Család

Régi győri evangélikus családból származott.

Dédszülei, apai: Hauzer/Hauser György, Frei Terézia (†1882. aug. 30. Győr. Temetés: 1882. szept. 1. Győr, Belvárosi Temető).

Nagyszülei: Hauzer György (1842. dec. 24. Pest–1911. nov. 28. Győr. Temetés: 1911. nov. 30. Győr, Városi Temető) rézműgyáros, a győri ipartestület tb. elnöke, a győri városi önkéntes tűzoltóegylet örökös tb. elnöke, Dorner Mária (†1932. febr. 18. Győr. Temetés: 1932. febr. 20. Győr); Schöpf István, Katona Róza (†1940. dec. 22. Győr. Temetés: 1940. dec. 24. Győr, Újtemető).

Hauzer György első felesége: Windhager Paulina (†1878. jan. 17. Győr. Temetés: 1878. jan. 19. Győr, Belvárosi Temető).

Szülei: Hauzer György (1881. aug. 19. Győr–1957. júl. 8. Győr. Temetés: 1957. júl. 13. Győr) mérnök, Schöpf Sarolta (†1973. máj. 9. Győr. Temetés: 1973. máj. 16. Győr).

Schöpf Sarolta testvére: dr. Schöpf Árpád (1905. máj. 15. Győr–1977. júl. 28. Győr. Temetés: 1977. aug. 1. Győr) orvos, gyermekgyógyász.

Testvére: Höpfner Lothárné Hauzer Hella.

Férje: Abád József (= Abkarovits József, 1910. júl. 12. Tarcadobó, Sáros vm.–1978. ápr. 1. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1978. ápr. 15. Farkasrét) röplabdaedző, matematikatanár, szakíró, műgyűjtő.

A család eredetileg a Hauser névváltozatot használta, de már nagyapja is a Hauzer névalakhoz ragaszkodott, jóllehet a sajtóban mindkét néven említették.

Iskola

Két elemi osztályt a győri tanítónőképző intézet népiskolájában végzett (1928–1930), a győri ének- és zeneegylet zeneiskolájában (1930–1939) és a győri állami leánygimnáziumban (1933-tól m. kir. állami Apponyi Albert Gróf Leánygimnáziumban) tanult tovább (1932–1940), ott éretts. (1940).

A TF-en testnevelő tanári okl. szerzett (1943), mozgásművészeti tanfolyamot végzett (1948), ritmikus sportgimnasztikai mesteredző (1977).

Életút

A Kolozsvári Református Gimnázium h. tanára (1942–1943), a Budapesti Evangélikus Leánygimnázium r. tanára (1946–1952), a BOTE, ill. a SOTE Testnevelés Tanszék tanára és a tanszék h. vezetője (1952–1981), a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium testnevelő tanára (1989–1990).

A TF c. egy. docense (1990–1992).

Az Orvosegyetemi Haladás nőitorna-szakosztályának (1953-tól), az OSC művészitorna-szakosztályának alapító tagja (1957-től), a Magyar Torna Szövetség (MOTESZ) mellett működő Magyar Művészitorna Bizottság alapító tagja (1960–1991) és elnöke (1968–1981). A MOTESZ elnökségi tagja (1968–1992), az edzőbizottság vezetője (1984–1988), a ritmikus sportgimnasztikai tanács elnökhelyettese (1989–1991), a Magyar Ritmikus Sportgimnasztikai Szövetség elnökségi tagja (1992). A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagja (1984–1989). A Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) tagja (1968–1976); a FIG ritmikus sportgimnasztikai bíróképzésének vezetője (1968–1976).

Emlékezet

Győri evangélikus családból származott. Nagyapja, id. Hauzer György mint önálló rézműves 1868-ban telepedett le Győrött. Műhelye az Arany János utcában (az egykori Arrabona áruház helyén) volt. Hauzer Henriette is Győrött született, középiskolai tanulmányait Győrött, felsőfokú tanulmányait Budapesten végezte: a TF-en kívül a Zeneakadémián (zongora tanszakon) is tanult. Tanulmányai befejezése után a BOTE-n tanított, egyúttal több népszerű torna- és művészitorna-bemutatót rendezett. Nevéhez fűződik – többek között – a Népstadion megnyitásakor 1200 fővel előadott kendőgyakorlat (1953), a Marseillaise koreográfiája (1954), a Saint-Saëns zenéjére előadott Haláltánc mozgáskompozíció. Jelentős szerepet játszott a női tornából önálló szakággá, majd új sportággá váló kéziszergyakorlat (= művészi torna, ritmikus sportgimnasztika) nemzetközi szabályainak kidolgozásában. Az első magyar nyelvű rsg-szakkönyv szerzője (1974), az új sportág első olimpiai szereplésének (1984) egyik előkészítője.

Hauzer Henriette Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben, férjével, Abád Józseffel együtt, közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Abád Józseffel összegyűjtött értékes, 18–19. századi képző- és iparművészeti gyűjteményét végrendeletében a győri Xantus János Múzeumra hagyta (Abád–Hauzer-gyűjtemény). Tiszteletére az OSC (1993-tól), ill. a KTC Vuelta SE (2001-től) Abád Józsefné-emlékversenyt rendez. Írásait Abád Józsefné, ill. Abádné Hauzer Henriette néven jegyezte, családneve a sajtóban néha – tévesen – Hauser változatban jelent meg.

Szerkesztés

Tornaelméleti tanulmányai elsősorban a Magyar Tornában (1973–1982), az Orvosegyetem c. lapban (1982–1987), A sport és a testnevelés időszerű kérdéseiben (1982-től), ill. a World Gymnasticsban jelentek meg (1982–1987).