Cholnoky Jenő
Cholnoky Jenő

2024. március 28. Csütörtök

Cholnoky Jenő, csolnokossi; 1927-től vitéz

geográfus

Születési adatok

1870. július 23.

Veszprém

Halálozási adatok

1950. július 5.

Budapest

Temetési adatok

1950. július 8.

Budapest

Kerepesi út


Család

Nagyszülei: Cholnoky Ferenc (1808–1876) orvos, gr. Reviczky Karolina. Sz: Cholnoky László (1835–1901) jogász, ügyvéd, zombathfalvi Zombath Krisztina. Nyolcan voltak testvérek, közülük hatan élték meg a felnőttkort. Testvérei: Cholnoky Viktor (1868–1912) író, Cholnoky Ferenc (1873–1941) orvos, szülész, nőgyógyász, Cholnoky László (1879–1929) író, Cholnoky Endre (1880–1904) műegyetemi hallgató, és Cholnoky Erzsébet (1876–1919), Zelovich Kornél (1869–1935) mérnök, műegyetemi r. tanár, az MTA tagja felesége. F: 1. báró vignei Du Barrois Petronella (Nelli) műfordító (†1917. márc. 10. Kolozsvár). Özvegy. Fia: Cholnoky Béla (1899–1972) botanikus, algológus és Cholnoky Tibor (1901–1991) építőmérnök. 2. Vadas Jolán. 

Iskola

Elemi és középiskoláit Veszprémben végezte (1888-ban éretts.), a budapesti József Műegyetemen mérnöki okl. (1892), a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1903).

Az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). 

Életút

A József Műegyetem Vízépítési Tanszékén Klimm Mihály (1892–1894), a budapesti tudományegyetem Földrajzi Intézetében Lóczy Lajos asszisztense (1894–1898), az Intézet egy. adjunktusa (1898–1919), magántanára (1903–1919) és az Intézet igazgatója (1905–1919). Az Erzsébet Nőiskola r. tanára és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet, Nyelv- és Történettudományi Kar Egyetemes Földrajz Tanszékének ny. r. tanára (1905–1919). Erdély román uralom alá kerülése után a helyi hatóságok kiutasították Kolozsvárról (1919. okt. 4.), Magyarországra távozott. A Külügyminisztérium Tudományos Osztályának vezetője és az ún. Határkiigazító Bizottság elnöke (1920–1921), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen az egyetemes földrajz ny. r. tanára és a Földrajzi Intézet és Szeminárium igazgatója (1921–1940). 

Már középiskolás korában, első Veszprém környéki és az arácsi Séd patak völgyi osztálykirándulásai felkeltették érdeklődését a földrajz iránt. A József Műegyetem elvégzése után, a budapesti tudományegyetemen, Lóczy Lajos (1849–1920) közvetlen munkatársaként kiemelkedő szerepet vállalt a Balaton-kutatásban (1894-től), a Balatonnal kapcsolatos megállapításai voltak első tudományos eredményei. Állami ösztöndíjjal hosszabb tanulmányutat tett Kínában (1896–1898), ahol a Kínai-alföld nagy folyóinak deltavidékét, a Sárga-folyó és a Jangce mederváltozásainak természetföldrajzi okait és következményeit vizsgálta. A Góbi sivatag peremén és Mandzsúriában felszínalaktani kutatásokat végzett, Mandzsúriában néprajzi anyagot is gyűjtött. Tapasztalatait népszerű útleírásokban tette közzé: A sárkányok országából (1900) a századforduló egyik bestsellere lett, többször átdolgozott kiadásokban újra megjelentette. Később részletesen tanulmányozta és leírta Erdély természeti viszonyait (1905–1919), a Spitzbergákon a sarkvidéki éghajlat felszínformáló hatásait tanulmányozta (1910). Lóczy másik híres tanítványával, gr. Teleki Pállal (1879–1941) megtett közös amerikai útja (1912) tapasztalataként honosította meg a magyar földrajztudományban William Morris Davis (1850–1934) földrajzi szemléletét, amely szerint a felszíni domborzati formák ciklusos (szakaszosan változó) lepusztulásos folyamatok eredményeként keletkeznek. Amerikai tapasztalatairól ismét egy népszerű útleírásban is beszámolt (Utazásom Amerikában, 1942). 

A geográfia szinte minden ágát eredményesen művelte, de a társtudományok (történelem, hidrológia, klimatológia) terén is alapvető megfigyeléseket tett. A geomorfológia, a folyóvizek felszínformáló tevékenysége, a karszt- és a löszmorfológia, a település-, ember-, valamint a regionális földrajz tárgykörében maradandó értékeket alkotott. Kezdeményezője és irányítója a Balkán-kutató magyar expedícióknak. Meghatározó munkát végzett az Alföld természeti viszonyainak feltárásában. Mérnöki pontosságú szakmai ábrái, tömbszelvényei, rajzai a mai napig értékes tankönyv-illusztrációk. Ismeretterjesztő előadásaival széles rétegek érdeklődését keltette fel a földrajz iránt. Magyarországon először vetített színes diaképeket (pl. az Uránia Tudományos Színházban), amelyeket fekete-fehér diapozitívok átfestésével állított elő. Művészi színvonalú grafikáit, tájképeit több kiállításon is bemutatták. A turáni mozgalom egyik vezetője, a turanizmus ideológiájának élharcosa volt. Vezető szerepet játszott a hazai földrajztudomány szervezésében: évekig szerkesztette a Földrajzi Közleményeket és a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárát (ez utóbbi sorozat népszerű bordó, aranyozott kiadói egészvászon kötésben megjelent kötetei gyűjtők féltve őrzött ritka kiadványai). Rendkívül termékeny szerző volt, közel 10 000 írása, népszerű tudományos dolgozata, könyvkritikája, térképe stb. jelent meg, volt olyan Földrajzi Közlemények, amelynek szinte valamennyi írását ő jegyezte. Idegennyelvű tudományos munkái Eugene Cholnoky néven, néhány szépirodalmi munkája Barang álnéven jelent meg. 

Emlékezet

Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Gyulai Pál utca 1.) élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el; a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Szülőházán, Veszprémben (Kossuth Lajos utca 7.; 1976-ban), valamint budapesti és balatonfüredi lakóházán, ill. az érdi múzeumban domborművét helyezték el. Veszprémben emlékét őrzi a Cholnoky Jenő Általános Iskola és Gimnázium. Az iskolában, minden tanévzárón, a legjobb diákok Cholnoky-plakettet vehetnek át (1989-től). Születésének 125. évfordulóján emlékkiállítást rendeztek (a keszthelyi Helikon Múzeumban, 1995-ben). Róla nevezték el a Cholnoky-hegyet (Kirgízia dél-nyugati részén, a Koksal-tau hegységben). Nevét vette fel a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság (2005. febr. 2-án). Róla nevezték el – többek között – a Cholnoky Jenő Földrajzi Versenyt. Tudományos hagyatékát az érdi Magyar Földrajzi Múzeum őrzi. 

Elismertség

A Magyar Földrajzi Társaság titkára (1898–1905), főtitkára (1905–1911), elnöke (1911–1944). A Balaton Bizottság (1921-től), az Alföldi Bizottság, a Magyar Meteorológiai Társaság, a Magyar Barlangkutató Társaság elnöke (1926–1944). Az Aggteleki Barlang Bizottság, a Honvéd Térképészeti Intézet Névmagyarosító Bizottsága, a Magyar Földrajzi Intézet Rt., a Magyar Turista Egyesület, a Turáni Társaság, az Országos Természetvédelmi Tanács elnöke. A Magyar Turista Szövetség, a Balaton Szövetség alelnöke.

 

A Magyar Képzőművészeti Társaság választmányi tagja (1921-től).

 

A londoni Királyi Földrajzi Társaság t. (1930), az olasz Királyi Földrajzi Társaság és a Bécsi Földrajzi Társaság l. tagja. 

Elismerés

Lóczy Lajos-emlékérem.

Szerkesztés

A Földtani Közlöny (Lóczy Lajossal, 1900–1902), a Földrajzi Közlemények c. folyóirat szerkesztője (1904–1913). A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára (egyedül: 1914–1940; Lóczy Lajossal, 1914–1920), a Magyar Földrajzi Értekezések (Gr. Teleki Pállal, 1921–1922), a Balatoni Évkönyv (Wlassics Tiborral, Sebestyén Gyulával, 1921-től) és a Balatoni Társaság Könyvtára (Sebestyén Gyulával, 1935–1942) c. sorozatok szerkesztője. 

Főbb művei

F. m.: szépirodalmi művei: Húsvét. I–II. köt. Regény. Barang álnéven. (Bp., 1902)
Repülőgéppel a föld körül. Ifjúsági regény. (Az Ifjúság és Élet Könyvei. 1. Bp., 1927)
Utazás a sátán szekerén. I–II. köt. Ifjúsági regény. (Az Ifjúság és Élet Könyvei. 2–3. Bp., 1928)
Erdőn, mezőn, sivatagon át. (Milliók Könyve. Bp., 1933 és A magyar ifjúság könyvei. 2. Bp., 1933)
Kőrösi Csoma Sándor életregénye. (Bp., 1940). 

F. m.: tudományos dolgozatai: A Föld-globus és annak használás-módja, különös tekintettel a Kogutowicz és Társa Magyar Intézetében készült globusokra. (Bp., 1896
2. kiad. 1905
3. kiad. Bp., 1923)
A Balaton limnológiája. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Bp., 1897
németül: Wien, 1897)
A khinai erdőségekről. (Erdészeti Lapok, 1899 és külön: Bp., 1899)
A khinaiak hídépítéséről. – Közlekedés a khinai alföldön. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1899 és mindkettő külön: Bp., 1899)
A sárkányok országából. Életképek és utirajzok Khinából. 180 ábrával, 17 bekezdő képpel és térképmelléklettel. Festett, aranyozott kiadói egészvászonkötésben, festett lapszélekkel. (Veszprém, 1900
2. kiad. 1913)
A levegő fizikai földrajza. Monográfia. 8 térképpel. (A tudományos földrajz kézikönyvei. II. köt. 1. rész. Fizikai földrajz. Bp., 1903)
Az Alföld. Ch. J. hat előadása. (Népszerű főiskolai tanfolyam. Bp., 1903)
A deliblati homok napi hőmérséklet-ingadozása. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1903 és külön: Bp., 1903)
A Balaton hullámairól. (A Balatoni Muzeum-Egyesület Évkönyve, 1903)
Kelet-Ázsia. Ch. J. előadása. (Népszerű főiskolai tanfolyam. Bp., 1904)
A hegyek keletkezése és pusztulása. Ch. J. előadása. (Népszerű főiskolai tanfolyam. Bp., 1904)
Az Alföld tudományos tanulmányozásáról. (Földrajzi Közlemények, 1904 és külön: Bp., 1904)
A khinai nagy alföld. Térképmelléklettel. (Földrajzi Közlemények, 1905 és külön: Bp., 1905)
A nagy magyar alföld tudományos tanulmányozása. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905)
A Balaton színtüneményei. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Bp., 1906
németül: Wien, 1906)
A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. Kövesligethy Radóval. Félbőr kötésben, aranyozott díszítéssel, rézverettel. 74 műmelléklettel, 379 szövegközti képpel. (A műveltség könyvtára. 3. Bp., 1906
2. kiad. Bp., 1913–1914)
A Föld. A Föld múltja, jelene és felfedezésének története. Littke Auréllal, Papp Károllyal és Treitz Péterrel. Félbőr kötésben, aranyozott díszítéssel, rézverettel. 41 műmelléklettel, 302 szövegközti képpel. (A műveltség könyvtára. 4. Bp., 1906
3. kiad. Bp., 1926)
A Balaton jege. Monográfia. 21 táblával és 122 ábrával. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Bp., 1907)
A belső-ázsiai öntözések és a népvándorlás. Ch. J. népszerű tudományos előadása vetített képekkel. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1907)
A Tisza-meder helyváltozásai. 6 táblával. (1–2. Földrajzi Közlemények, 1907 és külön, egy füzetben: Bp., 1907)
A víz körútja. Ch. J. előadása. (Népszerű főiskolai tanfolyam. Bp., 1908)
Künstliche Berieselung in Inner-Asien und die Völkerwanderung. (Geographische Zeitschrift, 1909)
A föld és az ember. Ch. J. előadása. (Népszerű főiskolai tanfolyam. Bp., 1909)
A postglaciális klímaváltozásokról Magyarországon. (A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványai. II. köt. 3. füz. Bp., 1910)
Az Alföld felszíne. 5 táblával. (Földrajzi Közlemények, 1910 és külön: Bp., 1910)
A Spitzbergák. 8 táblával. (Földrajzi Közlemények, 1911 és külön: Bp., 1911)
A kecskeméti földrengés. 6 táblával. (Földrajzi Közlemények, 1911 és külön: Bp., 1911)
Arizona pusztáin. (Természettudományi füzetek, 1912)
Utazás az Amerikai Egyesült Államokban. 8 táblával. (Földrajzi Közlemények, 1912 és külön: Bp., 1912)
Még egyszer a sármási gázkútról. (A Magyar Mérnök és Építés Egylet Közlönye, 1912)
Észak-Amerika régi sivataglakóinak szerepe az ős mexicói műveltség tekintetében. (Budapesti Szemle, 1913)
Erdély. (Uránia népszerű tudományos felolvasások. Bp., 1913)
Az alkohol a Földön. (Az Alkoholellenes Egyesületek Országos Ligájának kiadványai. 1. Bp., 1914)
Földrajzi képek. (Az Élet Könyvei. 11. Bp., 1914)
A mi földünk. Földrajzi olvasmányok Magyarországról. Összeáll. (Bp., 1914)
A jég-világ. A sark-kutatások története. (Századok legendái. Bp., 1914
2. kieg. és átd. kiad. Bp., 1930)
A Földközi-tenger és kijárói. 8 képpel. (Magyar Adria Könyvtár. 5. Bp., 1915)
Az Adria és partvidéke. 1 térképpel. (Magyar Adria Könyvtár. 7–8. Bp., 1915)
Budapest földrajzi helyzete. (Földrajzi Közlemények, 1915 és külön: Bp., 1915)
A világháború színtere. (Budapesti Szemle, 1915 és külön: Hadi Beszédek. 23–24. Bp., 1915)
Előzetes jelentés karszt-tanulmányaimról. (Földrajzi Közlemények, 1916 és külön: Bp., 1916)
Amerika. (A Föld és népei. Népszerű földrajzi kézikönyv. I. köt. (Bp., 1917)
Barlang-tanulmányok. 1–2. (Barlangkutatás, 1917)
A Balaton hidrográfiája. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Bp., 1918
német nyelvű átd. kiad.: Bp., 1920)
Ungarn. Land und Volk, Geschichte, Staatsrechte, Verwaltung und Rechtspfliege. Monográfia. 1 térképpel. (Leipzig, 1918)
A földrajzi gondolat története. (Budapesti Szemle, 1918)
Magyarország ismertetése. 1–6. füz. (Néptanítók Lapja, 1920
és külön: A Szabad Lyceum kiadványai. Bp., 1920)
Az új magyar határ bírálata. A párisi békekonferencia elé terjesztett 22. válaszjegyzék 1. melléklete. (Bp., 1921
angolul: Critical Remarks on the New Frontiers of Hungary. Bp., 1921 és franciául: Critique des nouvelles frontiéres de la Hongrie. Bp., 1921)
A Jang-ce-kiang deltájának földrajza. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1922. okt. 23.)
A Magyarországi Turán-Szövetség. A turáni gondolat és a turáni népek ismertetése, a szövetség célja. (A Magyarországi Turán-Szövetség kiadványa. Bp., 1922)
Az emberföldrajz alapjai. (Magyar földrajzi értekezések. 4. Bp., 1922
japán nyelven: Tokió, 1935)
Általános földrajz. Monográfia és tankönyv. I–II. köt. (Tudományos Gyűjtemény. 4. Pécs–Bp., 1923)
Tengerpartok átalakulásai. – A folyóvölgyekről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1925 és mindkettő külön: 1925)
A földfelszín formáinak ismerete. Morfológia. Monográfia. (Bp., 1926)
Amundsen, Roald–Ellsworth, Lincoln: Az Északi Sark meghódítása. Ford. G. Beke Margit és Rényi Arthur. Sajtó alá rend. Ch. J. (Bp., 1926)
Mittelholzer, Walter: Repülőgépen az Északi Sark felé. Ford. Prohászka Ferenc. A könyv kiegészítése: A Spitzbergák földrajzi képe. Ch. J. tanulmánya. Bordó, aranyozott kiadói egészvászon kötésben, nyolc, kétoldalas képmelléklettel, térképpel. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., 1926)
A sarkvidékekről. (Budapesti Szemle, 1926)
A rizstermesztés jelentősége az emberi művelődés történetében. (Földrajzi Közlemények, 1927 és külön: Bp., 1927)
Bécs földrajzi helyzete. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1927)
Földrajzi és statisztikai atlasz. Világstatisztika. 78 fő- és 155 melléktérképpel. Szerk. (Bp., 1927
2. jav. és bőv. kiad. 1929
3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1934)
Lefolyástalan medencék sorsa. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1928)
Brassó földrajzi helyzete. (Földrajzi Közlemények, 1928 és külön: Bp., 1929)
Magyarország földrajza. Monográfia és tankönyv. (Tudományos Gyűjtemény. 101. Bp., 1929)
Afrika. I–II. köt. Monográfia. Bordó, aranyozott kiadói egészvászon kötésben. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., 1930)
A Föld titkai. I–VI. köt. I. köt. Az ember drámája. II. köt. A jégvilág. III. köt. Az Egyenlítőtől a Sarkvidékig. IV. köt. A Föld megismerésének története. V. köt. A tenger. VI. köt. A napsugár diadala. (A Magyar Földrajzi Társaság kiadványa. Bp., 1930–1932)
Tihany. Morfológiai megfigyelések. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1931)
A tenger. Monográfia. 40 táblával. (A Föld titkai V. köt. és külön is: Bp., 1931
2. kiad. Bp., 1939)
Tihany. Morfológiai megfigyelések. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1932 és külön: Bp., 1932)
A barlangok és folyóvölgyek összefüggése. (Barlangvilág, 1932)
A mészkőhegységek és az ember. (Barlangvilág, 1933)
A Kárpátoktól az Adriáig. Nagy-Magyarország írásban és képekben. (1–2. kiad. Bp., 1934)
A folyók szakasz-jellegének összefüggése szabályozással és öntözéssel. 2 táblával. (Vízügyi Közlemények, 1934 és külön: Bp., 1934)
Hazánk és népünk egy ezredéven át. A magyarság hajdan és most. 133 fekete–fehér fotóval és szövegközi ábrákkal. (1–2. kiad. Bp., 1935)
Égen, földön. Földrajzi értekezések. Bordó, aranyozott kiadói egészvászon kötésben. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., 1935)
A sárkányok országából. Életképek és útirajzok Khinából. I–II. köt. Bordó, aranyozott kiadói egészvászon kötésben, 164 képmelléklettel, térképpel. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. 3. átd. kiad. Bp., 1935)
Tihany. Erdélyi Lászlóval és Viski Károllyal. (Tájékoztató a Balaton Társaság Könyvtárához. 1. Bp., 1935)
Julianus barát. (Turán, 1935)
A barlangokról. (Barlangvilág, 1935)
A Föld és élete. Világrészek, országok, emberek. I–VI. köt. I. köt. Európa. 329 képpel. II. köt. 256 képpel. Ázsia. III. köt. Afrika. 240 képpel. IV. köt. Amerika. 231 képpel. V. köt. Ausztrália, Óceánia és a sarkvidékek. 190 képpel. VI. köt. Magyarország földrajza. 300 képpel és térképpel. (Bp., 1935
2–3. kiad. Bp., 1936 és a kötetek külön is több kiadásban)
Balaton. Monográfia. Bordó, aranyozott kiadói egészvászon kötésben. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., 1936)
A budai várhegyi barlangok. (Barlangvilág, 1936)
Magyar földrajz. A magyar éghajlat és a folyók vízjárása. (Prinz Gyula: Magyar föld, magyar faj. I. köt. Bp., 1936
hasonmás kiad. Szekszárd, 1990)
A harmadik Kiang. (Földrajzi Közlemények, 1937 és külön: Bp., 1937)
A Föld felfedezői és meghódítói.. I–V. köt. Többekkel. (Bp., 1938)
Felvidék! A visszaszerzett és a még visszavárt Felvidék története, mai élete, kultúrája, földrajza, néprajza, műemlékei. Többekkel. Az előszót írta Jaross Andor. 13 táblával és 9 térképpel. (Bp., 1938)
Veszprém. (A Balatoni Társaság Könyvtára. 4. Bp., 1938)
Gondolatok az ősember életéről hazánkban. (Barlangvilág, 1938)
A Hold okozta légköri árapályról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
A völgyi és hegyi szél keletkezésének magyarázata. (Az Időjárás, 1939)
A csillagoktól a tengerfenékig. I–IV. köt. I. köt. A csillagok világa. 195 képpel. II. köt. Meteorológia. 198 képpel. III. köt. Hegyek–völgyek. 353 képpel. IV. köt. Szárazföldek, tengerek. 293 képpel. (Bp., 1940)
A Földközi-tenger. Monográfia. Bordó, aranyozott kiadói egészvászon kötésben. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., 1940)
Tihany. (A Balatoni Társaság Könyvtára. 8. Bp., 1940)
A Turáni Társaság feladatai. Összeáll. (Néprokonsági dolgozatok. 5. Bp., 1940)
Ős hazából új hazába. (Nemzeti Könyvtár. 20. Bp., 1940)
Erdély. Többekkel. (A Magyar Népművelők Társaságának kiadványa. Bp., 1940)
A mésztufa vagy travertino képződéséről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940 és külön: Bp., 1940)
A futóhomok elterjedése. (Földtani Közlöny, 1940 és külön: Bp., 1940)
Poljék kialakulása karsztos területeken. (Barlangvilág, 1940)
A meteorológia egyetemi és középiskolai tanításáról. (Az Időjárás, 1940)
Erdélyi képek. Bordó, aranyozott kiadói egészvászon kötésben. 43 képpel és 36 ábrával. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., 1941)
Japán földrajza. 6 táblával. (Néprokonsági dolgozatok. 12. Bp., 1941)
A felhőmegfigyelések fontosságáról. (Az Időjárás, 1941)
The Geographical Unity of Transsylvania. (The Hungarian Quaterly, 1941)
Utazásaim, élményeim, kalandjaim. Visszaemlékezések. Szövegközti rajzokkal. (Bp., 1942)
Japán, a Felkelő Nap országa. (A Turáni Társaság kiadványa. Bp., 1942)
Kőrösi Csoma Sándor Göttingenben. (Néprokonsági dolgozatok. 19. Bp., 1942)
A barlangok fejlődése és pusztulása. (Barlangvilág, 1942)
Utazásom Amerikában Teleki Pál gróffal. 34 táblával, 90 képpel, 1 térképpel, 55 szövegközi képpel. (Bp., 1942
2. kiad. Bp., 1943)
A sivatag. Monográfia. Bordó, aranyozott kiadói egészvászon kötésben. 46 képpel és 22 ábrával. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., 1943)
Magyarország idegenforgalmi földrajza. (Az idegenforgalmi közigazgatási szaktanfolyam kiadványai. 3. Bp., 1943)
Barlanglakások. (Barlangvilág, 1943)
Kirándulások a Balaton körül. (Balatoni Szemle, 1943)
A barlangokról. – A karsztjelenségek. (A Természettudományi Társulat kiadványa. A természettudományok elemei. 15. Bp., 1944)
Tihany, Nemzeti Park. (Sorsunk, 1944 és külön: A Dunántúli Tudományos Intézet kiadványa. Pécs, 1944)
Budapest, a legérdekesebb barlangok városa. Ch. J. posztumusz tanulmánya. (Karszt és Barlang, 1982)
A magyar és a testvérnépek őstörténete. Ch. J. előadásai nyomán írta Szilvay Gyula. (A Hídfő Baráti Köre kiadványa. San Francisco, 1984)
A Balaton eredete. – Veszprém földrajza. (Földrajzi Közlemények, 1988)
A Balaton hullámai. (Iskolakultúra, 1991)
Teleki Pál. Tanítványom és tanártársam. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1991)
Veszprém. Hasonmás kiad. (A Szokoly Antikvárium kiadványa. Veszprém, 1993)
A tudomány és a könyvtár szimbiózisa. (Könyv és Könyvtár, 1997)
A mindig szép Balaton. Válogatás Ch. J. írásaiból. 1914–1944. Szerk., a szöveget gondozta Németh Ákosné. A rajzok és akvarellek Ch. J. munkái. (Balatonfüred–Veszprém, 2004)
Balaton. (Honismeret, 2007)
Magyarország földrajza. Hasonmás kiad. 300 képpel és térképpel. (A Föld és élete. VI. kiad. Pomáz, 2010)

 

írásai a Földrajzi Közleményekben: A talajvíz vizsgálásának berendezéséről. – A Balaton színeiről. – A tihanyi mérésről. (1894)
A m. kir. József Műegyetem vízmérő-gyakorlatai. (1895)
A Tiszavölgy új átnézeti térképe. – Az árvizek előrejelzéséről. (1896)
Cholnoky tagtársunk levele Ázsiából. Sanghai, 1897. júl. 17. (1897)
Ch. J. ázsiai utazásáról. – Utazás Mandsúrországból. 1897. aug. 31.–decz. 11. (1898)
Újabb kutatások az éjszaki pólus körül. (1900)
A térképek készítéséről. – A Medárdus napi időváltozásról. (1902)
A csapadék eloszlásának egyik fontos földrajzi hatásáról. (1903)
Magyarország a külföldi iskolakönyvekben. – Utirajzok és benyomások. A budapesti állami Erzsébet Nőiskola tanulmányútja. – A washingtoni VIII. földrajzi kongresszusról. – Mukden. – A kelet-ázsiai harctér. – A Golf-áram hőmérséklete. – Az ún. mongol foltról, mint rászjegyről. (1904)
Leukosz szigete, mint Odisszeusz Ithakája. – A harmadik nemzetközi gleccser-konferenciáról. – Az orosz–japán békekötésről. – Az Isszik-kul tó környéke. – Dalmáciáról, mint hazánk egy részéről. – Argentina és Bolivia határvidékeiről. – Addis-Abeba klimája. (1905)
Magyarország geographiai helyzete. – Az „Urania” magyar tudományos egyesület. – Magyarország helyi érdekű vízi útjairól. – A Tátra-obszervatóriumról. – A magyar helynevekről. – Az orosz birodalom nemzetiségi statisztikájáról. – A fizikai földrajz köréből: van-e valóban antipasszát az eddigi elméletnek megfelelően? – Biológiai állomás Grönlandban. – Magyarország néprajzi térképe. 1 térképmelléklettel. – Magyarország az észak-amerikaiak felfogása szerint. (1906)
Tornádó a Székelyföldön. – Báthori Ferenc utazása a Lappföldön. – A zengő homok mondája. (1907)
A folyók deltájának növekedéséről. – A genfi IX. nemzetközi földrajzi kongresszusról. – A steppe-területekről. – Kirándulások Schweizban. 1–2. 8 táblával. (1908)
Budának német fordítása: Ofen. – A tordai fahíd halála. – Báthori Ferenc utazása a Kola-félszigetre. – A középiskolai földrajz-tanítás reformálása. – Eötvös Loránd báró kutatásainak újabb sikere. – A Magyar Földrajzi Társaság harmadik vándorgyűlése. 4 táblával. – Állandó térszín-változások a san-franciscoi földrengés következtében. – Sven Hedin utazásainak jelentősége. – Az észak-nyugati Balkán térképe. 1 térképpel. (1909)
A földrajzról. – A monacoi oceanographiai muzeumról. – Magyarország hegyeinek csoportosítása. A Magyar Földrajzi Intézet Rt. új iskolai atlaszairól. (1910)
Mit tanítanak Görögországban Magyarországról? – A Magyar Földrajzi Társaság képes-levelezőlap sorozatáról. (1912)
Vámbéry Ármin. – A Balkán-félsziget népei. – Lóczy Lajos könyve a Balaton geológiájáról. (1913)
A háború és a földrajz. – A földrajz összefoglalása. (1914)
Geográfus tanárképzés a kolozsvári egyetemen. – Néhány számadat a klimatológia köréből. (1917)
A kolozsvári Feleki-hegy (1919)
Lóczy Lajos. (1920)
Néhány vonás az Erdélyi-medence földrajzi képéhez. 7 táblával. – Néhány szó a lefolyástalan tavak pusztulásáról. (1922)
A természeti emlékek védelme. (1923)
A brit-szudáni öntözések. (1924)
Xantus János emlékezete. – Khina népessége. (1925)
A térképekről. (1926)
A modern technikai eszközök jelentősége a földrajz fejlődésére. (1927)
Levél Rothermere lordhoz. Kéz Andorral és Pécsi Alberttel. – Alföldünk morfológiai problémái. – Földrajzi nevek írásmódja. (1928)
A Magyar Földrajzi Társaság hivatásáról. (1929)
Lóczy Lajos, mint geográfus. – Davis és a modern morfológia. (1930)
A földrajzi fogalmak szigorításáról. (1932)
Imperium Romanum. (1933)
William Morris Davis. – A földrajz mai irányzatairól. (1934)
Földrajz és történelem. (1935)
A Dunazug-hegyvidék. (1937)
A Hold okozta légköri árapályról. – Teleki Pál gróf. 1 táblával. – A lejtőkről. (1939)
A Hoang-ho törmelékkúpja. – Teleki Pál gróf †. (1941)
Ázsia népei és a világháború. – Megváltozott-e Beludzsisztán éghajlata? (1942)
Stein Aurél. (1943)

 

a Természettudományi Közlönyben: Mandsúrország bányavidékeinek rövid ismertetése kutatásaim alapján. – Vándorlásaim a Mennyei Birodalomban. 1–2. (1899)
A sármázi gázkút mellett történt robbanásról. (1912)
A Balaton környékét ismertető turistakalauzok. (1923)

 

a Földtani Közlönyben: Dél-Mandsúrország ortotektonikai viszonyainak rövid összefoglalása. (1899)
A futóhomok mozgásának törvényei. (1902)

 

a Vízügyi Közleményekben: A Hang-csou öböl özönárja. – Védekezés az özönár ellen a Hang-csou öböl déli partján. – A Jang-ce-kiang és a Cien-tang-kiang deltája. – Szabályozás a Jang-ce-kiang völgyében. – A tibeti magasföldek és a mongol puszták. – Belső-Khina lösszel borított tartományai. – A rizstermelés Dél-Khinában. – A Hoang-ho. – A Hoang-ho szabályozása. (1905)

 

a Hidrológiai Közlönyben: A folyók és tavak vízállásáról. (1922)

 

az Erdészeti Lapokban: Meteorológiai és klimatológiai megfigyelések az Alföld fásításával kapcsolatban. (1923)
Az Alföld felszíne. 1–2. (1924)

 

a Természet c. lapban: Tihany. (1928)
A barlangok fejlődéséről. (1929)
Néhány részlet Magyarország földrajzából, a barlangi ősember korából. 1–2. (1930)

 

a Búvárban: Sven Hedin. Születésének hetvenedik évfordulójára. (1935)
A vulkánosság elhelyezkedése a Földön. (1936)
A Földközi-tenger. (1937)
Nyári zivatarok. – Csallóköz. (1938)
A kővágóőrsi Kőtenger. (1939)
Dalmácia. – Hogyan hárítható el a Duna árvízveszedelme? (1941). 

Irodalom

Irod.: Prinz Gyula: Ch. J. geomorfológiája. (Földrajzi Közlemények, 1927)
Thirring Gusztáv: Ch. J. jubileumára. – Fodor Ferenc: Ch. J.: Magyarország földrajza. (Földrajzi Közlemények, 1930)
Kadic Ottokár: Ch. J. karszt-tanulmányainak önálló eredményei. (Földrajzi Közlemények, 1931)
Strömpl Gábor: Ch. J. karsztkutatásai. – Pósáné Ormós Jerne: Ch. J. irodalmi munkássága. Teleki Pál: Népvándorlások. Emlékezésül Ch. J. egy kedvenc témájára. (Földrajzi Közlemények, 1935)
Bendefy László: Ch. J. (A Földgömb, 1940)
Péczely György: Ch. J. születésének századik évfordulója. (Az időjárás, 1970)
Czakó Tibor: Ch. J. születésének századik évfordulójára. (Földtani Közlöny, 1971)
Messzi népek magyar kutatói. Az egyetemes néprajz előfutárai és művelői. I–II. köt. Szerk. Bodrogi Tibor. (A magyar néprajz klasszikusai. Bp., 1978)
Somogyi Sándor: Emlékbeszéd Ch. J. emléktáblájának felavatásánál. (Földrajzi Közlemények, 1979)
Balázs Dénes: Ch. J. szerepe a karszttudomány fejlődésében. (Karszt és Barlang, 1982)
Balázs Dénes: Ch. J. kínai útinaplója. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1985)
Horváth Árpád: Ch. J.-re emlékezik egykori tanítványa. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1986)
Balázs Dénes: Ch. J. rajzai és festményei. (Érd, 1986)
Világjárók, világlátók. Régi magyar utazók antológiája. Vál., szerk. Lázár István. (Bp., 1986)
Hudy József: A Cholnoky család Veszprémben. (Horizont, 1987)
Kubassek János: Ch. J. természetábrázoló művészete. (Természet Világa, 1987)
Kovács Sándor: Tudós festőecsettel. (Múzsák, 1989)
Somogyi Sándor: Ch. J. és Teleki Pál amerikai tanulmányútja. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1989)
Pécsi Márton: Ch. J. emléktáblájának felavatása a balatonfüredi panteonban. (Földrajzi Közlemények, 1989)
Kubassek János: Ch. J. szerepe a Balaton-kutatásban. (100 éves a Balaton-kutatás. XXXIII. Hidrobiológus Napok. Tihany, 1991)
Ch. J. és a Balaton. Szerk. Czoma László és Kaján Imre. (A Helikon Kastélymúzeum kiadványa. Keszthely, 1995)
Ch. J. élete és munkássága. Összeáll. Vuics Tibor. Művei bibliográfiájával. (A Munkácsy Mihály kiadványa. Kaposvár, 1995)
Horváth Gergely: 125 éve született Ch. J. (Földrajzi Közlemények, 1995)
Havasné Bede Piroska: A tömbszelvények mestere. Ch. J. (Élet és Tudomány, 1995. 36.)
Székely András: Ch. J. életműve. (Földrajzi Közlemények, 1996)
Nagy Miklós Mihály: Ch. J. az első világháború geográfiájáról. (Társadalom és honvédelem. 2. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kiadványa. Bp., 1998)
Ch. J. Szerk. Géczi János. (A Művészetek Háza kiadványa. Veszprém, 1999)
Góg Imre: Emlékezés Ch. J. hidrológiai munkásságára, halálának 50. évfordulóján. (Hidrológiai Tájékoztató, 2000)
Az aradi Kölcsey Egyesület levelesládájából. hat levél Ch. J.-től. Közreadta és a bevezető tanulmányt írta Pávai Gyula. (Somogy [folyóirat], 2001)
Ch. J. természetábrázoló művészete. Grafitceruzával, festőecsettel, fényképezőgéppel, tollal a geográfia és a szülőföld szolgálatában. Szerk. Kubassek János. (A Magyar Földrajzi Múzeum kiadványa. Érd, 2002)
Bognár Katalin: Ch. J. publikálatlan fotográfiái. (Élet és Tudomány, 2003. 1.)
Bognár Katalin: Ch. J. fényképei a Magyar Nemzeti Múzeum ELTE-letéti anyagában. (Folia Historica, 2004)
Imecs Zoltán: Ch. J. fényképi hagyatéka a kolozsvári egyetemen. (Földtani Kutatás, 2004)
Ch. J. okleveles mérnök, nyugalmazott egyetemi tanár szakvéleménye a posta jóléti alapítvány tulajdonában lévő mélyfúrású kút ügyében. 1929. dec. 6. (Hévíz [folyóirat], 2006)
Cserny Tibor–Horváth Gergely: Ch. J.-emlékpark avatása Balatonarácson. – Bartos-Elekes Zsombor: A kolozsvári Ch. J.-térképtár. (Földrajzi Közlemények, 2008)
Ch. J.-emlékszám: Papp-Váry Árpád: Ch. J. térképészeti munkássága. – Kubassek János: Ch. J. 1910. évi utazása Skandináviában és a Spitzbergákon. – Rybár Olivér: A veszprémi kötődésű Ch. J. és Laczkó Dezső emlékezete. – Dusek László: Ch. J. és a Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottsága. – Groos Boróka–Miklós Réka: Két év Kelet-Ázsiában. Ch. J. tanulmányútjának rekonstrukciója. – Imecs Zoltán: Ch. J. kolozsvári fényképhagyatékának ismertetése terepnaplóiban fennmaradt fotójegyzékei alapján. – Jeszenszky Péter: Ch. J. térképezési munkája Kínában. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 2009)
Polgárdy Géza: Száznegyven éve született Ch. J. (Honismeret, 2010)
Kubassek János: A ménkűfogós ház szülötte. Ch. J. elfeledett életműve. (Élet és Tudomány, 2010. 51.)
Karátson Dávid: Ch. J. szerepe a hazai vulkáni formakincs megismerésében. (A Miskolci Egyetem Közleményei. A sorozat. Bányászat, 2011)
Rybár Olivér: Ch. J. meteorológiai és klimatológiai eredményei. (Légkör, 2011)
Agg Zoltán: Mester és tanítványa. Ch. J. és Teleki Pál. (Comitatus, 2011)
Kubassek János: Ch. J. a VIII. kerületben. Helyünk szelleme. (Természet Világa, 2013)
Dudda Roland: Amerikából jött két ember… Ch. J. és Teleki Pál a Vadnyugaton. (A Földgömb, 2014). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője