Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aba-Novák Vilmos
    Abaffy László
    Alexits György
    Báthy Anna
    Krassó György

    Alexics György

    irodalomtörténész, filológus, nyelvész, folklorista

    Alexi György;  Alexici György 


    Született: 1864. szeptember 14. Arad, Arad vármegye
    Meghalt: 1936. február 7. Budapest
    Temetés: 1936. február 10. Budapest
    Temetési hely: Rákoskeresztúr

    Család

    Sz: Alexics Áron Demeter, Arad város főjegyzője, aki szerb nyelven vígjátékokat és történeti munkákat írt, Murza Julianna. Apja közelebbről nem ismert rokona: Alexics Miklós (†1873. jan. 1. Arad) festőművész. Alexics Miklós, Alexics Áron meghívására költözött (Temesvárról) Aradra. Felesége: 1.? 1890-ben eljegyezte Szabó Irént, Szabó Cirill (1838–1914) kassai főreáliskolai tanár leányát. 2.? Víg Jolán. Fia: Alexits György (1899–1978) matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. 

    Iskola

    Az aradi magyar kir. főgimnáziumban éretts. (1884), Budapesten tornatanítói képesítést, majd a budapesti tudományegyetemen magyar–román–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1889), a román nyelv és irodalom tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1897. nov. 11.).

    Életút

    A magyar kir. tanárképző intézet gyakorló főgimnáziumának testnevelő tanára (1886–1887), tanárjelöltje (1888–1889), r. tanára (1891–1892); közben a szolnoki magyar kir. állami főgimnázium h. tanára (1888–1889), a kassai tankerületi főigazgatóság írnoka és a kassai állami főreáliskola testnevelő tanára (1889. szept. 1.–1891. ápr. 12.).

    A budapesti Keleti Kereskedelmi Tanfolyam (1891–1893) és dr. László Mihály Nyilvános Főgimnáziuma és Nevelőintézete tanára (1892–1893). A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam (1894–1899), ill. a Keleti Kereskedelmi Akadémia Román Nyelv és Irodalom Tanszéke r. tanára (1894. aug.–1922) és a budapesti tudományegyetem magántanára (1897–1920; a Tanácsköztársaság bukása után az egyetemi tanács megfosztotta az előadás jogától: 1920, majd nyugdíjazták: 1922).



    Román filológiai kutatásokkal, a román nyelv magyar és a magyar nyelv román jövevényszavaival, ill. az újkori magyar–román művelődéstörténeti kapcsolatok történetével foglalkozott. Az egyik első magyar (és német) nyelvű román irodalomtörténet szerzője. Jelentősek a román nyelv és nemzet kialakulására vonatkozó dolgozatai. Folkloristaként román népmeséket és népdalokat, gyűjtött, műfordítóként kortárs román költőket tolmácsolt. Lefordította Rosetti, D. Radu A lecke c. háromfelvonásos színművét. (Előadták Solymossy Elek színésziskolájának növendékei 1900. jún. 17-én).

    Emlékezet

    Óbecsei eredetű görögkeleti (eredetileg szerb) családból származott, amelyik a 19. század elején telepedett le Aradra. Gyermekkorát Aradon töltötte, egy rövid kassai kitérőt leszámítva tanulmányai befejezése után Budapesten telepedett le (utolsó lakcíme: VI. kerület Reitter Ferenc utca 122/a). Pályafutása kezdetén Szarvas Gábor (1832–1895) biztatására etimológiai dolgozatokat közölt (a Magyar Nyelvőrben, ahol segédszerkesztői feladatokat is elvállalt). Később érdeklődése a magyarországi románság népi emlékei és a román nyelv szerkezeti problémái felé fordult. Elsők között próbálta tisztázni a hazai románság etnikai felosztását, a ‘román’ és az ‘oláh’ szavak kultúr- és művelődéstörténeti jelentéseit, vizsgálta az első magyarországi román nyelvemlékeket. Az 1910-es évektől Bartók Béla román nyelvi tanácsadója, újabb adatok szerint segítette Bartók romániai népzenegyűjtését.

    Alexics György Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Magyar nyelvű írásai Alexi György és Alexics György, román nyelvű dolgozatai Gheorghe Alexici néven jelentek meg. Román álneve: Popa Coresi.

    Elismertség

    A Magyar Néprajzi Társaság alapító tagja és román szakelőadója (1889-től), választmányi tagja (1892-től). A Budapesti Philologiai Társaság tagja (1889-től). 

    Elismerés

    Az MTA Sámuel-díja (1888).

    Szerkesztés

    A Poporul c. hetilap szerkesztője (Popa Coresi álnéven, 1894–1895).

    A Magyar Nyelvőr segédszerkesztője (Szarvas Gábor mellett, 1884–1887).

    Főbb művei

    F. m.: Alexi György néven: A román nép boszorkányairól. (Arad és Vidéke, 1884)
    A legrégibb rumuny codex magyar elemei. 1–2. (Magyar Nyelvőr, 1886)
    Utazásom az oláhok közt. Jelentés A. Gy.-től. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1887/88)
    Szent Péter. Saját oláh népköltési gyűjteményéből fordította A. Gy. (Budapesti Szemle, 1888)

     

    F. m.: Alexics György néven: Magyar elemek az oláh nyelvben. 1–13. Egy. doktori értek. is. (Magyar Nyelvőr, 1887–1888 és külön, egy kötetben: Bp., 1888)
    Lexicon linguae Hungaricae aevi antiquiores. (A Kölcsey Egyesület Évkönyve, 1888 és külön: Arad, 1888)
    A Lexicon Budense érdekesebb magyar szavai. 1–3. – Az oláh helyesírás. (Magyar Nyelvőr, 1888)
    Szózat az oláh ügyben. 1–3. (Kolozsvár [napilap], 1891. márc. 17–19.)
    Török elemek a magyar és oláh nyelvben. (Magyar Nyelvőr, 1890)
    Az oláh nyelv eredete. (Nyelvtudományi Közlemények, 1896)
    Vadrózsapör. (Ethnographia, 1897 és külön: Néprajzi füzetek. 5. A Magyar Néprajzi Társaság kiadványa. Bp., 1897)
    Texte din litteratura poporana romana. I–II. köt. (Bp., 1899–1913)
    A makedo-románok. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1902)
    Az istro-románok. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1903)
    Pagini di trecut. Cum s’a propoveduit unirea in partile bihorene? Sibiu, 1903)
    Oláhok. (Egyetemes irodalomtörténet. Szerk. Heinrich Gusztáv. II. köt. Bp., 1905)
    Románok (oláhok). (Népszerű tudományos felolvasások. Az Urania Magyar Tudományos Egyesület kiadványa. Bp., 1905)
    A „román” szó írása a magyar nyelvészetben. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1905)
    Egy régi oláh jövevényszó. Rüh. (Magyar Nyelvőr, 1905)
    Geschichte der rumänischen Literatur. In deutscher Umarbeitung von dr. Karl Dieterich. (Die Litteraturen des Ostens in Einzeldarstellungen. III/2. Leipzig, 1906; 2. kiad. 1909)
    Elevilor mei. Discurs de deschidere tinut la universitatea din Budapeste. (Sibiu, 1910)
    Néhány észrevétel a román nyelv magyar jövevényszavaihoz. (Magyar Nyelvőr, 1910)
    Szegedi Gergely énekeskönyve XVI. századbeli román fordításban. Protestáns hatások a hazai románságra. Sztripszky Hiadorral. (Bp., Hornyánszky Kiadó, 1911)
    A katonaságra vonatkozó kölcsönszók az oláhban és a magyar nyelvben. (Magyar Nyelv, 1911)
    Egy XVII. századbeli ráolvasás. (Magyar Nyelvőr, 1912)
    Oláh-Román. (Magyar Nyelvőr, 1914)
    Texte din litteratura poporana romana. I–II. köt.. Hasonmás kiad. Szerk. Muslea, Ion. (Bucuresti, 1966).


     

    F. m.: nyelvkönyvei: Román nyelvtan és gyakorlókönyv. (Bp., Lampel, 1892; 2. bőv. kiad. 1904; 3. bőv. kiad. 1915; 5. bőv. kiad. 1920 és utánnyomások)
    Gramatica Maghiara. (Schenk Zsebnyelvkönyvek. Bp., 1910?)
    Román–magyar és Magyar–román zsebszótár a legfontosabb szavak összeválogatásával. I–II. köt. (Schenk Gyakorlati Zsebszótár. Bp., 1917)
    Gramatica Maghiara. Manual practic de invatamant pentru autodidacti. (Lingua Zsebnyelvtanok. Bp., 1920; 2. átd. kiad. 1942 és utánnyomások)
    Román nyelvtan. 15 füzet dobozban. (Rozsnyai nagy nyelvtanai. Világnyelveknek magánúton való könnyű elsajátítására. Bp., 1922)
    Román–magyar és Magyar–román zsebszótár. I–II. köt. Átnézte Gádi László. (Lingua Liliput Zsebszótára. Új kiad. Bp., 1940).


     

    F. m.: szófejtései Alexi György néven: Bőség. – Poronty. – Szivat. – Viszett. (Magyar Nyelvőr, 1886)
    Áld. – Fattyú. – Kópé, góbé. – Pulya. (Magyar Nyelvőr, 1887)

     

    F. m.: szófejtései Alexics György néven: Banya. – Borbát. (Magyar Nyelvőr, 1887)
    Morkoláb. – Punga. (Magyar Nyelvőr, 1890)
    Gamolya, gomolya, máglya. – Konty. – Malac. – Pereputty. (Magyar Nyelvőr, 1891)
    Bárány. – Bogár. – Kengyel. – Piciny. (Magyar Nyelvőr, 1906)
    Akcsa. (Magyar Nyelvőr, 1907)
    Preszáka, priszáka. (Nyelvtudomány, 1907)
    Buksi. – Tollasmező. – Véré, vésár. (Magyar Nyelvőr, 1908)
    Viganó. (Magyar Nyelv, 1908)
    Almanevek. – Juhnevek. – Tretina. (Magyar Nyelvőr, 1909)
    Pérëntël. (Nyelvtudomány, 1909)
    Alacs. (Magyar Nyelvőr, 1910)
    Kese, kesely, vakisa. (Magyar Nyelvőr, 1911)
    Cincár és arnóc. – Csángó. (Magyar Nyelvőr, 1913).

     

     

    F. m.: ford.: Cosbuc György: Költemények. Ford. Révai Károly. A bevezető tanulmányt írta A. Gy. (Bp., 1905)
    Román népmesék. I–II. köt. (Benedek Elek Kiskönyvtára. Bp., 1912–1913)
    Mesekincs a világ népeinek meséiből. Szerk. Migray József és Takács Mária. Ford. A. Gy. (A Népszava kiadványa. Bp., 1923).

    Irodalom

    Irod.: Petrusán György: Százéves a román nyelv oktatása az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1963)
    Birlea, Ovidiu: Istoria folcloriscticii romanesti. (Bucuresti, 1974)
    Datcu, Iordan–Stroescu, S. C.: Dictionarul folcloristirol. Folclorul literar romanesc. (Bucuresti, 1979)
    Farkas Jenő: A román irodalom magyar recepciója. Vázlat. (Korunk, 2008. 8.).


    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
    Irodalmi lexikon. Szerk. Győző Andor. (Bp., 1927)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Magyar néprajzi lexikon. I–V. köt. Főszerk. Ortutay Gyula. (Bp., 1977–1982)
    Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

     

     

    neten:

     

     

    László Ferenc: „Gheorghe Alexici” és fia, „Alexits György”? Egy Bartók-adalék és háttérrajza. Forrás, 2006. 3.:

    http://www.forrasfolyoirat.hu/0603/laszlo.pdf

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2020

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (113), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (35), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (70), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (958), irodalomtörténész (276), jezsuita szerzetes (11), jogász (317), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (68), közgazdász (185), kritikus (52), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (213), műgyűjtő (19), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu