Both Ödön
jogász, jogtörténész
Születési adatok
1924. január 16.
Cibakháza, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Halálozási adatok
1985. április 27.
Szeged
Család
Apai nagyapja a Tanácsköztársaság idején direktóriumi elnök volt (1919). Sz: Both Ferenc Sándor (†1942) tanító, Nagy Julianna. F: 1947-től Budavári Katalin óvónő. Leánya: Both Mária (1948–) és Both Katalin (1950–); fia: Both Ödön (1955–).Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában és Nagysitke-pusztán, középiskoláit Szombathelyen és Szegeden végezte. A szegedi Klauzál Gábor Gimnáziumban éretts. (1942), a Szegedi Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1951), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1964). Az MLEE-n végzett (1961).Életút
Szeged város adó- és közmunkahivatalának tisztviselője (1942–1945). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE ÁJTK Jogtörténeti Tanszék gyakornoka (1949), tanársegéde (1950–1957), egy. adjunktusa (1957–1965), tanszékvezető egy. docense (1965–1984). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964). A magyarországi büntetőjog és az alkotmányfejlődés történetével, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc jogalkotásával fogl. Különösen jelentősek még a sajtószabadság magyarországi történetét, az első magyarországi sajtótörvények létrejöttét, ill. Szeged város közigazgatás-történetét vizsgáló írásai.Főbb művei
F. m.: Küzdelem a sajtószabadságért Magyarországon. 1790–1795. (Szeged, 1953)Az 1848. évi sajtótörvény létrejötte. A sajtószabadság problémája Magyarországon a reformkorban. (Acta Universitatis Szegediensis, 1956)
Szeged város büntetőbíráskodása 1848-ban. – Szemere Bertalan nemzetiségi politikája 1848 nyarán. (Acta Universitatis Szegediensis, 1958)
Küzdelem az esküdtbíráskodás bevezetéséért Magyarországon a reformkorban és az 1848. április 29-i esküdtszéki rendelet. (Acta Universitatis Szegediensis, 1960)
A beszámítást kizáró és a büntetést megszüntető okok Szeged város reformkori büntetőjogában. 1790–1848. Monográfia és kand. értek. is. (Szeged, 1963)
Az 1848/49-i magyar választási rendszer történetéhez. (Jogtudományi Közlöny, 1964)
A struptum violentum a kései magyar büntetőjogban. 1790–1848. (Acta Universitatis Szegediensis, 1977)
Szemere Bertalan sajtórendelete és a vezetése alatt álló Belügyminisztérium sajtóügyi tevékenysége 1848-ban. (Acta Universitatis Szegediensis, 1980)
Egyetemes állam- és jogtörténet. Többekkel. Egy. tankönyv. (Bp., 1984)
Tudományos kutatási irányok a magyar jogtörténet terén. 1945–1969. (Szeged, 1994)
Fejezetek a nyugat-európai állam- és jogtörténet köréből. (Szeged, 1995).
Irodalom
Irod.: Balogh Elemér: B. Ö. (Szegedi Könyvtári Műhely, 1985)Ruszoly József: B. Ö. (Jogtudományi Közlöny, 1985)
Homoki Nagy Mária: B. Ö. (Jogtörténeti Szemle, 1987)
Homoki Nagy Mária: B. Ö. tanulmányai Szemere Bertalanról. (Borsod-Abaúj-Zempléni Történelmi Évkönyv, 1991).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
