Bozó László
Bozó László

2024. május 12. Vasárnap

Bozó László

dramaturg, rendező

Születési adatok

1927. augusztus 3.

Szeged

Halálozási adatok

2009. február 18.

Toronto, Kanada


Család

Sz: Bödő Mihály, Bozó Julianna. F: 1961-től Tomkai Csilla. Fia: Bozó Balázs (1965–).

Iskola

A bp.-i Magyar Közgazdasági Egyetemen tanult (1947–1948), a Szegedi Tudományegyetemen magyar–történelem–néprajz szakon (1951), a Színművészeti Főiskolán dramaturgkritikai szakon végzett (1953).

Életút

A Magyar Rádió dramaturgja (1953–1957), a Dramaturgia (1957–1962), az ún. Összetett Osztály, ill. a Szórakoztató Osztály vezetője (1963–1971). A Magyar Rádió főrendezője (1971–1979), igazgató-főrendezője (1979–1989); egyúttal a Műsorlebonyolítási Osztály, a Hangmúzeum és a Bemondói Csoport vezetője is. A Magyar Rádió Nyelvi Bizottságának elnöke (Deme Lászlóval). A Színművészeti Főiskola tanársegéde (1954–1956), c. egy. docense (1986–1987). Torontóban élt (1995–2009). A 20. sz. egyik jelentős rádiós rendezőjeként számos új típusú rádióműsort vezetett be, ill. honosított meg; Magyarországon elsőként készített sztereó rádiójátékokat. Tevékenysége alatt bontakozott ki a magyarországi feature, dokumentum-rádiójáték és honosodtak meg a montázstechnikával készített kompozíciók. A magyar és a világirodalom igen sok remekművének készítette el rádiós feldolgozását.

Elismerés

Jászai Mari-díj (1973), érdemes művész (1979), Rádiókritikusok Díja (1982), kiváló művész (1984).

Főbb művei

F. írásai: A korszerű rádiózás néhány problémája. Többekkel. (Rádió és televízió szakkönyvtár. 2. Bp., 1964)
A dokumentumjátékról. (Rádió szakkönyvtár. 7. Bp., 1966)
F. színpadi rendezései: Szabó Lőrinc: Tücsökzene. (Irodalmi Színpad, 1973)
Arany János: Toldi. (Radnóti Színpad, 1975). F. tv-rendezései: Ilf–Petrov–Kaposy Miklós: A nagy kombinátor. (1967)
Zsákbamacska (1968-tól)
Egy este Sinkovits Imrével (1969)
Egy este Tolnay Klárival (1970)
Három arckép: Berek Kati (1970)
Horváth Teri. (1970)
Szirtes Ádám (1970)
Esti beszélgetés Kállai Ferenccel (1971)
Szilveszter. (1971)
Stancu, Z.: Milyen nagyon szerettelek. (1972). F. rádiórendezései: Sásdi Sándor: A bosszú. (1956)
Hunyady Sándor: Olasz vendéglő. (1959)
Jókai Mór: Sárga rózsa. (1960)
Csehov: Nyári tragédia. (1961)
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor. (1962)
Dürrenmatt: Éjszakai párbeszéd. (1963)
Hemingway: A folyón át a fák közé. (1964)
Brecht: A vágóhidak Szent Johannája. (1965)
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. (1966)
Petőfi Sándor: János vitéz. (1966)
Arany János: Buda halála. (1967)
Homérosz: Odüsszeia. (1970)
Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya. (1972)
Goethe: Faust. (1973)
Gyárfás Miklós: Kastély csillagfényben. (1973)
Szilágyi György: Hanyas vagy? (1976)
Arisztophanész: Lüszisztraté. (1976)
Balzac: Emberi színjáték. (1976)
Rostand: Cyrano de Bergerac. (1977)
Dickens: Twist Olivér. (1977)
Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői. (1978)
Lukianosz: Hetérák párbeszéde. (1980)
Brecht: A kaukázusi krétakör. (1981)
Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból. (1981)
Németh László: Bűn. (1982)
Madách Imre: Az ember tragédiája. (1983)
Molnár Ferenc: Liliom. (1983)
Tolsztoj, Lev: Az élő holttest. (1984)
Katona József: Bánk bán. (1984)
Szophoklész: Oidipusz király. (1985)
Herczeg Ferenc: Bizánc. (1987)
Baróti Géza: A Szabó család. (1993–1995)
Sebestyén János: Azok a rádiós évek. (1993–1995)
Rádió Orfeum. (1992–1994)
Moldova György: Negyven prédikátor. (1994)
Török Rezső: A sötét huszár. (1995)
Vaszary Gábor: Hepienddel kezdődik. (1997)
Gyilkosság a sztriptízbárban. (Frankfurti, helsinki, belgrádi, újvidéki rádió)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. (Berlini rádió, németül).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője