Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kaffka Margit emlékezete
    Kaffka Margit, tarczafalvi
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Fogarasi Béla

    filozófus

    1902-ig Fried


    Született: 1891. július 25. Budapest
    Meghalt: 1959. április 28. Budapest

    Család

    Sz: Fried Samu, Weisz Eleonóra.

    Iskola

    A bp.-i VII. kerületi állami gimnáziumban éretts. (1909), a bp.-i és a heidelbergi egyetemen tanult, a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1913). Az MTA tagja (t.: 1948. júl. 2.; ig.: 1948. nov. 17.–1949. okt. 31.; r.: 1949. okt. 31.).

    Életút

    A bp.-i VI. kerületi községi felsőkereskedelmi iskola óraadó tanára (1914–1919); közben az I. vh. alatt részt vett a Galilei Kör háborúellenes akcióiban. A KMP tagja (1918-tól), a Tanácsköztársaság idején, a Közoktatásügyi Népbiztosságon a felsőoktatási csoport vezetője (1919. márc. 21.–júl. 31.). A proletárdiktatúra bukása után külföldre menekült, Bécsben (1919–1921), Berlinben (1921–1930), majd Moszkvában élt (1930–1945). Moszkvában a Varga Jenő által vezetett Világgazdasági és Világpolitikai Intézet munkatársa (1930-as évek eleje; 1934-től egy. tanári rangban). A II. vh. alatt részt vett a magyar hadifoglyok „átnevelésére” létrehozott antifasiszta iskolák tevékenységében. – Visszatért Magyarországra (1945), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) miniszteri osztályfőnöke (1946–1948). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n a gyakorlati filozófia ny. r. tanára (1948–1951), egy. tanára (1951–1953) és a Tanszék vezetője 1949–1953), az MKKE rektora (1953–1957). Az MTA Filozófiai Intézete első igazgatója (1957–1959). Az MTA II. Osztályának elnöke (1949. nov. 29.–1955. máj. 28.), az MTA alelnöke (1955. máj. 28.–1959. ápr. 28.).

    Az MSZMP KB tagja (1957–1959).

    Pályafutásának kezdetén pragmatizmussal foglalkozott, lefordította Henri Bergson Bevezetés a metafizikába c. munkáját (1910). Lukács Györggyel és Balázs Bélával kezdeményezte a Vasárnapi Társaság (= Vasárnapi Kör) megalapítását, s elindította a Szellemi Tudományok Iskoláját, ahol több filozófiai előadást tartott (1915–1917), valamint gyakran szerepelt a Társadalomtudományi Társaság rendezvényein. Lukáccsal és Varjas Bélával belépett a KMP-be (1918. dec.). A Tanácsköztársaság idején a Vörös Újság munkatársaként tevékenykedett, ill. a közoktatásügyi népbiztosságon megbízták a felsőoktatás átszervezésével (1919). Létrehozta és vezette a Marx–Engels Munkásegyetemet. Az összeomlás után Bécsbe menekült, ahol Landler Jenővel került szorosabb munkakapcsolatba. Érdeklődése ekkor már a marxista-leninista alapon álló filozófiatörténet, az ismeretelmélet, a tudományelmélet és elsősorban a logika felé fordult. Bevezetés a marxi filozófiába (1922) c., Bécsben megjelent műve sokáig az egyik legismertebb ideológiai munkának számított. Berlinben és Moszkvában sorra jelentette meg ideológiai műveit, amelyeknek hatására a kommunista ideológia egyik legismertebb teoretikusává vált. Az emigrációban szakított Lukács György nézeteivel, sőt később egyik legfőbb törekvése a lukácsi ideológiai befolyás visszaszorítása volt (erre irányuló törekvései alapjában véve kudarcot vallottak). Legnagyobb hatású műve Logika c. (1951) alapvetése, amely a korabeli értékelések szerint a marxista logika (= dialektikus logika) megteremtésének számított. Írásai általában fokozottan ideologikusak, filozófiáját igyekezett a személyi kultusz elvárásainak megfeleltetni. Tudománypolitikusként jelentős szerepet játszott az MTA szovjet típusú akadémiává történő átszervezésében (1948–1949).

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, holttestét a magyar munkásmozgalom nagy halottainak emlékművénél ravatalozták fel (1959. máj. 4-én). A Kerepesi úti Temetőben (= Fiumei út) díszsírhelyen nyugszik.

    Elismerés

    Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1952). Kossuth-díj (Logika c. művéért, 1952).

    Szerkesztés

    A Társadalmi Szemle első főszerkesztője (1946–1953).

    Főbb művei

    F. m.: Az ítélet voluntaristikus elmélete. – Schelling történetfilozófiája. (Athenaeum, 1913)
    A kiválasztás és a kiegészítés a történeti megismerésben. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1914)
    Az irodalomtörténet filozófiai problémái. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1915)
    Újabb történetfilozófiai kutatások. (Athenaeum, 1915)
    A történelmi materializmus kritikája. (Athenaeum, 1916)
    Konzervatív és progresszív idealizmus. (Huszadik Század, 1918)
    Az interpretáció problémája a szellemtörténetben. (Athenaeum, 1919)
    Kommunista politika – kommunista kultúra. F. B. előadásai a tanítók előadóképző tanfolyamán. (Bp., 1919)
    Előadások a történeti materialismusról. (Marx–Engels Munkásegyetem kiadványai. Bp., 1919)
    A Tanácsköztársaság. (Bp., 1919)
    Bevezetés a marxi filozófiába. (Európa Ismeretterjesztő Könyvtár. 5. Wien, 1922)
    Poincaré, Henri: Természettudomány és materializmus. A természettörvények fejlődése. Ford. Garai Károly. A bevezető tanulmányt írta. (Európa Ismeretterjesztő Könyvtár. 10. Wien, 1922)
    Magyar–orosz történelmi kapcsolatok. Összeáll. Illés Bélával. (Jószomszédság Könyvtára. 6. Bp., 1945)
    Die Zerstörung der Kultur in Deutschland unter der Herrschaft des Faschismus. (Berlin, 1946)
    Marxizmus és logika. 1. Dialektika és reformizmus. Mannheim Károly szociológiája és a dialektikai módszer. (Bp., 1946)
    Marx és Engels tanítása a nemzeti kérdésről. – Világháború, békeelőkészítés és nemzeti kérdés. Lenin, a haladó emberiség vezére. – Értelmiség és demokrácia. (Társadalmi Szemle, 1946)
    A hároméves terv és a kultúra. – Történelmi materializmus és polgári szociológia. (Társadalmi Szemle, 1947)
    Lenin és a dialektika. (Bp., 1948)
    A százéves Kommunista Kiáltvány. (Társadalmi Szemle, 1948)
    Tudomány és demokrácia. (Bp., 1948)
    Az ellentétek egysége. Tanulmány az arisztotelészi és a dialektikus logika viszonyáról. (Bp., 1949)
    A marxizmus-leninizmus a proletariátus diktatúrájáról. – Sztálin műveinek magyar kiadása. – Sztálin, a filozófus. (Társadalmi Szemle, 1949)
    Társadalmi lét és társadalmi tudat az átmeneti korszakban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. febr. 1.; megjelent: MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1950)
    Logika. (Bp., 1951; 2. bőv. kiad. 1953; 4. átd. és bőv. kiad. 1958; németül: Berlin, 1955; japánul: Tokyo, 1957; oroszul: Moszkva, 1959; kínaiul: Peking, 1979 és 1983)
    A történelmi materializmus alkotó továbbfejlesztése Sztálin nyelvtudományi munkáiban. (Akadémiai Értesítő, 1951)
    Az alap és a felépítmény kérdése Sztálin újabb munkáinak megvilágításában. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1951)
    Sztálin és a szovjet tudomány. (Társadalmi Szemle, 1951)
    Materializmus és „fizikai” idealizmus. A „fizikai” idealizmus bírálata. (Filozófiai Évkönyv. Bp., 1952; németül: Berlin, 1953)
    Filozófiai előadások és tanulmányok. (Bp., 1952)
    A társadalmi-történeti tudományok helyzete és feladatai Sztálin elvtárs új munkáinak megvilágításában. (Századok, 1952)
    A szükségletek kielégítéséről. (Társadalmi Szemle, 1953)
    A magyarokról. Ny. G. Csernisevszkij magyar tárgyú cikkei. Ford. Niederhauser Emil. Szerk., az előszót írta. (Bp., 1953)
    A tudomány törvényei Sztálin A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban c. művének megvilágításában. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1953)
    A tudományok osztályozásának elméleti és gyakorlati kérdései. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1954)
    A német filozófia Kanttól Hegelig. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
    Lenin és az átmeneti korszak kérdései. (Társadalmi Szemle, 1954)
    A materializmus és az idealizmus harca a jelenkori filozófiában. (MTA Társadalmi- történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1955)
    Tudomány és szocializmus. (Bp., 1956)
    Lenin és a tudomány. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1956)
    Az atomfizika és az atomenergia felszabadításának filozófiai kérdései. (Bp., 1956)
    Hegel dialektikus logikája. – Az élő leninizmus. (Magyar Tudomány, 1957)
    Az ellentmondás felfogása Hegel „Logikájában”. (Hegel-emlékkönyv. Szerk. Szigeti József. Bp., 1957)
    Tudomány – világnézet – ideológia. (Bp., 1958)
    A marxizmus és a revizionizmus harca a tudományban. (Magyar Tudomány, 1958)
    Lenin harca a revizionizmus és a dogmatizmus ellen. (Társadalmi Szemle, 1958)
    Heisenberg: A mai fizika világképe. Ford. Morlin Zoltán. Az előszót írta. (Stúdium Könyvek. 4. Bp., 1958)
    Hegel: Előadások a filozófia történetéről. I–III. köt. Ford. Szemere Samu. A bevezető tanulmányt írta. (Filozófiai írók tára. Új folyam. 16-18. Bp., 1958–1960; 2. kiad. 1977)
    Az 50 éves materializmus és empíriokriticizmus. (Magyar Tudomány, 1959)
    Bevezetés a marxi filozófiába. (A magyar marxista filozófia a két világháború között. Bp., 1979)
    Parallele und Divergenz. Ausgewählte Schriften. Vál., bev. Karádi Éva, szerk. Tallár Ferenc. (Archívumi füzetek. Bp., 1988)
    ford.: Bergson, Henri: Bevezetés a metafizikába. (Modern Könyvtár. 9. Bp., 1910; 3. kiad. 1916)
    Ostwald, Wilhelm: Nagy emberek. (Modern Könyvtár. 46. Bp., 1911)
    Boutroux, Émile: Tudomány és vallás a jelenkori philosophiában. (Bp., 1914)
    Russel, Bertrand: A filozófia alapproblémái. (Természet és társadalom. 4. Bp., 1919; új kiad. 1991; 3. átd. és bőv. kiad. 1996).

    Irodalom

    Irod.: F. B. (Magyar Filozófiai Szemle, 1959)
    Rusznyák István: F. B. (Magyar Tudomány, 1959)
    F. B. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1959)
    Emlékezés F. B.-ra. (Magyar Filozófiai Szemle, 1966)
    Krokovay Zsolt: Érték és progresszió. F. B. pályakezdése. (A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. Bp., 1977)
    Karádi Éva: F. B. Egy értelmiségi elitpálya a XX. században. (Medvetánc, 1983)
    Karácsony András: A mannheimi tudásszociológia filozófiai előzményeiről. Lukács György és F. B. hatása. (Fiatal oktatók műhelytanulmányai. Bp., 1985).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu