Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Fehér Lajos
    Medgyessy Pál
    Medzihradszky Kálmán

    Burgert Róbert

    agrárpolitikus, mezőgazdasági mérnök


    Született: 1924. augusztus 20. Ivánbattyán, Baranya vármegye
    Meghalt: 1999. január 12. Budapest
    Temetés: 1999. január 22. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Burgert András, Hartung Terézia földművesek, uradalmi cselédek. Szülei 1945 előtt uradalmi cselédként, mezőgazdasági napszámos munkásként dolgoztak, majd törpebirtokon gazdálkodtak. F: 1. Nagy Lívia pedagógus, a pécsi Bányatelepi Általános Iskola tanára. Fia: Burgert András és Burgert Gábor; leánya: Burgert Ágnes. 2. Belvárdi Irén.

    Iskola

    Szekszárdi Mezőgazdasági Szakiskolát (1942), a Földművelési Minisztériumban (FM) földművesszövetkezeti tanfolyamot (1945), MLEE-t végzett (1957). Az Agrártudományi Egyetemen (ATE) mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett és doktorált (1968). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1967), doktora (1985).

    Életút

    A fürgedi uradalom gyakornoka (1942–1945), az FM Baranya megyei szervezője; gép- és földművesszövetkezeteket szervezett (1945–1948). A Magyar Országos Szövetkezetek Központja (MOSZK) tsz-szervezési és -ellenőrzési osztálya, ill. főosztálya vezetője (1948–1949), az átalakítás után a Pécsi Állami Gazdaságok Központjának vezetője (1949-1951). A Pécsi Állami Gazdaság segédagronómusa (1951–1952), főagronómusa (1952–1953), igazgatója (1953–1960), a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója (1960–1970), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója (1971–1990).

    Az Agrártudományi Egyetem, ill. a GATE c. egy. tanára (1978-tól). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964).



    Az FKgP (1945–1947), az MDP tagja (1948–1951), hamis vádak alapján kizárták az MDP-ből (1951. márc.), felülvizsgálat után visszavették a pártba (1954), az MSZMP alapító tagja (1956. dec.). A Központi Népi Ellenőrző Bizottság (KNEB, 1958–1969), az MSZMP KB (1966. dec. 3.–1989. okt. 6.), a Politikai Intézőbizottság (PIB, 1989. jún. 24.–1989. okt. 6.) tagja. A privatizációs miniszter tanácsadó testületének elnöke (1995–1998), az Agrármodernizációs Program kidolgozásának vezetője (1995–1998).



    Harminc éven át vezette a Bábolnai Állami Gazdaságot, vezető szerepet játszott Bábolna település fejlesztésében, a szocialista mintagazdaság kialakításában, majd az állami gazdaság mezőgazdasági kombináttá történő átalakításában. Tevékenysége nyomán alakult ki a bábolnai iparszerű baromfi–tojás–hús termelési rendszer, új kutatóbázist szervezett, amelynek eredménye új állathibridekben, termelési és biológiai programokban realizálódott. Az intenzív tojástermelésre kifejlesztett Bábolnai Tetra tojóhibridet a világ három legsikeresebb hibridje között tartották számon (az 1980-as években). A világkereskedelmi forgalomba kerülő összes baromfihúsnak 10%-át ekkor Magyarország adta, s ennek igen jelentős hányadát Bábolna termelte ki. Bábolnán az állattenyésztésben a baromfitenyésztés mellett a sertéstenyésztés, a juhászat és a nagy hagyományokkal bíró lótenyésztés (bábolnai arab ménes) is nagy szerephez jutott. Nagyüzemi termelésfejlesztő kísérletet indított meg Bábolnán (1500 hektáron), majd kukoricacsírátlanító- és folyékonyműtrágya-referencia üzemet alapított Nagyigmándon, ill. elindította az első magyarországi zöldtakarmány-programot (7500 hektáron, 1977-ben). Később új biokémiai központokat helyezett üzembe (Enyingen, Szerencsen, Marcaliban és Szentlőrincen), valamint megkezdte a hibridkukorica-vetőmag termelését (2700 hektáron, 1987-ben). Kezdeményezésére alakult meg továbbá a II. világháború utáni első amerikai–magyar vegyes vállalat (az iparszerű kukoricatermeléssel, korszerű termelésszervezéssel foglalkozó Corn Production System Incorporation, 1971; utódja a bábolnai IKR Rt.).

    Emlékezet

    Ivánbattyánban született, tevékenysége Bábolnához kötődik, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Temetésén Váncsa Jenő volt mezőgazdasági miniszter, Nyers Rezső volt álamminiszter és Bajmóczy Miklós, a Bábolna Rt. volt vezérigazgatója búcsúztatta.

     

    Kezdeményezte a Bábolnai Napok megrendezését (1977-től évente). Szobrát Bábolnán (Mészáros utca 1.) állították fel (kő portrészobor, Horváth Tibor alkotása, 2003). Róla nevezték el a bábolnai Burgert Róbert Agráripari Parkot.

    Elismertség

    Az MTA Állattenyésztési Bizottsága, a Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) tagja. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Gépesítési Bizottságának alelnöke. Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülete igazgatótanácsának elnöke (1985–1990). Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) tagja.

    Az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke (1995–1999).

    Elismerés

    Szocialista Munkáért Érdemérem (1959), Munka Érdemrend (arany, 1964), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1978), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1989).

     

    Állami Díj (a hibridbaromfi-tartás, az iparszerű baromfihús- és tojástermelés kialakításáért és elterjesztéséért, valamint a Bábolnai Állami Gazdaság fejlesztésében elért eredményeiért, 1970 és tudományos eredményekre épülő, iparszerű mezőgazdasági termelési eljárások bevezetéséért és elterjesztéséért, 1980), az Év Embere (MTV, 1986), Kisebbségekért Díj (1997).

