Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Gábor Dénes

    villamosmérnök, fizikus, feltaláló

    Gábor, Dennis; 1902-ig Günszberg Dénes 


    Született: 1900. június 5. Budapest
    Meghalt: 1979. február 9. London

    Család

    Zsidó családból származott, áttért az evangélikus hitre (1919-ben). Sz: Günszberg Bertalan (Bernát), a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. főkönyvelője, majd igazgatója, Kálmán Adrienne (= Jakobovits Adél). Apja Heves megyéből származott, anyja családja gyulai eredetű. Testvére: Gábor György (1901–) és Gábor Endre (André, 1903–1990). F: 1936-tól Butler, Marjorie Louise (†1981).

    Iskola

    Budapesten, a Terézvárosban (= VI. kerület) született, elemi iskoláit a Szemere utcai (= V. kerület, Lipótváros) községi iskolában (1906–1910), középiskoláit az V. kerületi Markó utcai állami főreáliskolában végezte (1910–1918; 1918-ban éretts.). A József Műegyetem Gépészmérnöki Karán (1918–1919), a berlini Technische Hochschulén tanult (1920-1924), Berlinben villamosmérnöki okl. (1924) és műszaki doktori okl. szerzett (1927).

    Berlinben Albert Einstein előadásait és szemináriumait látogatta – többek között – Wigner Jenővel és Neumann Jánossal. Az MTA tagja (t.: 1964. ápr. 24.).

    Életút

    A Siemens és Halske-konszern siemensstadti (1927–1932), a Siemens–Reiniger–Velfa-konszern erlangeni kutatólaboratóriumának kutatómérnöke (1932–1933), a náci hatalomátvétel után elhagyta Németországot: a budapesti Egyesült Izzó (= Tungsram Rt.) kutatómérnöke (1933–1934).

     

    Angliában telepedett le, a rugbyi British Thomson Houston elektromos vállalat kutatómérnöke (1934–1949), a londoni Imperial College Elektronika Tanszék egy. docense (1949–1958), az elektronoptika ny. r. tanára (1958–1967), nyugdíjas tudományos tanácsadója (1967–1979).



    Még diákként jegyezte első találmányát (az aeroplán körhintát, 1911-ben). Tudományos pályafutásának kezdetén, egy magasfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozó cégnél elsősorban nagyteljesítményű, nagyfeszültségű vezetéken fellépő ún. tranziens jelenségeket vizsgált, majd a vándorhullámok megfigyelésére szolgáló oszcilloszkóppal kapcsolatos kutatásokat végzett. Ez vezette a katódsugaras oszcillográfok működésének tanulmányozásához (a katódcsőről írta egyetemi doktori értekezését, 1927-ben). Később, az 1930-as évektől, érdeklődése a plazmajelenségek (= az erősen ionizált, csaknem teljesen semleges gázok) elmélete felé fordult, e téren leglényegesebb eredménye az ún. Langmuir-plazmákkal kapcsolatos megállapításai és a plazmalámpa kifejlesztése. A plazmalámpák gyártását a Tungsram kutatólaboratóriumában próbálta megvalósítani (1933–1934), ám erre végül nem került sor, mert az Egyesült Izzó nem kívánta megvásárolni szabadalmát. 

     

    Angliában fő munkaterületévé az elektronoptika és az információelmélet vált. Az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata, ill. az elektronmikroszkóp tökéletesítésének munkálatai során jutott el legnagyobb találmányához: kidolgozta a holográfiát. Felismerte, hogy a tökéletes leképezéshez a tárgyról visszavert hullámoknak valamennyi információját fel kell használni – nemcsak a hullámintenzitást, hanem a hullám fázisát és amplitúdóját is. Ha ez sikerül, a tárgyról teljes (holo), háromdimenziós kép (gráf) nyerhető.

    Nevéhez fűződik az optikai holográfia elméletének kidolgozása (1946–1951), amelyet a gyakorlatban csak egy új, koherens fényforrás, a lézer megszületésével lehetett megvalósítani (1962), a lézertechnika és a holográfia egyesítésével létrejött lézerhologramok új perspektívát nyitottak a szövegtárolás, a betű- és alakzatfelismerés, ill. az asszociatív információtárolás és -keresés területén. Az 1960-as években visszatért a plazmaelmélethez, majd olyan lapos tévéképcsövet szerkesztett, amelyben a többszörösen megtört elektronsugár útjának zömét a képernyővel párhuzamos síkban teszi meg. Az ún. Sinclair-síkképcső ma is a Gábor-féle elveken alapszik.

    Közel száz egyéb találmány fűződik a nevéhez, pl. termionikus generátort, univerzális analóg számítógépet, holografikus mikroszkópot szerkesztett, továbbfejlesztette az ún. Wilson-féle ködkamrát. Úttörő a tevékenysége továbbá a híradástechnikai információelméletben is, a beszédinformációt szűk frekvenciasávokba tömörítve növelte a transzatlanti kábelek kapacitását. Megfogalmazta a füllel hallhatóság fizikai kritériumát. 



    Élete utolsó évtizedeiben a Római Klub alapító tagjaként az emberiség jelenlegi és jövőbeli problémáinak tanulmányozásával is foglalkozott. Elsősorban a fejlett technika által okozott károk (pl. munkanélküliség), a nyersanyagokkal való pazarlás, a túlnépesedés, a háborúk, a környezetszennyezés aggasztották. Célja egy olyan jövő megtervezése volt, amely úgy őrizné meg a civilizáció értékeit, hogy az harmonizáljon a természettel. Az MTA meghívására, az 1960-as évek végétől, kétévente hazalátogatott: Magyarországon rendkívül népszerű előadásokat tartott, gyakran szerepelt a sajtóban: rádió-, tévéinterjúkat adott. 

    Emlékezet

    Londonban hunyt el, a hálaadó istentiszteletet a Holy Trinity Templomban tartották, hamvait a Putney Vale-i Temetőben szétszórták. A temetőben, Kovács László fizikatörténész kezdeményezésére gránit emléktáblát helyeztek el. Hagyatékának egy részét az Imperial College őrzi, ahol kedves tárgyait, kitüntetéseit (köztük Nobel-díját!) állandó kiállításon mutatják be; mellszobra is a College könyvtárában látható. Münchenben utcát neveztek el róla, ill. Nottinghamben, a Nobel Avenue keresztutcája, a Gabor Street. Korabeli műszaki újdonságok leírását tartalmazó gyermekkori vázlatfüzetét a család az MTA Könyvtárának adományozta (2008. jún.-ban). 

     

    Magyarországon szülőházát (Budapest Terézváros, VI. kerület Rippl-Rónai József [korábban: Bulyovszky] utca 25.) emléktáblával jelölték meg (2000. jún. 6-án). Emléktáblával örökítették meg továbbá azt a házát is (Budapest Lipótváros, V. kerület Falk Miksa utca 30.) ahol ifjúkorát töltötte (napfény-hologramot utánzó márvány emléktáblával, 2000). Főreáliskolája helyén szintén emléktábláját és mellszobrát állították fel (Budapest Lipótváros, V. kerület Markó utca 18–20.; Gábor Emese alkotása). A BME Fizikai Intézetében (Budapest XI. kerület Budafoki út 8.) látható bronz szobra Kampfl József alkotása (2000), bronz dombormű őrzi emlékét a BME Magyar tudósok körútján (felavatták: 2005. okt. 3-án) is.

     

    Nevét vette fel a budapesti Gábor Dénes Műszaki és Informatikai Főiskola (alapításakor, 1992-ben) és a szegedi Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium (szintén 1992-től; korábban, Bebrits Lajos Vasútforgalmi Technikum és Szakközépiskola, 1967-től). Az iskolában minden évben, jún. 5-én (= Gábor Dénes születésnapján) Gábor Dénes Emléknapot tartanak, s ekkor rendezik meg a Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny eredményhirdetését is. Az itt látható bronz mellszobor Kalmár Márton alkotása (2003). A Gábor Dénes Főiskolán őrzik hagyatékának nagyobbik részét: könyveit, fotóit, érméit. Róla nevezték el – többek között – a debreceni Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumot (1990-ben) és az isaszegi Gábor Dénes Szakközépiskolát. Debrecenben emlékszobáját is berendezték (1995-ben). Egerben, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégiumban, a Magyar származású Nobel-díjasok emlékparkjában az ő portréja is látható (Kamplf József alkotása, 2000). A Miskolci Egyetem Informatikai Intézetében lévő bronz domborműves fehér márvány emléktábla szintén Kampfl József alkotása (felavatták: 2000. dec. 5-én).

     

    A Novofer Innovációs Közös Vállalat alapította az évente kiosztásra kerülő magyar és nemzetközi Gábor Dénes-díjat (1989-ben; a díj ezüstből készült érem, amely Gábor Dénes fehérfénnyel rekonstruálható portréhologramját ábrázolja). Tiszteletére a Royal Society Gabor Medalt (= Gábor-érem) alapított (a molekuláris biológia és genomika terén elért jelentős eredményekért, kétévente, minden páratlan évben adják át, 1989-től). Halálának 25. évfordulóján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezüst emlékpénzt adott ki (2004-ben). 

    Elismertség

    Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának tagja (1973). A Royal Society tagja (1956-tól). A Római Klub alapító tagja (1968-tól).

    Elismerés

    Michelson-érem (Franklin Intézet, 1968), Rumford-érem (Angol Királyi Társaság, 1968), Holweck-díj (Francia Fizikai Társaság, 1971), Fizikai Nobel-díj (a holografikus módszer feltalálásáért és kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért, 1971).

    Főbb művei

    F. m.: Berechnung der Kapazität von Sammelschienenanlagen. (Archiv für Elektrotechnik, 1925)
    Oszillographieren von Wanderwellen. (Archiv für Elektrotechnik, 1926)
    Fortschritte im Oszillographieren von Wanderwellen. (Archiv für Elektrotechnik, 1927)
    Kathodenoszillograph. – A katódoszcillográf. Egy. doktori értek. is. (Berlin, 1927)
    Ultraviolette Strahlen und Zellteilung. Reiter, T.-vel. (Strahlentherapie, 1928)
    A katódoszcillográf és a vándorhullámok oszcillografálása. (Elektrotechnika, 1928)
    Zur Theorie des Lichtbogenplasmas. (Zeitschrift für technische Physik, 1932)
    Elektrostatische Theorie des Plasmas. (Zeitschrift für Physik, 1933)
    Die Ausbildung der Maxwellverteilung im Langmuirschen Plasma. (Physische Zeitschrift, 1933)
    Mechanical Tracing of Electron Trajectorites. (Nature, 1937)
    Electric Discharges at Low Gas Pressures. (Electronics & Televison, 1939)
    Electron Lenses. (Nature, 1942)
    Electron Optics. (Electronic Engineering, 1942–1943)
    Energy Conversion in Electronic Devices. (Journal of Institute of Electronic Engineers, 1944)
    Dynamics of Electron Beams. (Proceedings of the Institute of Radio Engineers, 1945)
    Stationary Electron Swarms in Electromagnetic Fields. (Proceedings of the Royal Society, 1945)
    The Electron Microscope. Monográfia. (1. brit kiad. London, 1945; 2. brit kiad. 1948; 1. amerikai kiad. New York, 1948)
    A Zonally Corrected Electron Lens. (Nature, 1946)
    Theory of Communication. (Journal of Institute of Electronic Engineers, 1946)
    Acoustical Quanta and the Theory of Hearing. – Stabilizing Linear Particle Accelerators by Means of Grid Lenses. – A Space Charge Lens for the Focusing of Ion Beams. (Nature, 1947)
    New Possibilites in Speech Transmission. (Journal of Institute of Electronic Engineers, 1947)
    A New Microscopic Principle. (Nature, 1948)
    Recherches sur quelques problèmes de Telecommunication et d’Acoustique. (L’Onde Electrique, 1948)
    Microscopy by Reconstructed Wavefronts. (Proceedings of the Royal Society, 1949)
    Electron Optics at High Frequencies and at Relativistic Velocities. (Reunion d’Opticiens, 1950)
    Photons and Waves. (Nature, 1950)
    Electron Optical Systems with Helical Axis. – Microscopy by Reconstructed Wavefronts. (Proceedings of Physical Society, 1951)
    Plasma Oscillations. (Biritsh Journal of Applied Physics, 1951)
    Wave Theory of Plasma. (Proceedings of the Royal Society, 1952)
    Louis de Broglie et les limites du monde visible. (Louis de Broglie. Physician et Penseur. Szerk. Michel, Albin. Paris, 1952)
    Communication Theory. (MIT Research Report of the Research Laboratory of Electronics, 1952)
    Der Nachrichtengehalt eines elektromagnetischen Signals. (Archiv für deutsche elektrische Übertragung, 1953)
    An Essay on the Mathematical Theory of Freedom. Gábor, Andréval. (Journal of the Royal Statistical Society, 1954)
    Determination of the Resultant Dipole of the Heart from Measurements on the Body Surface. Nelson, C. V.-vel. (Journal of Applied Physics, 1954)
    Velocity of Electron Pulses. White, L. L.-lel és Richards, D. L.-lel. (Nature, 1954)
    Theory of the Preoscillating Magnetron. Sims, G. D.-vel. (Journal of Electronics, 1955)
    Experimental Investigations on Electron Interaction. Ash, E. A.-val. (Proceedings of the Royal Society, 1955)
    Langmuir’s Paradoxon. Ash, E. A.-val és Dracott, D.-vel. (Nature, 1955)
    A New Television Tube. (Journal of Television Society, 1957)
    A Wilson Cloud Chamber with Time Marking of Paticle Fracks. Hampton, B.-vel. (Nature, 1957)
    „Learning“ Filters, Predictors and Recognizers. – Television Compression by „Contour Interpolation“. (Nuovo Cimento, 1959)
    Three-Dimensional Cinema. (The New Scientis, 1960)
    A New Thermionic Generator. (Nature, 1961)
    Light and Information. (Progress in Optics, 1961)
    Theory of Gas Discharges with Extraneous Ion Supply. (Proceedings of the Symposium on Electron and Vacuum Physics. Bp., 1962 és Advanced Energy Conversion, 1963)
    Technology. Life and Leisure. (Nature, 1963)
    Inventing the Future. Monográfia. (1. brit kiad. London, 1963; 1. amerikai kiad. New York, 1963; 1. izraeli kiad. Haifa, 1965)
    Communications Tomorrow. (Discovery, 1964)
    Eine Vorschau über moderne Methoden der Energieerzeugung. (Österreichische Zeitschrift für Elektrizitätswirtschaft, 1965)
    The Smoothing and Filtering of Two-Dimensional Images. (Progress in Biocybernetics, 1965)
    Information Theory in Electron Microscopy. (Laboratory Investigation, 1965)
    Character Recognition by Holography. (Nature, 1965)
    Die Zukunf der technischen Zivilisation. (Elektrotechnik und Maschinenbau, 1965)
    Holográfia, vagy a „teljes kép”. (Fizikai Szemle, 1966)
    Holography or the „Whole Picture“. (New Scient, 1966)
    Holography – the Reconstruction of Wavefronts. (Electronics and Power, 1966)
    Interference Microscope with Total Wavefront Reconstruction. Goss, W. P.-vel. (Journal of Optic Society of America, 1966)
    Les transformations de l’information en optique. (Optica Acta, 1966)
    Wellenfront-Rekonstruktion oder „Holographie“. (Physikalische Blätter, 1966)
    Holography: Photography without Lenses in Three Dimensions. (Proceedings of the Royal Society of Arts, 1967)
    Holographic Model of Temporal Recall. – Improved Holographic Model of Temporal Recall. (Nature, 1968)
    Holography and Its Applications. Stroke, G. W.-vel. (Endeavour, 1969)
    Holographic Memories. (IBM Journal of Research and Development, 1969)
    Summary and Directions for Future Progress. (Acoustical Holography, 1969)
    Innovations, Scientific, Technological and Social. Monográfia. (London, 1970)
    Holography in 1970. An Overview. Monográfia. (State of the Art Review. New York, 1970)
    Holography, 1948–1971. Nobel Lecture, 11. December 1971. (Stockholm, 1972)
    The Mature Society. Monográfia. (1. brit kiad. London, 1972; 1. amerikai kiad. New York, 1972; spanyolul: La sociedad madura. Barcelona, 1974)
    Informationstheorie in der Optik. (Optik, 1973)
    A holográfia története. (Fizikai Szemle, 1974)
    Válogatott tanulmányok. Vál. Fehér György, Ferenczi György, Pócza Jenő. Ford. Nagy Imre, az utószót írta Szigeti György. G. D. művei bibliográfiájával. (Bp., 1976)
    The Prospects of Industrial Civilization. (Bp., 1980)
    Haeckel, Ernst: Biológia és természetfilozófia. Vál., ford. G. D. (Bukarest, 1989)
    Holográfia. 1948–1971. A Nobel-díj átadásakor, 1971. dec. 11-én tartott előadása. (Fizikai Szemle, 2000)
    Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk. Ford. Reich György, Szentgyörgyi Zsuzsa. (Bp., 2000; 2. kiad. 2004)
    Találjuk fel a jövőt! Ford. Búsné Pap Judit. Az előszót írta Bendzsel Miklós. (Bp., 2001)
    Az érett társadalom. Ford. Búsné Pap Judit. (Bp., 2005). 

    Irodalom

    Irod.: Ignotus Pál: Beszélgetés a tudományról G. D.-sel. (Irodalmi Újság, 1960. nov. 15.)
    Aczél Tamás: A feltalált jövő. G. D. könyvéről. (Irodalmi Újság, 1963. dec. 15.)
    G. D. életéről, munkájáról, terveiről. (Élet és Tudomány, 1972)
    Bakos József: G. D. Nobel-díja. (Fizikai Szemle, 1972)
    Mi a világhír titka? Nemzetközi ankét Nobel-díjas tudósokkal. Összeáll. Roman, C. (Bukarest, 1974)
    Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1979. febr. 10.)
    Kovács István: G. D. (Magyar Tudomány, 1979)
    Allibone, T. E.: Dennis Gabor. (Biographical Memoirs of Fellows of the Royal Society. Bristol, 1980)
    List of the Papers and Correspondence of Dennis Gabor. Művei bibliográfiája. Összeáll. Pingree, Jeanne. (London, 1986)
    Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. (Bp., 1986)
    Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
    Holográfia és humanizmus: G. D. Szerk. Garay Tóth János, Nagy Ferenc. (Bp., 1995; 2. bőv. kiad. 1998)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Bödök Zsigmond: Nobel-díjas magyarok. (Dunaszerdahely, 1995; új kiad. 2009)
    Ribár Béla: Híres magyar tudósok. (Újvidék, 1997)
    Greguss Pál: A holográfia hajnala és horizontja. (Bp., 1998)
    Allibone, Thomas Edward: G. D. Visszaemlékezések. Ford. Gősiné Greguss Anna. Az angol nyelvű kiadás fordítása G. D. művei bibliográfiájának kiegészítésével. (Bp., 2000)
    Marx György: A marslakók érkezése. Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történetét. (Bp., 2000). G. D. CD-ROM. Interaktív multimédia. Főszerk. Horváth Péter. (Bp., OMIKK, 2000)
    Kovács László: G. D., a mérnök-fizikus. (Természet Világa, 2000)
    Füstöss László: A zseniális jövőbenéző G. D. (Magyar Tudomány, 2000)
    G. D. Centenáriumi emlékszám. (Fizikai Szemle, 2000)
    Hadházy Tibor–Szabó Árpád: G. D. (A fizika tanítása, 2000)
    Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók. 1. Magyarok a fotográfia történetében. (Dunaszerdahely, 2002)
    Újpest lexikon. Főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002)
    Kovács László: G. D. nyughelyének megtalálása. (Vasi Szemle, 2004)
    Palló Gábor: Arthur Koestler és a tudomány. A Gábor Dénes–Koestler kapcsolat. (Magyar Tudomány, 2005)
    Biró Gábor: G. D. és M. Zemplén Jolán 1961-es levélváltása. (Fizikai Szemle, 2006)
    Németh József: In memoriam G. D. A Szemere utcától a világhírig. – Gyulai József: G. D. emlékére. (Magyar Tudomány, 2011)
    Gyulai József: G. D., aki a holográfiát adta a világnak. (Természet Világa, 2012)
    Czigány Magda: Találjuk fel a jövőt! Felfedezőúton G. D. könyve körül. (Magyar Tudomány, 2014).

    Megjegyzések

    Anyakönyvi adatai szerint édesanyját Jakobovits Adélnak hívták, akinek művészneve Kálmán Adrienne volt. Ilyen néven szerepel a Magyar színművészeti lexikonban! 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2018

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu