895. febr. 19. Hódmezővásárhely) földbirtokos, Kovács Zsuzsanna; Endrey Antal (†1906. febr. 23. Hódmezővásárhely) uradalmi főmérnök, Tschögl Erzsébet (†1899. febr. 15. Hódmezővásárhely. Temetés: 1899. febr. 17. Hódmezővásárhely).
Szülei: Bakay Lajos (1845. aug. 14. Szarvas, Békés vm.–1905. jan. 18. Hódmezővásárhely) orvos, a hódmezővásárhelyi kórház igazgató-főorvosa, Endrey Melánia (= Melanie, 1860. jan. 29. Hódmezővásárhely–1882. máj. 24. Hódmezővásárhely). Édesapja 2. felesége: Endrey Sarolta (1868. okt. 9. Hódmezővásárhely–1957. márc. 15. Hódmezővásárhely), Endrey Melánia húga. Endrey Melánia és Endrey Sarolta testvére még: Endrey Gyula (1856. júl. 26. Eger–1913. máj. 26. Bp.) jogász, politikus, Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője.
Testvérei: Bakay Lóránt (1887. aug. 10. Hódmezővásárhely–1943. aug. 28. Hódmezővásárhely. Temetés: 1943. aug. 30. Hódmezővásárhely) jogász, ügyvéd, Bakay György (1900. júl. 18. Hódmezővásárhely–1980. szept. 11. Hódmezővásárhely) orvos, ill. Benes Gyuláné Bakay Sarolta (1886. aug. 6. Hódmezővásárhely–1971).
Felesége: 1909-től Riedel Erzsébet (= Riedl Elza, 1883–1979. jún. 18. Bp. Temetés: 1979. jún. 26. Farkasrét), Riedel Nándor és Schwab Karolin leánya.
Gyermekei, fia: Bakay Lajos, ifj. (1917. jún. 18. Pozsony – 1998. szept. 10. Buffalo) orvostörténész, idegsebész, leánya: füzesi Klimkó Dezsőné Bakay Melánia (= Bakay Melinda, = Bakay „Mella”, 1910. aug. 14. Bp.–1982. júl. 9. Bp. Temetés, hamvasztás: 1982. júl. 30. Farkasrét) és Balás-Piri Lászlóné Bakay Margit (1912. jún. 21. Bp.–2010. márc. 2. Bp. Temetés, hamvasztás: 2010. ápr. 9. Farkasrét) művészettörténész.
Iskola
A hódmezővásárhelyi református főgimnáziumban éretts. (1898), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori (1903) és műtőorvosi okl. szerzett (1908); Berlinben, Hamburgban, Bernben és Lausanne-ban kiegészítő tanulmányokat folytatott (1907–1909), a sebészeti műtéttanból magántanári képesítést szerzett (1912. júl. 20.).
Életút
A budapesti tudományegyetem I. sz. Anatómiai Intézetében Lenhossék Mihály (1903–1904), az I. sz. Sebészeti Klinikán Dollinger Gyula tanársegéde (1904–1907), a budapesti Fehér Kereszt Gyermekkórház alorvosa (1909–1913), sebészfőorvosa (1913–1918). A budapesti tudományegyetem magántanára (1912–1919), egyúttal a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem ny. r. tanára (1914. jan. 19.–1919). Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, mint a XIX. pozsonyi helyőrségi kórház sebészeti osztálya és összes mellékállomásai honvéd főtörzsorvosa, ill. a sebészeti osztály vezetője (1915–1918). Az összeomlás után Pozsonyban magánorvos (1919–1922), a csehszlovák hatóságok az illavai börtönbe szállították, majd Pozsony területére internálták (1922).
A Budapestre menekült pozsonyi tudományegyetemen a Sebészeti Klinika ny. r. tanára és a Klinika vezetője (1922–1924), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a Sebészeti Klinika megszervezője és ny. r. tanára (1924–1926), egyúttal az egyetem rektora (1925–1926). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a II. sz. Sebészeti Klinika ny. r. tanára és a Klinika igazgatója (1926–1946) és az egyetem rektora (1942–1943). A II. világháború után állásvesztésre és nyugdíjának megvonására ítélték (1946). Fővárosi kórházaknál sebészkonzíliárus és ún. klinikopatológiai anyagkiértékelő (1946–1959).
Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1939–1944).
A 20. század egyik legjelentősebb magyar sebésze. Tudományos pályafutásának kezdetén új szövetfestési eljárást dolgozott ki, majd több, nagy feltűnést keltő anatómiai és oszteológiai dolgozattal jelentkezett. Az I. világháború idején megszervezte az egész ország területére kiterjedő hadigondozást és rokkantvédelmet, nevéhez fűződik továbbá a nemzetközileg is nagy hírnevet szerzett pozsonyi kezelő gyógyintézet, továbbképző iskola és művégtagműhely megalapítása. Később érdeklődése a plasztikai sebészet, a csontsebészet és az agy-, ill. idegsebészet felé fordult. A Roux–Leyer-féle nyelőcsőképzés első magyarországi alkalmazója, elsők között végzett nyelőcsőszűkületek gyógyítására pótlóműtétet, valamint világviszonylatban is elsők között végzett heges szűkületeknél plasztikai műtéteket (nyelőcsőplasztika).
A magyarországi agysebészet egyik elindítója, különösen értékesek a csonttuberkulózissal és egyéb csontsérülésekkel kapcsolatos sebészeti megoldásai. Gr. Teleki Pál (1879–1941) öngyilkosságával kapcsolatban ő készítette el a halál körülményeiről az orvosi szakvéleményt (1941. ápr. 3-án). Nevét őrzi a gerinc melletti tályog gyógyítására általa kidolgozott punctio paravertebralis sec. Bakay.
Emlékezet
A Bakay régi, Bakabányáról elszármazott evangélikusról katolikusra hitre áttért nemesi család. Bakay Péter a 19. század közepén telepedett le Békés vármegyében; fia, legidősebb Bakay Lajos Szarvason született, majd kórházigazgatói kinevezése után 1877-ben családjával Hódmezővásárhelyre költözött. Bakay Lajos már Hódmezővásárhelyen született, elemi és középiskoláit is itt végezte. Budapesten szerzett orvosdoktori oklevele után Pozsonyban praktizált, az országvesztés után azonban a csehszlovák hatóságok kiutasították. Magyarországra való visszatérése után vezető szerepet játszott a Budapestre menekült pozsonyi tudományegyetem, majd az ebből létrejött pécsi Erzsébet Tudományegyetem megalapításában. Pécsett országos hírű sebészeti klinikát szervezett, majd húsz éven át a budapesti II. sz. Sebészeti Klinika igazgatójaként tevékenykedett.
Bakay Lajos Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Tiszteletére Hódmezővásárhely városa Bakay Lajos-ösztöndíjat alapított.
Elismertség
A Csaba Bajtársi Egyesület elnöke, a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének orvos-alelnöke (1930–1944).
Herczel Manó-díj (1925), Corvin-koszorú (1930), Tóth Lajos-emlékérem (1943), Hőgyes Endre-érem (1944).
A Magyar Érdemrend középkeresztje (1938).
Elismerés
A Magyar Sebész Társaság elnöke (1923–1924). A budapesti Orvosi Kamara (1937–1944) és a Budapesti Orvosegyesület elnöke (1942–1944).
Az Országos Testnevelési Tanács (OTT) alelnöke (1935–1940), az Országos Közegészségügyi Tanács (OKT) másodelnöke (1935–1944), a Nemzeti Önállósítási Tanács alelnöke (1937–1941). Az Országos Ösztöndíjtanács (1940–1944) és az Igazságügyi Orvosi Tanács (IOT) elnöke (1941–1944).
Főbb művei
F. m.: Új módszer a foetalis porcogó kimutatására. (Magyar Orvosi Archivum, 1902)
Vizsgálatok emberi s néhány emlős embrió kéztövén. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1904. 2.)
A gáttáj sérveiről. (Orvosi Hetilap, 1906. 43. és külön: Bp., 1906)
Manninger Vilmos: Onomatologia medica. – Orvosi neveskönyv. A boncolási részt írta B. L. (Bp., Lloyd Társulat, 1907)
A járulékos csontok jelentősége a kéz- és lábtőcsontok törésénél. (Orvosi Hetilap, 1907. 2.)
Az állkapocs központi hámdaganatának származása. (Orvosi Hetilap, 1908. 25. és külön: Bp., 1925)
A Deschamp-féle tű módosítása. (Orvosi Hetilap, 1909. 36.)
A Momburg-féle vértelenítés. (Gyógyászat, 1910. 3.)
Csontüregek és csonthiányok pótlásáról. (A Magyar Sebész Társaság Évkönyve, 1910)
Van-e Köhler-féle csontbetegség? (Orvosi Hetilap, 1911. 9.)
Az érvarratról és az érátültetésről. (Orvosi Hetilap, 1911. 40.)
Idegen test kórismézése a nyelőcsőben, s annak eltávolítása. (Orvosképzés, 1913. 3-5.)
Sérülés utáni koponyaüregbeli vérzésekről. (A Magyar Sebész Társaság munkálatai, 1913)
A nyelőcső pótlásáról. Herczel Manó-díjjal kitüntetett pályamunka. (Orvosképzés, 1924. 1-2.)
Prothetikai kérdésekről. Krukenberg-féle kar. – Markoló kéz. (Orvosi Hetilap, 1924. 13.)
Friss sebek gyógyulása és gyógyítása. (Orvosi Hetilap, 1924)
A bárzsingrákról. (A Magyar Sebész Társaság munkálatai, 1925)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának tizenegy esztendeje. – A duodenum passage zavarairól. (Orvosképzés, 1925)
A regeneratióról és transplantatióról. (Orvosi Hetilap, 1926. 51.
újraközölve: Orvosi Hetilap, 2002. 5.)
Mentőügyi értekezletek munkálatai I–II. köt. A Budapesten 1927. nov. 26-án és 27-én valamint 1928. jún. 23-án és 24-én tartott Mentőügyi Országos Értekezlet előadásai. Szerk. Paulikovics Elemérrel. (Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete kiadványa. Bp., 1928)
A betegek műtéti előkészítése és utókezelése. (A Magyar Sebész Társaság munkálatai, 1929)
A koponyaüregbeli vérzésekről. (A Magyar Sebész Társaság munkálatai, 1931)
Hazai hévizek jelentősége a csont- és ízületi gümőkór gyógyításában. (Orvosi Hetilap, 1931. 19.)
A kórházi felvétel és ápolás nehézségei egyes megbetegedésekben szenvedőknél. (Magyar Kórház, 1932. 3.)
A helybeli érzéstelenítés a sebészetben. (Orvosszakértői Szemle, 1933)
A sebészet fejlődésének új irányai. 1–2. (Orvosi Hetilap, 1935. 47–48. és külön egy füzetben: Bp., 1935)
A sympathicus idegrendszer sebészete. (A Magyar Sebész Társaság munkálatai, 1935)
A rákkérdés. (Búvár, 1935. 3.)
A mészanyagcsere forgalmában beállott kóros eltolódások sebészi vonatkozásai. (A Magyar Belorvosok Egyesülete VII. nagygyűlésének előadásai. Debrecen, 1936)
A vegetatív idegrendszer sebészete. (Orvosképzés, 1936)
A kisagycystákról. – A pajzsmirigy sebészete. – Mész-anyagcserezavar ostitis fibrosa generalisatánál. (A Magyar Sebész Társaság Nagygyűlésének munkálatai, 1938)
Adat fejtraumához csatlakozó meningiomákhoz. Benedek Lászlóval és Kulcsár Ferenccel. (Gyógyászat, 1938)
Állandó eredmény n. praesacralis resectio után. (A Magyar Sebész Társaság munkálatai, 1938)
Az orvos és a beteg. (Orvosképzés, 1940)
A peripheriás keringés jelentősége a sebészetben. (A Magyar Belorvosok Egyesülete XI. Nagygyűlésének előadásai, 1941)
A rheuma sebészete. (Orvosképzés, Rheuma-különfüzet, 1941)
A rheumás megbetegedés elkülönítő kórhatározásáról. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 173. Rheumatológia. Szerk. Belák Sándor. Bp., 1941)
B. L. rektori székfoglaló beszéde a m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetem 1942. szept. 24-én tartott tanévnyitó ünnepi közgyűlésén, 1942. szept. 24-én. (MONE Orvostársadalmi Szemle, 1942 és külön: Bp., 1942)
Atypusos kisagyhídszögleti folyamatok. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
A fürdők jelentősége a sebkezelésben. (Orvosképzés, 1943)
A hadisebészet fejlődése. B. L. 1943. máj. 13-án tartott rektori beszéde. (Bp., 1943)
Juxtamedullaris dermoid cysta. Benedek Lászlóval és Juba Adolffal. (Orvosi Hetilap, 1943. 37.)
Multiplex meningeoma esete. Benedek Lászlóval és Juba Adolffal. (Gyógyászati Közlemények, 1944).
Irodalom
Irod.: Elhunyt Bakay Lajos tiszteleti tiszti főorvos. (Budapesti Hírlap, 1905. jan. 20.)
B. L. egyetemi magántanári kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1912. júl. 20.)
B. L. egyetemi ny. r. tanári kinevezése, 1914. jan. 19. (Budapesti Közlöny, 1914. febr. 6.)
B. L. lett a pécsi egyetem új rektora. (Dunántúl, 1925. jún. 9.)
Akiknek sikerült. Városunk értékei: B. L. egyetemi ny. r. tanár, az Erzsébet Tudományegyetem rektora. (Pécsi Napló, 1925. okt. 4.)
B. L.-t kinevezték a m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Sebészeti Tanszéke ny. r. tanárává. (Pécsi Napló, 1926. júl. 18.)
Három új orvostanár a budapesti egyetemen. Ádám Lajos, B. L. és Kubányi Pál kinevezése. (Magyarság, 1926. júl. 18.)
B. L. (Pécsi Napló, 1926. júl. 20.)
B. L. professzor huszonötéves tanári jubileuma. (Új Magyarság, 1939. ápr. 26.)
B. L.-t ünnepelte a magyar orvostársadalom. (Nemzeti Újság, 1939. ápr. 26.)
Diószeghy Miklós: Karácsonyi beszélgetés B. L.-sal és Verebélÿ Tiborral, az orvostársadalom kitüntetett vezetőivel. (Új Magyarság, 1939. dec. 24.)
Kubányi Endre: B. L. 25 éves tanári évfordulójára. (Orvosképzés, 1940)
A hét lexikona: B. L. A műtőasztal és a muzsika. (Tolnai Világlapja, 1942. 18.)
B. L. igazolási ügye. (Orvosok Lapja, 1945. 3.)
Két riport két orvostanárról. Orsós Ferencről és B. L.-ról. [B. L.-t igazolta a népbíróság, az ítélet megütközést és felháborodást keltett.] (Világosság, 1945. szept. 21.)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1959. nov. 29.)
Molnár Béla Emil: In memoriam B. L. (Orvosi Hetilap, 1959. 50.)
Tamáska Loránd: Orsós helyett Bakay. Miért titokzatos Teleki Pál halála? Riporter Hankó Ildikó. (Magyar Nemzet 1991. ápr. 5.)
Bakay Lajos, ifj.: Újra: Teleki Pál halála. (Magyar Nemzet, 1991. jún. 25.)
Roska Lajos: B. L. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1992. 2.)
Elhunyt Bakay Lajos [ifj.] idegsebész, agykutató, a buffalói egyetem professzora. (Magyar Nemzet, 1998. szept. 26.)
Vértes László: B. L. sebészprofesszor emlékművének avatása. (Somogyi honismeret, 2007. 1.)
Elhunyt Balás-Piri Lászlóné Bakay Margit. (Magyar Nemzet, 2010. ápr. 8.).
Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1935)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Országgyűlési almanach az 1939–1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. (Bp., 1940)
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektora és dékánjai. (Pécs, 1998)
Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábor. (Szeged, 2002)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4DS-KC1?i=50&wc=92QX-ZJ3%3A40678301%2C57613001%2C1077274802&cc=1452460 (Bakay Lajos halotti anyakönyve)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/315916 (Bakay Lajos gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/315921 (Bakay Lajosné Riedl Elza gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/315917 (Bakay Lóránt, Bakay Lajos testvére gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/244535 (Endrey Antalné Tschögl Erzsébet, Bakay Lajos nagyanyja gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/193407 (Klimkó Dezsőné Bakay Melánia gyászjelentése)
http://delialbinalex1.blogspot.com/2012/12/bakay-csalad.html
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2020
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