    Szerkesztés

    Népszerű írásai a Dunántúli Naplóban jelentek meg (1952–1958).

    Főbb művei

    F. m.: A földművesszövetkezetek feladata a megalakulás után. (Földművesszövetkezetek Lapja, 1947)
    A földművesszövetkezetek szerződéses termeltetése Baranyában. (Földművesszövetkezetek Lapja, 1948)
    A dinnyeberki kisparaszti gazdaságok közös termeléséről. (Földművesszövetkezetek Lapja, 1949)
    A jövedelmezőség útja a Pécsi Állami Gazdaságban. (Közgazdasági Szemle, 1957)
    Az üszők korábbi tenyésztésbevételéről. (Állami Gazdaságok Lapja, 1958)
    Új tervezési módszer és eredményei a Pécsi Állami Gazdaságban. Kopátsy Sándorral. (Közgazdasági Szemle, 1959)
    Egy tehén előállítási költségei. (Magyar Mezőgazdaság, 1959)
    Neue Formen in der Wirtschaftstätigkeit der Staatsgüter der Ungarischen Volksrepublik. (Wirtschaftswissenschaft, 1960)
    Egyedi teljesítmények alapján végzett gazdasági szelekció a juhállományban. (Gazdálkodás, 1961)
    Új utak a baromfitenyésztésben. A bábolnai baromfihús- és tojástermelésről. (Magyar Mezőgazdaság, 1962. 12.)
    Az egyedi mérések szükségessége és eredményei a traktormunkában. (Magyar Mezőgazdaság, 1962. 47.)
    Könnyen, gyorsan hasznosítható tartalékaink a mezőgazdaságban. A tojástermelés lehetőségeiről. (Pártélet, 1963)
    Nyárfatermelés a szántóra alkalmatlan területeken. (Magyar Mezőgazdaság, 1963. 22.)
    Ló helyett baromfi. Földhasznosítási tervek Bábolnán. (Népszabadság, 1963. máj. 29.)
    Eredményeink az iparszerű baromfihús- és tojástermelésben. (Baromfitenyésztés, 1964)
    Újabb eredmények, tapasztalatok a korszerű hazai baromfihús-termelésben. (Magyar Mezőgazdaság, 1964. 49.)
    Az üzemvezetés egyes kérdései az állami gazdaságokban. Kand. értek. is. (Bábolna, 1966)
    Üzemvezetési problémák az állami gazdaságokban. (A nagyüzemi gazdálkodás kérdései. Bp., Akadémiai, 1967)
    Eredményeink az iparszerű baromfihús- és tojástermelésben. (Baromfitenyésztés, 1968)
    Az amerikai út néhány tanulsága. Klenczner Andrással. (Állai Gazdaság, 1969)
    Az iparszerű baromfitartás üzemszervezési problémái. (Állami Gazdaság, 1970)
    A Bábolnai Állami Gazdaság és kooperációs partnerei. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1971)
    Budapest patkánymentes. Papócsi Lászlóval. (Bábolna, 1972)
    A nagyüzemi baromfitenyésztés néhány problémája. (Baromfitenyésztés, 1972)
    A bábolnai kukoricaiparról. (Bábolna, 1973)
    Tanulmányút az Egyesült Államokban. (Bábolna, 1973)
    Termelési rendszerek műszaki fejlesztése. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1977; 2. kiad. 1979)
    Iparszerű termelési rendszerek a mezőgazdaságban. (Magyar Mezőgazdaság, 1978. 8.)
    A bábolnai iparszerű termelési rendszerekről. Doktori értek. (Bábolna, 1984)
    A magyar mezőgazdaság iparosodása. (Az új Magyarország 40 éve. Társadalom, politika, gazdaság, kultúra. Tudományos ülésszak. Bp., 1984. dec. 10–12. Előadások. Szerk. Kulcsár Kálmán és Pritz Pál. Bp., 1985)
    Az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer születése Bábolnán. Bábolna 200 éves. Szerk. Fekete Ferenccel és Tóth Jánossal. (Bp., 1989)
    Integrált Termelésszervezési Rendszerek. (ITR Hírek, 1996–1998).

    Irodalom

    Irod.: B. R. köszöntése. (Népszabadság, 1984. aug. 18.)
    Avar László: Paganini nem játszhat kuplét. Beszélgetés a 70 éves B. R.-tel. (Magyar Mezőgazdaság, 1994)
    Mihálovits András: Bábolnáról vagy szépet, vagy semmit. B. R. hetvenéves. (Számadás, 1994)
    Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1999. jan. 14.)
    P[ünkösti] Á[rpád]: B. R. (Népszabadság, 1999. nov. 8.)
    Elhunyt B. R. (Számadás, 1999)
    Romány Pál: A történelemmé vált idő. B. R.-re emlékezve. (Gazdálkodás, 1999)
    Avar László: B. R. (Magyar Mezőgazdaság, 1999)
    Schlett András: Sziget a szárazföldön. A Bábolnai Állami Gazdaság története. 1960–1990. (Bp., 2007).

     

     

    neten:

     

     

    https://neb.hu/asset/phpzyGQa8.pdf

    Megjegyzések

    Burgert Róbertet 1961-ben úgy vették fel önálló aspirantúrára, hogy még nem volt egyetemi végzettsége! A kandidátusi védés után megkapta a mezőgazdasági mérnöki oklevelet és az egyetemi doktori címet is!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (18), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (29), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (64), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (936), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (309), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu