Család

Unitárius nemesi családból származott. Sz: Borbély Albert állampénztári főtanácsos, Kulcsár Gizella.

Iskola

Nagyenyeden éretts. (1914), az I. vh.-ban, mint a 21. honvéd gyalogezred tartalékos hadnagya vett részt (1914–1918), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen földrajz szakos tanári (1918), a Szegedre menekült kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1922).

Életút

Leszerelése után a kolozsvári unitárius kollégium gyakorló tanára és internátusi felügyelője (1918–1920?). Áttelepült Budapestre: a Népies Irodalmi Társaság titkára, ill. a Társaság megbízásából a Szegeden felállított Székely Egyetemi Hallgatók Internátusának vezetője, egyúttal a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézetének tanársegéde (1920?–1930). A Collegium Hungaricum tagjaként Bécsben térképészettörténeti kutatásokkal fogl. (1930–1934). Hazatérése után a kecskeméti állami reáliskola helyettes tanára (1934–1936), az újpesti, a jászberényi, majd a bp.-i Kölcsey Ferenc Gimnázium rendes tanára (1936–1945). A II. vh. után az MTA Földrajzi Könyv- és Térképtára (1945–1951), ill. az átszervezés után az MTA Földrajztudományi Kutató Csoportjának tud. munkatársa (1951–1958). A Bécsi Magyar Akadémikusok Egyesülete ügyvezető elnöke (1930–1934). Tudományos pályafutásának kezdetén geológiával fogl., később érdeklődése a térképészet, ill. a térképtörténet felé fordult. Ausztriai tanulmányútja során számos, addig ismeretlen magyarországi, erdélyi vagy magyar vonatkozású térképet, magyar vonatkozású város- és várrajzot talált és tett közzé. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi katonai térképek történetének vizsgálata terén. Különösen értékes Reguly Antal uráli vonatkozású térképeivel kapcsolatos tudománytörténeti írásai, a térképek keletkezéstörténetét kiderítő dolgozatai.

Szerkesztés

Az Erdélyi Hírek szerkesztője és az Erdélyi Tudósító belső munkatársa. Írásai, kartográfiai munkái elsősorban a Városkultúrában (1932), a Térképészeti Közlönyben (1932–1937), a Hadtörténeti Közleményekben (1932–1940), a Debreceni Szemlében (1933), a Földrajzi Közleményekben (1933, 1955), a Magyar Postában (1933), a Természettudományi Közlönyben (1934) és a Vasi Szemlében jelentek meg (1934–1938).