Basilides Zoltán
Basilides Zoltán

2024. április 18. Csütörtök

Basilides Zoltán

színész

Születési adatok

1918. március 26.

Vágújhely, Nyitra vármegye

Halálozási adatok

1988. szeptember 29.

Budapest


Család

Testvére: Basilides Ábris (1915–1968) filmrendező, Basilides Barna (1903–1967) és Basilides Sándor (1901–1980) festőművészek.

Iskola

A Zeneakadémia ének szakán végzett (1945).

Életút

A Szegedi Nemzeti Színház énekes színésze (1945–1949), a debreceni Csokonai Színház prózai tagozata (1949–1951), a Madách Színház (1951, 1955–1988) a Fővárosi Operettszínház tagja (1954–1955). Operaénekesnek készült: a Zeneakadémián vizsgaelőadása Sarastro áriája volt (Mozart: A varázsfuvola, 1945), pályáját a szegedi társulat operatagozatán kezdte. Később hangja és megjelenése elsősorban nagy erejű figurák megformálására tette alkalmassá, ill. fanyar humorával leginkább karakter- és epizódszerepeket alakított. Nagy sikert aratott Marco (Miller, A.: Pillantás a hídról) szerepében: Marco alakja roppant nagy fizikai erőt sugárzott, a figura jellemét azonban apró szemvillanásokkal, mimikával sikerült tökéletesen kifejeznie. Csehov születésének 100. évfordulóján a Madách Színház nagy sikerrel felújította remekművét, a Cseresnyéskertet (Ádám Ottó rendezésében; Lopahint Basilides Zoltán alakította). Lopahin összetett jelleme, szépség iránti érzéke, műveletlensége, ill. gyengédségre való hajlama kiválóan érvényesült játékában. Filmekben robusztus alkatával és érdes, mély hangjával főként epizódszerepekben alkotott maradandót. Zengő öblös hangja, vaskos szemöldöke, markáns arca, erőteljes mozdulatai, belül nagyon is érzékeny lelke soha sem kerül optimális kihasználtságú közegbe. Közel 70 filmben játszott: első filmje a Föltámadott a tenger (1953), utolsó filmje a posztumusz bemutatott Margarétás dal (1988) volt. Filmszerepei közül kiemelkedett a Bóka László regényéből készült Alázatosan jelentem (1960) ellenszenves elhárítótisztje, valamint a Tenkes kapitánya (1964) Habsburg ezredese.

Főbb művei

F. szerepei: Mitrica (Gorkij: Éjjeli menedékhely, Madách Színház, 1956)
Szakács (Brecht: Kurázsi mama, 1958)
Marco (Miller, A.: Pillantás a hídról, 1959)
Lopahin (Csehov: Cseresnyéskert, 1960)
Hamlet atyja szelleme (Shakespeare: Hamlet, 1962)
Zemljanyika (Gogol: A revizor, 1962)
őrmester, Bandita (Brecht: A kaukázusi krétakör, 1962)
Vaskó (Kamondy, L.: Vád és varázslat, Madách Kamara, 1963)
Csubukov (Csehov: Leánykérés, 1963)
Sirma Ferenc (Füst Milán: Boldogtalanok, 1963)
Lablache ügyész (Achard, M.: A bolond lány, 1964)
Dr. Nagy Sándor (Németh László: Mathiász panzió, 1965)
Pardo-Bazan miniszterelnök (Szerb Antal: Ex, Madách Kamara, 1966)
Crampton (Shaw, G. B.: Sosem lehet tudni, 1970)
Medvegyev (Gorkij: Éjjeli menedékhely, 1971)
A fogadós (Leigh: La Mancha lovagja, Szentendrei Teátrum, 1975)
Apátplébános (Szabó Magda: Régimódi történet, Madách Színház, 1977)
Repülőőrmester (Wesker, A.: A királynő katonái, Madách Színház, 1984). F. filmjei: Föltámadott a tenger (1953)
Életjel (1954)
Gábor diák (1955)
Tanár úr kérem (1956)
Merénylet (1959)
Alázatosan jelentem (1960)
Tücsök (1963)
Szegénylegények (1965)
Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1966)
Egri csillagok. 1–2. (1968)
A törökfejes kopja (1973)
Egy erkölcsös éjszaka (1977)
Vásza Zseleznova (1982)
Hány az óra, Vekker úr? (1985)
A másik ember. 1–2. (1987). F. tv: Kellér Dezső: Kedves közönség! (1961)
Hárs György: Siratásra készül az ég. (1962)
Hasek, J.: Fekete-sárga panoptikum. (1963)
Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya (1964)
Sebastian, M.: Névtelen csillag. (1971)
Askenazy, L.: Szerelem a ládában. (1971)
Mocsár Gábor: Vidám elefántkór. (1971)
Gimes Gy.: Villa a Lidón. (1972)
Bencsik I.: Tökéletes bankrablás. (1972)
Polgár András: A Földgolyóról jelentem. (1972)
Pintér J.: Egy óra múlva itt vagyok! (1973)
Hidas Antal: Ficzek úr. (1974)
Papp D.: Muzsika az éjszakában. (1976)
Kolozsvári Grandpierre Emil: Csillagszemű. (1979)
Szabó Gy.: Mednyánszky. (1979)
Fóti Andor– Kertész Ákos: Halál a pénztárban. (1981)
Békeffi István–Thurzó Gábor: Erkel. (1982)
Nemeskürty István: Mint oldott kéve. (1983)
Gogol: Holt lelkek. (1983)
Remenyik Zsigmond: Saroküzlet. (1987)
Németh László: Eklézsia-megkövetés. (1987)
Németh László: II. József. (1988)
Jókai: Sárga rózsa. (1988)
Margarétásdal (1988). F. rádió: Shakespeare: Ahogy tetszik. (1954)
Csokonai: A méla Temepefői. (1955)
Beaumarchais: Figaro házassága. (1955)
Drzic, M.: Dundo Maroje. (1958)
Hunyady Sándor: Olasz vendéglő. (1959)
Maltz, A.: A tüzes nyíl. (1959)
Passuth László: Esztergomi Orpheusz. (1960)
O’Neill, E.: Amerikai Elektra. (1960)
Jókai: Szegény gazdagok. (1960)
Shakespeare: Julius Caesar. (1960)
Móra: Petykó és Matykó. (1961)
Shakespeare: V. Henrik. (1961)
Maugham, S.: A bigámista. (1961)
Maeterlinck, M.: A kék madár. (1961)
Jereb E.-Liszkay T.: Utazás Bitóniába. (1962)
Móricz: Rózsa Sándor. (1962)
Thomas, D.: A mi erdőnk alján. (1962)
Arisztophanész: Nőuralom. (1963)
Peterdi Pál.: Knock out. (1963)
Szophoklész: Antigoné. (1963)
Krúdy: A podolini kísértet. (1963)
Kamondy László Vád és varázslat. (1963)
Tóth Eszter-Török Sándor: Csilicsala csodái. (1965)
Gáspár M.: A múzsák neveletlen gyermeke. (1964)
Flaubert: Bováryné. (1964)
Schiller: Don Carlos. (1964)
Csehov: Platonov szerelmei. (1964)
Dürrenmatt: Stranitzky, a nemzeti hős. (1965)
Arisztophanész: Az akharnabeliek. (1965)
Zrínyi: Szigeti veszedelem. (1966)
France, A.: A pingvinek szigete. (1966)
Petőfi: János vitéz. (1966)
Dürrenmatt: A szamár árnyéka. (1967)
Mikszáth: Prakovszky, a siket kovács. (1967)
Majakovszkij: Buffo-misztérium. (1967)
Gorkij: Foma Gorgyejev. (1967)
Móricz: Tündérkert. (1967)
Németh László: VII. Gergely. (1968)
Reymont: Parasztok. (1968)
Plautus: A bögre. (1969)
Stoppard, T.: Albert hídja. (1970)
Homérosz: Odüsszeia. (1970)
Gogol: A revizor. (1970)
Gorkij: Éjjeli menedékhely. (1971)
Mikszáth: Új Zrínyiász. (1972)
Goethe: Faust. (1973)
MacNeice, L.: A sötét torony. (1974)
Puskin: Anyegin. (1974)
Tolsztoj, L.: Anna Karenina. (1977)
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. (1977)
Balzac: Pajzán históriák. (1977)
Csokonai: Karnyóné. (1977)
Páskándi Géza: Állatszinkron, avagy a szakmai ártalom. (1977)
Zola: A kegyelmes úr. (1978)
Babits: Kártyavár. (1978)
Csurka István: A napló. (1980)
Kós Károly: Varjú nemzetség. (1983)
Madách: Az ember tragédiája. (1983)
Katona: Bánk bán. (1984)
Sinkó Ervin: Optimisták. (1984)
Krúdy: Íróvá avatnak. (1985)
Hardy, T.: A weydoni asszonyvásár. (1985)
Flaubert: Bovaryné. (1987)
Tamási Áron: Jégtörő Mátyás. (1987)
Pohl, F.: Nemeslelkű lények. (1987)
Katz, R.: Kutyaposta. (1988)
Shakespeare: Ahogy tetszik. (1990)
Bradbury, R.: Ábrahám, Izsák, meg a többiek. (1991).

Irodalom

Irod.: Meghalt B. Z. (Film, Színház, Muzsika, 1988. okt. 8.)
B. T.: B. Z. halálára. (Új Tükör, 1988. okt. 9.)
szineszkönyvtar.hu: téves adatai szerint: Érdemes művész (1956), Kossuth-díj (1957), kiváló művész (1962)!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője