Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aczél Endre
    Aczél Ilona, Cs.
    Magyarországi Boldog Pál
    Zolnai Gyula
    Zolnay László, zolnai

    Alexits György

    matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus

    Alexics György Demeter 


    Született: 1899. január 5. Budapest
    Meghalt: 1978. október 14. Budapest
    Temetés: 1978. október 23. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét (hamvasztás előtti búcsúztatás)

    Család

    Nagyszülei: Alexics Áron Demeter, Arad város főjegyzője, aki szerb nyelven vígjátékokat és történeti munkákat írt, Murza Julianna. Szülei: Alexics György (1864–1936) irodalomtörténész, nyelvész, Víg Jolán. Felesége: 1902-től Strestik Erzsébet, Strestik János és gyarmathy Gyarmathy Erzsébet leánya. Alexits György leánya: Alexits Klára (1948–).

    Alexics György néven született, írásainál azonban – megkülönböztetésül édesapjától – az Alexits György névváltozatot használta.

    Iskola

    A magyar kir. tanárképző intézet gyakorló főgimnáziumában (1909–1911), a budapesti I. kerületi állami főgimnáziumban tanult (1911–1917), éretts. (1917). A budapesti tudományegyetemen (Alexics György Demeter néven, 1917–1918), a grazi tudományegyetemen tanult (1919–1922), Grazban matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. (1924; honosítva: Budapest, 1929) és bölcsészdoktori okl. (1924; honosítva: Kolozsvár, 1939). A grazi egyetemen együtt tanult Szerb Antallal (1920-tól). Az ortogonális függvények tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1944).

    Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1949. okt. 31.).

    Életút

    Másodéves egyetemi hallgató korában a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) és a Kommunisták Romániai Pártja alapító tagja (1918. nov.), a Tanácsköztársaság idején, a Szocialista Diákszövetség és a nagyváradi direktórium tagja (1919. márc. 21.–1919. aug. 1.), a bukás után nem folytatta egyetemi tanulmányait, Ausztriába emigrált (1919–1922). hazatérése után kommunista magatartása miatt eltiltották az oktatástól (1922–1924; tanári vizsgát is csak 1924-ben tehetett).

    A Labor Gyógyszervegyészeti Gyár kalkulátora és az Országos Biztosító Intézet biztosítási matematikusa (1924–1926), a romániai Giurgiuban matematikát tanított és a bukaresti Ferdinánd Tudományegyetem Matematika Tanszékének tanársegéde (1926–1927). A budapesti magyar kir. tanárképző intézet gyakorló főgimnáziumának tanárjelöltje (1928–1929), a budapesti III. kerületi Kiskorona utcai községi polgári fiúiskola (1929–1930), a X. kerületi Elnök utcai és a IX. kerületi Knezich utcai (1930–1931), a VIII. kerületi Práter utcai községi polgári fiúiskola h. tanára (1931–1933). A budapesti VII. kerületi Rottenbiller utcai községi polgári fiúiskola r. tanára (1933–1935), a budapesti XI. kerületi Váli utcai községi polgári fiúiskola r. tanára (1935–1939), a budapesti IV. kerületi (= belvárosi) Eötvös József Gimnázium óraadó tanára (1937–1939), r. tanára (1939–1945).

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Matematika Tanszéke (1940–1941), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) III. sz. Matematika Tanszéke tanársegéde (1941–1944) és magántanára (1944). Az ország német megszállása idején a magyarországi nemzeti ellenállási mozgalom résztvevője, Dachauba, majd Spaichingenbe deportálták (1944–1945).

    A II. világháború után a budapesti IV. kerületi (= belvárosi) Váci utcai Gizella Királyné Leánygimnázium és Dolgozók Gimnáziuma igazgatója (1945–1947. ápr. 3.), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) politikai államtitkára (1947. ápr. 3.–1948. okt. 9.). A JNMGE, ill. a BME ny. r. tanára (1948. júl. 16.–1950), a BME Vegyészmérnöki Kar Matematika Tanszéke ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1967) és a Tanszék vezetője (1950–1967). A BME Vegyészmérnöki Kara dékánja (1954. jan. 1.–1956. dec. 31.). Az MTA Matematikai Kutatóintézete tud. főmunkatársa és tud. osztályvezetője (1967–1969), tud. tanácsadója (1969–1972) és az Intézet igazgatója (1970–1972).

    A Buenos Aires-i Egyetem (1960) és a Salt Lake City-i Egyetem vendégprofesszora (1965–1966).



     

    A Magyar Tudományos Tanács ügyvezető titkára (1948. nov. 30.–1948. dec. 21.), főtitkára (1948. dec. 21.–1949. nov. 29.). Az MTA igazgatósági tagja (1948. nov. 17.–1949. nov. 29.), az újjászervezett MTA első főtitkára (1949. nov. 29.–1950. dec. 2.). Az MTA Elnökség tagja (1950. dec. 2.–1958. nov. 28.), a Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya elnöke (1955. máj. 28.–1956. szept. 28.).

     

    Az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat tagja (1937-től). A Bolyai János Matematikai Társulat alapító tagja (1947. jún. 21-étől), elnöke (1949. okt. 8.–1963. júl.), tb. alelnöke (1978).



    Tudományos pályafutását fizikusként kezdte: egyetemi doktori értekezésében a fizikában fontos szerepet játszó Laplace-differenciálegyenlet megoldásait tárgyalta. Később érdeklődése a valós függvénytan, a görbeelmélet, az ún. ortogonális sorfejtések és a függvényapproximációk elmélete felé fordult. Legnagyobb jelentőségű eredményeit a Fourier-analízissel, az általános ortogonális polinomok és az általános ortogonális függvények szerinti kifejtések elméletével érte el. Az általa kiépített, a Banach-terek elméletét felhasználó approximációmódszere alapvető fontosságú az elméleti matematika történetében, akárcsak az ún. multiplikatív függvényrendszerek elmélete, amely a valószínűségszámítás alkalmazásainak új területeit indította el. Matematikatörténettel, Bolyai János (1802–1860) munkásságával is foglalkozott. Tudományszervezői tevékenysége is fontos: 1949-ben vezető szerepet játszott a Magyar Tudományos Akadémia szocialista átalakításában.

    Emlékezet

    Óbecsei eredetű görögkeleti (eredetileg szerb) családból származott, amelyik a 19. század elején telepedett le Aradra. Ő azonban már Budapesten élt és tevékenykedett, tanulmányait viszont Grazban végezte. Grazban barátja, Szerb Antal (1901–1945) buzdítására szépirodalommal is foglalkozott. Közösen kezdtek el írni egy skóciai kísértetkastélyban játszódó történetet (Alexits György ötletéből született meg Szerb Antal ismert regénye, a Pendragon legenda [1934]).

     

    Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó címe: XII. kerület Krisztinaváros, Maros utca 44/b), a Farkasréti Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán (hamvasztás előtti búcsúztatás) az MTA Matematikai-fizikai Osztálya nevében Tarján Imre akadémikus, osztályelnök, a Bolyai Matematikai Társulat nevében Császár Ákos akadémikus, főtitkár, a tanítványok nevében Tandori Károly akadémikus, egyetemi tanár búcsúztatta. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

     

    Emlékére az MTA Matematikai Tudományok Osztálya Alexits György-díjat alapított (az analízis és annak alkalmazása terén elért kimagasló eredmények elismeréséért; 1984-ben adták át először). Születésének 100. évfordulóján a Bolyai János Matematikai Társulat Alexits György-emlékkonferenciát rendezett (Budapesten, 1999. aug. 9–13-án).

    Elismerés

    A iasi Alexandru Cuza Tudományegyetem, a JATE és a giesseni Justus Liebig Egyetem tb. doktora (1974). 

     

    Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (ezüst, 1948), Munka Érdemrend (1954; arany, 1969 és 1975), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

     

    A Román Népköztársaság Csillaga (II. fok, 1948), Polonia Restitutia Parancsnoki Kereszt (1948).

     

    Kossuth-díj (1951), Állami Díj (1970), Szele Tibor-emlékdíj (1976).

    Szerkesztés

    Az Acta Mathematic Academica főszerkesztője (1972–1978).

    Főbb művei

    F. m.: Ein Theorem über die Laplacesche Differentialgleichung. Egy. doktori értek. (Graz, 1924)
    Remarque sur les coefficients de Fourier d’une fonction continue. (Bulletin mathématique de la Société Roumaine des Sciences, 1926)
    Sur les séries trigonométrique conjuguées. – Sur les valeurs d’une fonction analitique prises sur la circonférence du cercle à rayon unité. (Comptes Rendus, 1926)
    Über die Annäherung einer stetigen Funktion durch die Cesäroschen Mittel ihrer Fourirerreihe. (Mathematische Annalen, 1928)
    Zwei Sätze über Fourier-Koeffzienten. (Mathematische Zeitschrift, 1928)
    Über eine Hadamardsche Fragestellung. – Über die analytische Darstellung willkürlicher Funktionen. (Mathematische Zeitschrift, 1929)
    Über die Erweiterung einer Bairschen Funktion. (Fundamenta Mathematica, 1930)
    Über das topologische Produkt der im kleinen zusammenhängenden Räume. (Monatshefte für Mathematik und Physik, 1932)
    Über die Baumkurven. Monatshefte für Mathematik und Physik, 1933)
    Über im kleinen zusammenhängende Kontinua. (Ergebnisse eines mathematischen Kolloquiums, 1934/35)
    Az új görbeelmélet. – Homogén racionális görbékről. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1937)
    A halmazelméleti geometria újabb fejlődése. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1938)
    Sur la notion d’écart dans les espaces abstraits. – Sur la structure des courbes régulières. (Comptes Rendus, 1938)
    A torzió fogalma metrikus terekben. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1939)
    Sur un problèmes concernant la structure des ensembles punctiformes. (Comptes Rendus, 1939)
    Über die Verteilung der irrationalen Punkte in lokal nicht zusammenhängenden Kontinua. – La torsion des espaces distanciés. (Compositio Mathematica, 1939)
    A Fourier-sor Cesaro-közepeivel való approximáció nagyságrendjéről. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1941)
    Über verstreute Mengen. (Mathematische Annalen, 1942)
    Sur la convergence des séries lacunaires. (Acta Scientiarum Mathematicae, 1946–1948)
    Ortogonális függvénysorok konvergenciájáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1948. nov. 22.; megjelent francia nyelven: Sur le convergence d’une classe de séries orthogonales. Acta Scientiarum Mathematicae, 1949–1950)
    Théorie mathématique du trafic de marchandises sous le régime du capitalisme de monopole. (Acta Mathematica Academica, 1950)
    Az elméleti fizika és technika sorfejtései által elérhető megközelítések nagyságrendjéről. (MTA Matematikai és Fizikai Osztálya Közleményei, 1951)
    Über die transformierten der aritmatischen Mittel von Ortogonalreihen. Acta Mathematica Academica, 1951)

     

     

    Matematika vegyészek számára. Egy. tankönyv. Fenyő Istvánnal. (Bp., 1951; 2. átd. kiad. 1955; 3. átd. kiad. 1960; 4. kiad. 1964; 5. kiad. 1966; 6. kiad. 1973; németül: Mathematik für Chemiker. Bp.–Leipzig, 1962; franciául: Le méthodes mathematiques en chimie. Bp.–Paris, 1969)

     

     

    Fourier-sorok, harmonikus analízis. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1952)
    A Lebesgue-függvények jelentősége az ortogonális polinomok szerint haladó sorok konvergenciájának problémájához. (Az I. Magyar Matematikai Kongresszus Közleményei, 1952)
    Sur l’ordre de grandeur de l’approximation d’une fonction périodique par les sommes de Fejér. – Über den Annäherungsgrad der Orthogonalpolynomenwicklungen. (Acta Mathematica Academica, 1952)
    Sur les sommes de fonctions orthogonales. (Annales de la Société Polonnaise de Mathématique, 1952)
    Eine Bemerkung zur Konvergenzfrage des Lagrangeschen Interpolationsverfahrens. – Sur la sommabilité des séries orthogonales. – Über den Einfluss der Struktur einer Funktion auf die Konvergenz fasr überall ihrer Fourierreihe. (Acta Mathematica Academica, 1953)
    Eine Bemerkung zur starken Summierbarkeit des Orthogonalreihen. – Sur la caractérisation de certaines classes de fonctions au sens de la théorie constructive des fonctions. – Über die Konvergenz der Orthogonalpolynomentwicklungen. (Acta Mathematica Academica, 1955)
    Ein Summationsatz für Orthogonalreihen. (Acta Mathematica Academica, 1956)
    Die Entwicklung der allgemeinen Raumbegriffes. (Schriftenreihe des Forschungsinstituts für Mathematik, 1957)
    Sur la convergence et la sommabilité des séries orthogonales lacunaires. (Acta Scientiarum Mathematicae, 1957)
    Sur la convergence absolute de certains développements orthogonaux. (Acta Mathematica Academica, 1957)
    Über die Konvergenz fast überall der Orthogonalreihen bei jeder Anordnung ihrer Glieder. – Une contribution à la theorie constructive des fonctions. (Acta Scientiarum Mathematicae, 1958)
    Über Approximationen mit den arithmetischen Mitteln allgemeiner Orthogonalreihen. Králik Dezsővel. (Acta Mathematica Academica, 1960)

     

     

    Konvergenzprobleme der Orthogonalreihen. Monográfia. (Bp.–Berlin, Akadémiai Kiadó, 1960; angolul: Convergence Problems of Orthogonal Series. New York–Oxford–Paris, Akadémiai Kiadó, 1961; oroszul: Moszkva, 1963)

     

     

    Über das Konvergenzverhalten einer Klasse von Orthogonalreihen. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio mathematica, 1960/61)
    Über die absolute Summierbarkeit und die Konvergenz der Orthogonalreihen. Králik Dezsővel. (Az MTA Matematikai Kutatói Intézete Közleményei, 1962)
    Általános ortogonális sorok aritmetikai közepeivel történő megközelítésekről. Králik Dezsővel. (A BME Vegyészmérnöki Kar tudományos évkönyve. 1962. Szerk. Polgár Miklós és Varsányi György. Bp., 1962)
    Einige Beiträge zur Approximationstheorie. – Über die Approximation im starken Sinne. Králik Dezsővel. (Acta Scientiarum Mathematicae, 1965)
    A Note om the Best Approximation by Linear Forms of Functions. Knapowski, S.-szel. (Acta Scientiarum Mathematicae, 1966)
    On the Characterization of Classes of Functions by Best Linear Approximation. (Acta Scientiarum Mathematicae, 1968)
    Sur la caractérisation des fonctions dérivables par les approximation trigonométriques. (Studia Mathematica, 1968)
    Fourier Analysis and Approximation Theory. A Colloquium on Fourier Analysis and Approximation Theory Budapest előadásai. I–II. köt. Szerk. Turán Pállal. (Amsterdam–Oxford–New York–Bp., 1978)
    Approximation Theory. Selected Papers. Szerk., sajtó alá rend. Tandori Károly. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1983).


     

    F. m.: népszerű és tudománytörténeti írásai: Általános iskola és népi demokrácia. (Szabad Nép, 1947. jún. 4.)
    Köznevelésünk demokratizálásának problémái. (Társadalmi Szemle, 1947. 1.)
    Matematika és dialektikus materializmus. Fenyő Istvánnal. (Tudomány és haladás. 9. Bp., Szikra Könyvkiadó, 1948)
    Mit mond a térről a filozófia és a természettudomány? (Természet és technika, 1949)
    Bolyai János. Monográfia. 3 táblával. (Nagy tudósok. Bp., Művelt Nép, 1952)
    Bolyai János. (Matematikai Lapok, 1952)
    Bolyai János. (Természet és Technika, 1952)
    Bolyai János. Születésének 150. évfordulójára. (Társadalmi Szemle, 1952. 12.)
    Bolyai János. (Élet és Tudomány, 1952. 51.)
    Bolyai János. 1–3. (Magyar Nemzet, 1952. dec. 14.–dec. 18.)
    Bolyai János élete és munkássága. A. Gy. előadása a Bolyai ünnepi ülésszakon, 1952. dec. 14-én. (MTA Matematikai és Fizikai Osztálya Közleményei, 1953; oroszul: Acta Mathematica Academica, 1955)
    Bolyai János világa. Monográfia. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1977)
    Turán Pál. (Magyar Tudomány, 1977. 3.).

    Irodalom

    Irod.: írásairól: Rényi Alfréd: A. Gy.: Matematika és dialektikus materializmus. (Társadalmi Szemle, 1949. 3-4.)
    Fenyő István: A. Gy.: Bolyai János. (Természet és Technika, 1952. 12.)
    Fogarasi Béla: A. Gy.: Bolyai János. (Társadalmi Szemle, 1952. 12.)
    Kónya Albert: Alexits–Fenyő Matematika vegyészek számára c. tankönyv ankétjáról. (Felsőoktatási Szemle, 1952. 4.)
    Kárteszi Ferenc: A. Gy.: Bolyai János. (MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Közleményei, 1953).


     

    Irod.: Tandori Károly: A. Gy. 70 éves. (Matematikai Lapok, 1968)
    R. Farkas Klári: Mindig matematikus voltam. Beszélgetés a 70 éves A. Gy. akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1969. jan. 5.)
    Fodor Gábor: A kor, amelyben élünk. Megszaporodtak bennem a kérdőjelek. Négyszemközt A. Gy.-gyel. (Magyar Hírlap, 1969. márc. 30.)
    Szelei László: A Magyar Tudományos Tanács megalakulása. (Magyar Tudomány, 1969. 4.)
    A. Gy. akadémikus 70 éves. Művei bibliográfiájával. (MTA Matematikai–fizikai Osztálya Közleményei, 1970)
    Kónya Sándor: Az Akadémia átszervezése 1949-ben. (Magyar Tudomány, 1974. 12.)
    A. Gy. (Matematikai Lapok, 1976–1979)
    Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1978. okt. 15.)
    Barabás Tamás: Alexits tanár úr. (Esti Hírlap, 1978. okt. 16.)
    Leindler László: A. Gy. (Természet Világa, 1978. 12.)
    Králik Dezső: A. Gy. Über die mathematische Arbeit und Tätigkeit A. Gy. (Bulletin Applied Mathematics, 1979)
    Molnár László Gábor–Szilléry Éva Júlia: A. Gy. (A jövő mérnöke, 1979. 5.)
    Tandori Károly: A. Gy. (Magyar Tudomány, 1979. 1.)
    Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia egyesítése. (Magyar Tudomány, 1990. 2.)
    Pótó János: Az Akadémia államosítása. (Történelmi Szemle, 1994. 1-2.)
    Functions, Series, Operators. Alexits Memorial Conference. Budapest, 1999. aug. 9–13. Előadások. Szerk. Leindler László, Schipp Ference, Szabados László. (Bp., 2002)
    Szemet Edit: A korinthoszi szőlő. Szerb Antal: A Pendragon legenda – ma. (Irodalmi Szemle, 2007. 5.).


     

    Irod.: A budapesti I. kerületi m. kir. állami Verbőczy István Reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. Összeáll. Baumgartner Alajos. (Bp., 1927)
    Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
    Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975)
    Kardos István: Sokszemközt tudósokkal. K. I. tévésorozata. (Bp., 1974)
    Kardos István: Tudósportrék. K. I. tv-sorozata. (Bp., 1984)
    Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
    Kardos István: Találkozások a világhírrel. Interjúk világhírű magyar tudósokkal. (Bp., 2005)
    Akadémiai album. I–IV. köt. (Bp., 2008).

     

     

    neten:

     

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XS7S-QSF?i=18&cc=1452460 (születési anyakönyve)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2020

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), énekes (14), entomológus (25), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (33), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (113), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (35), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (70), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (960), irodalomtörténész (276), jezsuita szerzetes (11), jogász (318), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (182), könyvtáros (68), közgazdász (185), kritikus (52), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (214), műgyűjtő (20), művelődéstörténész (37), művészeti író (14), művészettörténész (92), muzeológus (87), nagybirtokos (64), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu