Angyal Armand
Angyal Armand

2024. március 29. Péntek

Angyal Armand

ügyvéd, zeneszerző, rendőrkapitány

Névváltozatok

Engel Armand

Születési adatok

1853. november 3.

Eszterháza, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1931. április 9.

Győr


Család

Apja hercegi uradalmi gazdatiszt volt.

Iskola

A győri bencés gimnáziumban éretts. (1871), a győri jogakadémián tanult, a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett (1878); zeneszerzést Konti Józseftől tanult.

Életút

A Rába-szabályozó Társaság jegyzője (1878), a Tóközi járás segéd- és szolgabírója (1879–1883), a Sokorói járás főszolgabírója (1883–1888), Győr város rendőrfőkapitánya (1888–1919), nyugdíjba vonulása után ügyvédként dolgozott (1919-től). Az általa alapított Dunántúli Dalos Szövetség (1888-tól) és a Győri Ének- és Zeneegylet elnöke (1891–1912). Joghallgató korában a Jogász-Dalkör karnagya. Több száz dalt, dalciklust, kórust, rapszódiát, zongoraetűdöt írt; színműveket, verseket zenésített meg (1874-től). Megzenésítette Lisznyai Kálmán Palócdalok, Petőfi Sándor Száz alakban és Az én szerelmem c. versét. A győri köztemető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra.

Elismertség

A Szent István Akadémia alapító r. tagja (1915). A Magyar Zenészek Országos Egyesülete társelnöke. A Kisfaludy Irodalmi Kör alelnöke, tb. elnöke (1921–1931).

Elismerés

Király-díj (Népdalegyveleg c. művéért, 1899), Szt. Gergely-lovagkereszt.

Szerkesztés

A Magyar Lant c. lap alapító szerkesztője (Kontor Elekkel, Vajda Emillel, 1901–1905). Zenei írásai a fentin kívül elsősorban a Zenevilágban (1907-től), egyéb, a közbiztonsággal és a rendőrséggel kapcsolatos dolgozatai a Győri Hírlapban (1893–1911), a Rendőri Lapokban (1895–1897) és a Rendőrségi Lapokban jelentek meg (1916–1917).

Főbb művei

F. m.: operái: Buda halála
Harjadál halála
A költő álma. (bemutató: Sopron, 1895)
Névtelen
Tündér Ilona
Vihar. (Shakespeare után, bemutató: Sopron és Győr)
Zrínyi. (bemutató: Sopron, 1905)
operettei: A felsülés. (Mozart: Cosi fan tutte c. műve után saját szöveggel)
A fogadás. Szöveg G. Bíró Zoltán. (felújítás: Győr, 1990)
A kikapós nagybácsi. Szöveg Polgár Károly. (bemutató: Pozsony, 1918)
A kis bóbitás. Szöveg Benedek György, Miskolczi Henrik. (bemutató: Győr, 1901)
Komédiás király. (Dumas Kaenje után, bemutató: Pozsony, Győr és Sopron)
A költő álma. (bemutató: Debrecen, 1889
felújítás: Sopron, 1905)
Milánói boszorkányok
Csákvér
Északsarkon
Varázsszerelem
egyéb zeneművei: Népdalegyveleg. (Temesvár, 1899)
Magyar ábránd. Nagyzenekarra. (Bern, 1903
előadó: Bp.-i Nemzeti Zenede)
színművei: Bölcsődal. Dramolett. Szöveg Sziklay János. (bemutató: Győr, 1894
felújítás: bp.-i Magyar Színház, 1898)
Az áruló. Népszínmű. Szöveg Miskolczi Henrik. (bemutató: Győr, 1903). F. m.: könyve: Dalalbum. 1–3. (H. és é. n.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője