Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Lilla emléke
    Lilla emléke
    Lilla emléke
    Rényi Alfréd

    Friss István

    politikus, közgazdász


    Született: 1903. május 21. Nagyvárad, Bihar vármegye
    Meghalt: 1978. október 11. Budapest
    Temetés: 1978. október 16. Budapest
    Temetési hely: Mező Imre úti Temető munkásmozgalmi panteon

    Család

    Nagyszülei: Glasner Adolf és Glasner Jozefin. Sz: Friss Zsigmond gyáros, Glasner Ella. Glasner Ella testvérei: Schwarcz Árminné Glasner Anna, Goldstücker Márkné Glasner Gizella (†1910. dec. 5. Rózsahegy), Barta Dezsőné Glasner Irén és Glasner Mór. A család az 1914-ben, Angyalföldön megalapított, Első Magyar Műdomborító és Papírdíszmű Gyár jövedelméből élt.

    F: Weiser Róza (†1978. ápr. 28. Budapest) a Bőripari Szakszervezetek vezetőségi tagja, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete munkatársa. Öt gyermekük született, leánya: Friss Ágnes (1944–) humánbiológus, hematológus, kandidátus.

    Iskola

    A berlini kereskedelmi főiskolán végzett (1924). Az MTA tagja (l.: 1953. máj. 30.; r.: 1960. ápr. 14.).

    Életút

    A Német Kommunista Párt (1922–1924), hazatérése után a KMP tagja (1925-től), illegális lapjának, a Kommunistának egyik szerkesztője (1925–1928). Politikai tevékenysége miatt letartóztatták (1928), négy év börtönbüntetésre ítélték (1929–1933; kiszabadulása után újra letartóztatták, hat hónapot töltött fogságban, 1933). A Szovjetunióban élt, a Lenin Iskola előadója (1935–1936), Prágában, a KMP három fős ideiglenes Központi Bizottságának (KB) tagja, a Dolgozók Lapja szerkesztője (1936–1939). A német bevonulás (1939. márc. 15.) után Lengyelországba, majd a semleges Svédországba menekült, ahol rövid időre internálták (1940). Visszatért a Szovjetunióba, a moszkvai Kossuth Rádió szerkesztőségének munkatársa (1941–1945).

     

    A II. világháború után hazatért Magyarországra (1945), A KMP, ill. az MDP Központi Vezetősége (KV) Minisztériumi Törvényelőkészítő Iroda Állampolitikai Osztálya (1945–1949), Államgazdasági Osztálya (1949–1952), Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztálya vezetőjeként (1952–1954) jelentős szerepet játszott a magyar gazdaságpolitika alakításában, a hároméves terv és az ötéves terv kidolgozásában. Az MSZMP KB Államgazdasági Osztályának vezetője (1956. dec.–1961. dec.).

    Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének igazgatója (1954–1974), nyugdíjas tud. tanácsadója (1974–1978).



    Az MDP KV (1948. jún. 14.–1956. okt. 31.), az MSZMP KB tagja (1956. nov. 7.–1978. okt. 11.), a KB Közgazdasági Munkaközösségének tagja (1971–1978). Országgyűlési képviselő (Országos lajstrom, 1949–1953; Budapest, 1953–1967).

     

    Az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya osztálytitkára (1965. jún. 23.–1970. febr. 4.), osztályelnöke (1970. febr. 4.–1973. máj. 24.). Az MTA Elnökség választott tagja (1973. máj. 11.–1978. okt. 11.).

     

    Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága elnöke. A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke (1965-től). A Magyar–Szovjet Társadalomtudományi Bizottság elnöke.



    Kutatóként elsősorban a szocializmus politikai gazdaságtanával, a tervezésnek és a gazdaságpolitikának összefüggéseivel foglalkozott, részt vett, ill. jelentős szerepet játszott az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus előkészítésében és kidolgozásában (1965–1967). Írásai ideologikusak, elsősorban a gazdasági helyzetet és a népgazdasági állapotát elemzik az adott aktuálpolitikának megfelelően.

    Emlékezet

    Nagyváradon született, a II. világháború után Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti munkásmozgalmi panteon sírsétányán temették; a sírba elhelyezték felesége urnáját is. Az MSZMP KB nevében Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal (OT) elnöke, az MTA nevében Erdős Péter akadémikus, a barátok és családtagok nevében Fodor Zoltán búcsúztatta.

    Nevét Budapesten (XI. kerület, Gellérthegy) utca őrizte (1984–1991: Friss István utca, 1991-től ismét Késmárki utca).

    Elismerés

    Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1948), Kossuth Érdemrend (1949), Magyar Munka Érdemrend (arany, 1951), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953 és 1973), Koreai Nemzeti Zászló Érdemrend (1955), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), Munka Érdemrend (arany, 1963), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1978).

     

    Állami Díj (a közgazdaság-tudomány területén a felszabadulás óta kifejtett elméleti és tudományos szervezető tevékenységéért, 1970).

    Szerkesztés

    A Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának tagja, elnöke (1955–1956).

    A Népszabadság főszerkesztője (1956. nov.–1957).

    Főbb művei

    F. m.: A magyar demokrácia gazdasági stabilizációja. (Bp., 1946)
    Gazdasági fejlődésünk néhány kérdéséről. (Társadalmi Szemle, 1948)
    Ötéves tervünk indulásához. (Társadalmi Szemle, 1949)
    Munkabér a szocializmus építő társadalmunkban. (Társadalmi Szemle, 1950)
    A jövőt építjük. Cikkek. (Bp., 1951)
    A marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazása. (Társadalmi Szemle, 1952)
    A szocialista verseny népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában. – Parasztságunk útja a népi demokráciában. (Társadalmi Szemle, 1954)
    Népgazdaságunk fejlődésének üteméről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1955. máj. 23.; megjelent: MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1955)
    A magyar népgazdaság fejlődése a felszabadulás óta. 1–2. (Társadalmi Szemle, 1955)
    Népgazdaságunk fejlesztésének üteméről. (Közgazdasági Szemle, 1955)
    A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca 1929 októberétől 1939 augusztusáig. Pártfőisk. jegyz. (Bp., 1955)
    A személyes érdekeltség kérdése a szocializmus építésében. (Társadalmi Szemle, 1956)
    Népgazdaságunk vezetésének néhány gyakorlati és elméleti kérdéséről. (Bp., 1957)
    Az első magyar Tanácsköztársaság gazdaságpolitikája. (Társadalmi Szemle, 1959)
    A Magyar Dolgozók Pártjának gazdaságpolitikája. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1960. dec. 19.; megjelent: MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1961)
    A gazdasági törvények felhasználása az állam által a magyar mezőgazdaságban. (Magyar Tudomány, 1960)
    A második ötéves terv néhány fontosabb kérdéséről. (Társadalmi Szemle, 1961)
    A személyes érdekeltség kérdésének néhány elvi és aktuális vonatkozása (Bp., 1961)
    Szocialista társadalmunk fejlődése és a gazdaságtudomány. (Társadalmi Szemle, 1963)
    Pártunk és a közgazdaság-tudomány fontos és időszerű feladatai. Gazdasági mechanizmusunk kérdéseiről. (Társadalmi Szemle, 1965)
    A közgazdaság-tudomány helye és szerepe társadalmunkban, valamint Akadémiánkon. (Magyar Tudomány, 1965)
    Terv és tudomány. (Magyar Tudomány, 1966)
    A szocialista gazdaság törvényei és irányítása. (Magyar Tudomány, 1967 és MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1968)
    Ideas on the Improvement of National Economic Planning. (Acta Oeconomica, 1967)
    Economic Research in the Service of National Economic Planning. (Acta Oeconomica, 1968)
    Osztályharc, állam, párt és a társadalmi fejlődés. (Kortárs, 1968)
    Gazdasági törvények, tervezés, irányítás. Tanulmányok. (Bp., 1968)
    Közgazdasági kutatások a népgazdasági tervezés szolgálatában. (Közgazdasági Szemle, 1968)
    Lenin és a közgazdaság-tudomány. (MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1970)
    Engels, a tudós forradalmár és a forradalmár tudós. – Terv és gazdasági reform Magyarországon. (Társadalmi Szemle, 1970)
    Gazdasági reformunk gyakorlati tapasztalatai. (Közgazdasági Szemle, 1971)
    Műszaki fejlesztés, terv, gazdasági reform. (Társadalmi Szemle, 1972)
    Iparfejlesztés és gazdaságpolitika. (Társadalmi Szemle, 1973)
    A szocialista gazdasági integráció és a szocializmus felépítése Magyarországon. (Közgazdasági Szemle, 1974)
    A gazdaságpolitika kutatása. (Gazdaság, 1975)
    Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai. Többekkel. (Bp., 1976)
    A társadalomtudományok szerepe és néhány aktuális feladata. (Gazdaság- és jogtudomány, 1977)
    A társadalomtudományok növekvő jelentőségéről. (Társadalmi Szemle, 1977)
    A szocialista társadalom irányítása és a tudomány. (Gazdaság- és jogtudomány, 1979).

    Irodalom

    Irod.: Kovács Dénes: Gazdaságtörténet, gazdaságpolitika. Beszélgetés F. I. akadémikussal. (Népszabadság, 1977. febr. 19.)
    F. I. hetvenöt éves. (Népszabadság, 1978. máj. 20.)
    Halálhír. (Népszabadság, 1978. okt. 12. és 1978. okt. 13.)
    F. I. (Gazdaság, 1978)
    F. I. (Gazdaság- és jogtudomány, 1978)
    In memoriam István Friss. (Acta Oeconomica, 1978)
    Nyers Rezső: F. I. (Magyar Tudomány, 1979)
    F. I. emlékezete. Szerk. Méreg Ildikó és Subáné Varga Judit. (Bp., 1984).


    Irod.: Ki kicsoda? (Bp., 1969)
    Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (19), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (102), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (32), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (66), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (940), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (310), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (685), meteorológus (14), mezőgazda (123), mezőgazdasági mérnök (101), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (18), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (85), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu