Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Barkóczi Ilona
    Barkóczi László
    Huszár Tibor
    Ormos Mária
    Vas Zoltán

    Barabás Jenő

    etnográfus


    Született: 1920. március 25. Böde, Zala vármegye
    Meghalt: 1994. június 8. Budapest

    Család

    Sz: Barabás József, Németh Ilona. F: Kisbán Eszter (1936–) etnográfus. 

    Iskola

    Zalaegerszegen éretts. (1938), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen tanult (1938–1939), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos középiskolai tanári (1944) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1947), a történelem (néprajz) tudományok kandidátusa (1960), doktora (1987).

    Életút

    A Pázmány Péter Tudományegyetem Közigazgatási Intézete óradíjas segédkutatója (1944–1945), a budapesti XVI. kerületi r. k. polgári iskola mb. tanára (1945–1946), az ercsi polgári iskola (1946–1947), a budapesti XX. kerületi általános iskola r. tanára (1947–1948). A Néprajzi Múzeum muzeológusa (1948–1949), a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának néprajzi előadója (1949–1952), az ELTE Történettudományi Kara, ill. a BTK Tárgyi Néprajzi Tanszéke egy. adjunktusa (1952–1960), egy. docense (1960–1989) és a Tanszék vezetője (1980–1985 és 1987–1989), c. egy. tanára (1990-től). A BME Műemléki Szakmérnöki Szak külső előadója (1977-től). 



    A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagja (1945–1948).



    Tudományos pályafutásának kezdetén, mint egyetemista, Mályusz Elemér tanítványaként Marosszék településtörténetét kutatta. Később a tárgyak világa, az egyes munkafolyamatok foglalkoztatták, majd a tanyás település múltjának vizsgálata során érdeklődése a népi építészet és a néprajzi kartográfia felé fordult. A kartográfiai módszerek néprajzi kidolgozója és nemzetközileg is ismert képviselőjeként kezdeményezte, elindította és szerkesztette a Magyar Néprajzi Atlasz munkálatait (1958-tól), ill. több mint húsz éven át irányította az ezzel kapcsolatos munkálatokat. A magyar néprajz történetében ez volt a legnagyobb szabású szervezett gyűjtés, amely kiterjedt az egész magyar nyelvterületre (összesen 420 arányosan elosztott, reprezentatív ponton végzett feltárással; 1967-től szerkesztette; az utolsó kötet 1992-ben jelent meg). Nevéhez fűződik az első magyarországi regionális falumúzeum létrehozása (Göcseji Falumúzeum, Szentmihályi Imrével és Tóth Jánossal, 1968-ban). Jelentős szerepe volt a szombathelyi szabadtéri néprajzi múzeum (Vasi Múzeumfalu, Bárdosi Jánossal és Tóth Jánossal, 1962–1964) ezen munkáinak sikere után megbízást kapott a szentendrei központi szabadtéri gyűjtemény (Szolnoky Lajossal, 1966–1968) létrehozására is. 

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánított (2004-ben). Emlékét a bödei faluházon emléktábla őrzi. 

    Elismertség

    Az MTA Néprajzi Bizottság tagja (1970–1990) és titkára (1950–1962 és 1968–1980). Az MTA–TMB Néprajzi és Zenetudományi Bizottság tagja (1982-től). Az Európa Néprajzi Atlasza Állandó Atlasz Bizottsága (SIA) tagja (1965–1978), alelnöke (1978-tól). 

    Elismerés

    Munka Érdemrend (ezüst, 1980).

     

    Györffy István-emlékérem, Herder-díj (1992). 

    Főbb művei

    F. m.: A göcseji szegek települése. Egy. doktori értek. (Bp., 1947)
    Nyársalás Göcsejben. (Ethnographia, 1949)
    Nádvágás a Velencei-tavon. (Ethnographia, 1950)
    A velencei nád felhasználása. (Ethnographia, 1951)
    Népi építkezés Hódmezővásárhelyen, a XVIII. században. (Ethnographia, 1954)
    Az európai néprajzi atlaszmunkálatok tanulságai. (Ethnographia, 1955)
    Népviselet-történeti adatok Hódmezővásárhelyről. (Néprajzi Közlemények, 1956)
    Scheunentypen in Göcsej. (Acta Ethnographica, 1956)
    A Magyar Néprajzi Atlasz elvi és gyakorlati problémái. (Bp., 1957)
    Kazalfedő gereblye Göcsejből. (Néprajzi Értesítő, 1957)
    Az etnikai csoport fogalmának kérdéséhez. (Néprajzi Értesítő, 1958)
    A Magyar Néprajzi Atlasz módszeréről. (Magyar Nyelvőr, 1959)
    Adatok a népi húskonzerváláshoz. (Ethnographia, 1959)
    A szórványtelepülések kialakulása Közép-Európában. (Műveltség és Hagyomány, 1960)
    Zalai pajták. (A Göcseji Múzeum Közleményei. 19. Zalaegerszeg, 1960 és A Göcseji Múzeum jubileumi évkönyve. 1950–1960. Zalaegerszeg, 1961)
    A néprajzi kutatás és az írásos források. (Ethnographia, 1961)
    A túrkevei kertesség első nyomai. (Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának tízedik évfordulójára. Szerk. Győrffy Lajos. A bevezetést írta Sz. Kovács József. Túrkeve, 1961)
    Kartográfiai módszer a néprajzban. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1963; horvát, szlovák és román nyelven is)
    (Bp., 1963)
    Békés megye néprajza a XVIII. században. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai. 58–59. Gyula, 1964)
    Megosztott település a Visztula mellett. (Ethnographia, 1964)
    Tanyai település és építkezés. (Orosháza néprajza. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1965)
    A belső fejlődés fogalmáról. (Ethnographia, 1966)
    A Magyar Néprajzi Atlasz helye és jelentősége az európai etnológiai vizsgálatokban. (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1967)
    Scheunen auf ungarischen Sprachgebiet. (Deutsches Jahrbuch für Volkskunde, 1967)
    A szabadtéri néprajzi múzeum tudományos tervének vázlata. Szolnoky Lajossal. (Bp., 1968)
    A palócok etnikai és néprajzi vizsgálatának problémái. (Módszerek és feladatok. Palóc tanácskozás Egerben, 1967. Szerk. Bakó Ferenc. Eger, 1968)
    Füstösház Zalában. (Ethnographia, 1969 és külön: A Göcseji Múzeum Közleményei. 27. Zalaegerszeg, 1969)
    A lakóház füsttelenítéséről. (Progressio insita. Charisteria Stephano Tálasi sexagenario dedicata. Ethnographia, 1970)
    A szolgalegények élete. (Mezőcsát népi kultúrájából. Szerk. is Voigt Vilmossal. Mezőcsát, 1971)
    Tér és idő a néprajzi kutatásban. (Népi kultúra – népi társadalom, 1971)
    Földrajzi nevek a néprajzi kutatásban. (Magyar Nyelvőr, 1971)
    A Magyar Néprajzi Atlasz – MNA – munkálatainak jelenlegi állása. (Ethnographia, 1972)
    A székely ház alaprajzi fejlődéséről. (Népi kultúra – népi társadalom, 1973)
    Györffy István kutatási eredményei a mai magyar néprajzi kutatás fényében. (Ethnographia, 1974)
    Tárgytörténet és etimológia. (Nyelvtudományi értekezések. 89. Az etimológia elmélete és módszere. Szerk. Benkő Loránd és K. Sal Éva. Bp., 1976)
    A magyarság anyagi műveltsége a VI–IX. században. A néprajzi kutatások tanulságai. (Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Bp., 1977)
    A népviselet kutatása. (Eredmények és feladatok az anyagi kultúra kutatásában. 1951–1976. Szerk. Tálasi István. Bp., 1978)
    A térbeli szemlélet tanulságainak kiaknázása. (Dissertationes Ethnographicae. II. 1978)
    Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Monográfia. Gilyén Nándorral. (Bp., 1979)
    A népi kultúra zonális struktúrája. (Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához. 7. Néprajzi csoportok kutatási módszerei. Szerk. Paládi-Kovács Attila. Bp., 1980)
    Eredmények és kérdések Túrkeve és környékének lakóház-fejlődési vizsgálataiban. (Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 30. évfordulójára. Szerk. Dankó Imre. Túrkeve, 1981)
    A társadalomtörténet és a tanyák. (Ethnographia, 1982)
    A vas megyei szer–szegvégződésű földrajzi nevek települési tanulságairól. (Vasi Szemle, 1983)
    Anyagi kultúránk a honfoglalás előtt. (Forrás, 1983)
    Diószegi Vilmos és a Magyar Néprajzi Atlasz. (Folklór, életrend, tudománytörténet. Tanulmányok Dömötör Tekla 70. születésnapjára. Szerk. Balázs Géza és Hála József. Bp., 1984)
    Néphagyomány, nemzeti művelődés. Györffy István, az egyetemi tanár. (Napjaink, 1984)
    Mióta léteznek a tanyák? (Forrás, 1984)
    Mit képvisel Hollókő a magyar népi építkezésben. (Honismeret, 1984)
    Györffy István művelődéspolitikai eszméi. (Kritika, 1984. 2.)
    A néprajz és társtudományai. Tudományos ülés a Néprajzi Intézet alapításának 50. évfordulójára. Szerk. (Dissertationes Ethnographicae. 5. Tanulmányok az anyagi kultúra köréből. Bp., 1985)
    Fordulatok és korszakok a magyar népi építészetben. Doktori értek. (Bp., 1986)
    A kemence jelentéstörténetéhez. (Magyar Nyelv, 1987)
    A periodizálás kérdése a néprajzban. (Agria, 1987)
    Magyar népi építészet. Monográfia. Gilyén Nándorral. (Bp., 1987; Hagyomány és vidék. 2. jav. kiad. 2004)
    Magyar Néprajzi Atlasz. I–VIII. köt. Szerk. (I–III. köt. Bp., 1987; IV–VI. köt. Bp., 1989; VII–VIII. köt. Bp., 1992)
    Miért készülnek néprajzi atlaszok? (Élet és Tudomány, 1988. 18.)
    Kapcsolatrendszerek a Délnyugat-Dunántúlon. Néprajzi tanulmányok. Szerk. (Bp., 1989)
    Törekvések és irányok a mai néprajzi kutatásban. (Ethnographia, 1990)
    Verbreitungskarten und Atlanten in der ethnologischen Forschung. (Ethnographica et Folkoristica Carpathica, 1992)
    A településnevekből képzett családi nevek történeti hátteréhez. (Névtani Értesítő, 1993)
    Az első falumúzeum. (Élet és Tudomány, 1993. 41.)
    A magyar népi építészet történetének korszakai. (Magyar néprajz. IV. köt. Főszerk. Balassa Iván. Bp., 1997). 

    Irodalom

     

    Irod.: Gunda Béla: B. J.: Kartográfiai módszer a néprajzban. (Műveltség és Hagyomány, 1966)
    Magyar néprajzi lexikon. I–V. köt. (Bp., 1977–1982)
    Gunda Béla: B. J. hatvanéves. Művei bibliográfiájával. (Ethnographia, 1980)
    Földes László: B. J.–Gilyén Nándor: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. (Honismeret, 1980)
    Füzes Endre: B. J.–Gilyén Nándor: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. (Ethnographia, 1980)
    Simányi Frigyes: B. J.–Gilyén Nándor: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. (Műemlékvédelem, 1980)
    Megjelent a Magyar Néprajzi Atlasz. B. J. egyetemi tanárral beszélget Halász Péter. (Honismeret, 1988)
    Császár László: B. J.–Gilyén Nándor: Magyar népi építészet. (Műemlékvédelem, 1988)
    Néprajzi dolgozatok Bödéről. B. J. hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hála József, Horváth Gyula. (Szentendre, 1990)
    Balassa Iván: Magyar Néprajzi Atlasz. I–IV. köt. Szerk. B. J. (Magyar Tudomány, 1991)
    Balázs Géza: B. J. hetvenedik születésnapjára. Mit tanultunk B. J.-től? (Zalai Múzeum, 1991)
    Juhari Zsuzsanna: A múltat meg kell fejteni – avagy földszintes Magyarország. Beszélgetés B. J. néprajztudóssal. (Élet és Tudomány, 1992. 22.)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 1994. jún. 10.)
    Horváth Gyula: B. J. emlékezete. (Néprajzi Hírek, 1994)
    Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalaegerszeg, 1994)
    Füzes Endre: B. J. (Ház és Ember, 1995)
    Kecskés Péter: B. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Zalai életrajzi lexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (33), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (47), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (102), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (33), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (946), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (310), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (66), közgazdász (181), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (686), meteorológus (14), mezőgazda (123), mezőgazdasági mérnök (101), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (20), műfordító (209), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (86), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu