Fonó Albert
Fonó Albert

2024. március 29. Péntek

Fonó Albert

gépészmérnök, feltaláló

Névváltozatok

1909-ig Fischer

Születési adatok

1881. július 2.

Budapest

Halálozási adatok

1972. november 21.

Budapest


Család

Sz: Fischer Zsigmond, Herz Rózsa. F: Szilasi Nina.

Iskola

A bp.-i Fasori Evangélikus Gimnáziumban éretts. (1899); a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. (1903), műszaki doktori okl. (1909), a hőértékesítő erőtelepek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947), a műszaki tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1954. jún. 19.).

Életút

A Ganz és Társa Községeket Villamosító Osztályának alkalmazott mérnöke (1903–1905), Németországban, Belgiumban, Svájcban, Franciaországban és Angliában járt hosszabb tanulmányúton (1905–1908). Budapesten önálló tanácsadó és tervező mérnök (1909– 1950); közben a Tanácsköztársaság idején a Műszaki Üzemfelügyelőség vezetője (1919. márc. 21.–aug. 1.). A Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodái (KGMTI) szaktanácsadója (1950-től). A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete Energia és Erősáramú Szakosztályának elnöke (1946–1949). A Tanácsadó Mérnökök Testületének alapító tagja és ügyvezetője (1932–1945). Az Országos Hadifém Bíróság tagja (1918-tól). Általános energetikával, ipartelepek, kohóművek, bányák energiagazdálkodásával, ipari erőművek létesítésével, hő- és közlekedéstechnikával foglalkozott. Kidolgozta a nagy magasságban, hangsebességnél gyorsabban haladó repülőgép számára alkalmas sugárhajtóművet (találmányában Frank Whittle-t és Hans von Ohaimot megelőzve a sugárhajtómű négy változatát írta le). Kb. 50 szabadalma ismeretes: tervezett még – többek között – gőzkazánt (1923), elsők között dolgozott ki egy szárnyashajót (Kármán Tódorral, 1926), szerkesztett új típusú bányászati légsűrítő berendezést (1928). A sugárhajtómű őse, a Fonó Albert által feltalált légi torpedó (1915) volt, amelynek lényege, hogy a lövegből indított lövedéket egy vele összekapcsolt hajtómű tovább gyorsítja, ily módon viszonylag kis kezdősebességgel is lehet nagy távolságra lőni, s a nehéz lövedékeket kis tömegű ágyúból indítani. Találmányát továbbfejlesztve, a nagy magasságban, hangsebességnél gyorsabban haladó repülőgép számára alkalmas hajtóművet tervezett, amelyet légsugármotornak nevezett el. Találmányára német szabadalmat kért; ezt rövidesen kiegészítette egy pótszabadalmi bejelentéssel, amely a sugárhajtóművet egy külön erőforrásból hajtott kompresszor segítségével alkalmassá tette hangsebesség alatti működésre is (1928–1932). Sugárhajtóműve három fő részből állt: egy konfúzorból; egy égéstérből, ahol a levegőhöz adagolt tüzelőanyag-keverék elégetésével a hajtóművön áthaladó levegő felgyorsítása történik; ill. egy fúvócsőből (diffúzor) amelyen át a nagy sebességű levegő és az égéstermék eltávozik. Fonó egy ideig próbálkozott a Fokker és a Junkers repülőgépgyártó vállalatoknál szabadalmainak értékesítésével, sikertelenül. A szabadalmak fenntartását nem tudta fizetni, így kénytelen volt azokról lemondani.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Emlékére a Magyar Asztronautikai Társaság Fonó Albert-emlékérmet alapított (1980-ban; a díj átadására a Nemzetközi űrnapon kerül sor, általában okt. elején).

Elismertség

Az MTA Energetikai Főbizottsága alelnöke, Hőenergetikai Bizottsága tagja (1950-től). Az Energia Világkonferencia magyar nemzeti bizottságának elnöke (1947–1970) és intézőbizottságának tagja (1949–1970). Az International Academy of Astronautics tagja (1969-től). A Fédération Internationale des Ingénieurs Conseil alapító tagja (1912-től), a londoni Institution of Mechanical Engineers választott tagja (1939-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (1954), Munka Érdemrend (ezüst, 1965; arany, 1971). Az MTA Hollán-díja (1908), Kossuth-díj (nagy jelentőségű találmányaiért, acéliparunk hőenergia-gazdálkodásában elért jelentős eredményeiért, 1956).

Főbb művei

F. m.: Automobilok hajtásáról. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Értesítője, 1907)
Mechanikai munkatárolás villamos hajtásnál. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1908)
A proletárdiktatúra és a mérnökség. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1919)
Aknatornyok méretezéséhez. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1923)
Sikló-fékműről hajtott légsűrítő berendezése. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1928)
Gőzkazánok üzemképességének fokozása. 1–2. (Magyar Energiagazdaság, 1948–1949
3. Magyar Energiagazdaság, 1957)
A hő gazdasági értéke. (Magyar Energiagazdaság, 1950)
Acéliparunk hőenergia-gazdálkodásának feladatai. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1955. máj. 25.
megjelent: MTA VI. Osztálya Közleményei, 1955)
On Ram Jet Propulsion. (Acta Technica, 1956)
Gas Stored in Pipelines as a Factor of Continuous Supply. (Acta Technica, 1959)
The Economics of Long Natural Gas Pipelines. (Acta Technica, 1961)
Kohófalhűtés befolyása a nyersvas árára. (Kohászati Lapok, 1961)
The Influence of Cooling Blast Furnace Walls on the Price of Pig Iron. (Acta Technica, 1962)
Életem és működésem. Önvallomás egy gazdag életpályáról. (Műszaki nagyjaink. VI. köt. Bp., 1986).

Irodalom

Irod.: Kovács K[ároly]. Pál: F. A. (Magyar Tudomány, 1973 és Elektrotechnika, 1973)
F. A. (Ipari Energiagazdálkodás, 1973)
Búcsúzunk F. A.-től. (Asztronautikai Tájékoztató, 1973)
Nagy István György: F. A., a sugárhajtás úttörője. (Fizikai Szemle, 1978)
Nagy István György: Két jubileum. (Csillagászati Évkönyv, 1981)
Terplán Zénó: F. A. Kismonográfia és művei bibliográfiája. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1991)
Palló Gábor: F. A. és Kármán Tódor levelezése. (Magyar Tudomány, 1993).

Megjegyzések

MÉL III. köt. téves halálozási adat: nov. 22.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője