Basilides Sándor
Basilides Sándor

2024. május 19. Vasárnap

Basilides Sándor

festőművész

Születési adatok

1901. február 3.

Balassagyarmat

Halálozási adatok

1980. május 28.

Budapest


Család

Testvére: Basilides Barna (1903–1967) festőművész, Basilides Ábris (1915–1968) filmrendező és Basilides Zoltán (1918–1988) színész.

Iskola

A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Balló Ede növendékeként rajz szakos tanári okl. szerzett (1928).

Életút

A Képzőművészeti Főiskolán Baranski E. László tanársegéde, egyúttal az Iparrajziskola ideiglenes tanára (1938–1942), r. tanára (1942–1952), majd utódintézménye, a Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanára (1952–1967). Művészi pályafutását az Iparrajziskola textil szakosztályán kezdte, ahol ruhaanyag-tervezést, háziszőttes-készítést tanított, gobelinműhelyt vezetetett, ill. falikárpitot tervezett (köztük a fővárosi megrendelésre készített Buda a török hódoltság idején címűt, 1940). Korai művein Rudnay Gyula, majd a neoklasszicizmus hatása érezhető (Szegényember-sorozat, 1927–1931; Vakok; Halottvivők; Kintornás; ZseIlérek), később hangja líraibbá vált, majd a plein-air hagyományokat élesztette újjá (Festők, l958; Patakpart, 1960). Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában (Engedjétek hozzám a kisdedeket…, 1931; Rőzseszedés, 1932; Zúzmara, 1934; Faluvége, 1938, valamint a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a párizsi Jean Epstein Galéria tulajdonában és számos külföldi magángyűjteményben.

Elismertség

A SpirituáIis Művészek Társaságának tagja (1925), a bp.-i Pedagógus Képzőművészeti Stúdió alapító tagja (1953). A vörösberényi pedagógus művésztelep tagja (1953–1963).

Elismerés

Munka Érdemrend (1955). A Komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának ezüstérme (1924), a bp.-i Egyházművészeti Kiállítás dicsérő elismerése (1926), a Szent Ferenc-pályázat dicsérő oklevele (1928), Szent Ferenc-díj (1932), a Társadalmi Egyesület Szövetségi Díja (1936), Balló Ede-díj (1937), a New Yorki Világkiállítás dicsérő oklevele (1939).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: gyűjteményes: Ernst Múzeum (Bp., 1933)
Műbarát (Bp., 1941)
Palóc Múzeum (Balassagyarmat, 1967)
Ferencvárosi Pincetárlat (Bp., 1967)
Miskolci Galéria (1971)
emlékkiállítása: Balatoni Galéria (Balatonfüred, 1983)
Magyar Alumíniumipari Múzeum (Székesfehérvár, 2007)
csoportos: Jókai Egyesület téli tárlata (Komárom, 1924)
Egyházművészeti Kiállítás. Nemzeti Szalon (Bp., 1926)
Szinyei Társaság 2. kiállítása (Bp., 1927)
Magyar táj- és életképkiállítás. Műcsarnok (Bp., 1927)
Tavaszi kiállítások (Bp., 1928
1929
1930)
Művészcsoportok kiállítása (Bp., 1931)
Téli kiállítások (Bp., 1931
1932
1934)
Velencei Biennálé (1932)
Budapest székesfőváros közönsége gyűjteményéből rendezett kiállítás (Bp., 1932)
Céhbeliek jubiláris kiállítása (Bp., 1934)
Nemzeti képzőművészeti kiállítás (Bp., 1934)
a Nemzeti Munkahét alkalmából rendezett művészeti kiállítás (Bp., 1934)
III. nemzetközi képzőművészeti kiállítás (Bp., 1935)
a Benczúr Társaság reprezentatív kiállítása (Bp., 1935)
8 festő 8 szobrász (Bp., 1936)
Az OMKT 75 éves fennállása alkalmából rendezett kiállítás (Bp., 1936)
őszi kiállítás (Bp., 1938)
V. Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás (Kassa, 1939)
A gyermek a művészetben (Bp., 1940)
A magyar művészetért (Bp., 1940–1941
1942)
A Képzőművészeti Társaság 80 éves jubileumi kiállítása (Bp., 1941)
Önarckép-kiállítás. Tamás Galéria (Bp., 1942)
Téli kiállítás (Bp., 1943–1944)
Pedagógus képzőművészek kiállítása a szabadszervezet helyiségében (Bp., 1950)
Tavaszi tárlat (Bp., 1957)
XX. századi kiállítás. MNG (Bp., 1991)
Az expresszionizmus után. Realizmus és tárgyiság (Szombathelyi Képtár, 1992)
Biblia aranykeretben. Zsinagóga (Zalaegerszeg, 1994)
Búcsú a XX. századtól. MNG (Bp., 1999)
XIX–XX. századi magyar Krisztus- ábrázolások. Magyar Intézet (Róma, 2000)
Ernst Lajos, a gyűjtő és gyűjteménye. Erbst Múzeum (Bp., 2002)
Elfeledett évtized. 1939–1949. Ernst Múzeum (Bp., 2002).

Irodalom

Irod.: Elek Artur: Fiatal festők. (Nyugat, 1926. okt. 1.)
M. Kiss Pál: B. S. kiállítása. (Rajztanítás, 1968)
Pogány Ö. Gábor: B. S. kiállítása. (Művészet, 1971)
Borbély László: B. S. kiállítása. Kat. (Miskolc, 1971)
Kovács Dezső: Előttem mindig megjelent a kép… Látogatás B. S. műtermében. (Új Írás, 1981)
N. Horváth Péter: B. S., a festő és tanár. (Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője