Család

Jómódú székely családból származott. Apja Bodos első birtokosa volt, az 1848–1849. évi szabadságharcban az ún. Bem-huszárok között szolgált.

Iskola

A bp.-i tudományegyetem orvosi karán tanult, majd természetrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1878).

Életút

Tanulmányai befejezése után Budapesten, Magyarláposon, Somkeréken, ill. Esztényben polgári iskolai tanár (1878–1880-as évek), utóbb Nagykörűn egy faiskolát gondozott, Csongrádon nevelősködött, végül Bodoson gazdálkodott (1889-ig). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen Koch Antal tanársegéde (1889–1890), Kolozsvárott polgári iskolai tanár (1890– 1894), a mezőtúri gimnázium r. tanára (1894–1896), a miskolci református gimnáziumban a növénytan r. tanára (1896–1926). A Borsod-Miskolci Múzeum őre (1899–1900). – A ’48-as Párt miskolci elnöke (1906-tól). – Orvosnak majd geológusnak készült, végül érdeklődése a botanika felé fordult. Jelentős pomológiai (= gyümölcsfajta-ismerettani) munkássága. Összesen 30–35 gyümölcsfajtát nemesített és 138 új gyümölcsfajtát állított elő; amelyek közülük a legismertebbek: a Bereczki almája; a Bereczki muskotálya körte; a Dewett szilvája; a Técsy Róza alma; a Bem tábornok alma és a Libényi őszibarack. Leghíresebb fajtája a Budai Domokos alma volt, amelyet az 1940–1950-es években a nagyüzemekben is nagy mennyiségben termesztettek és exportáltak is. Miskolcon országosan híres faiskolát létesített, ahol a legjobb minőségű gyümölcsfajtákat szaporította. A Bükk- hegység és dombvidéke flóráját is tanulmányozta, élete végéig naplót vezetett, amelyben pontosan leírta a Bükk, a Sajó- és a Tisza-mellék, valamint Miskolc város növényzetét. Különösen értékes muzeológus tevékenysége. Nevéhez fűződik a miskolci múzeum természettudományi tárának kialakítása (1899-től). Pályája elején – mivel következetesen elutasította a kiegyezést nehezen talált állást, csak rövid ideig taníthatott egy helyen, mert általában szembekerült a dualista hatalommal. A függetlenségi és ’48-as eszme híveként az általa nemesített gyümölcsfajták közül is igen sokat a szabadságharc hőseiről nevezett el. Felesége Czetz János, 1848-as honvéd tábornok unokahúga volt, akinek halála után jelentős adományt tett az „ősi magyar dal megmentésére”. A Budai Domokos almát az Arany pármen és a Batul alma keresztezéséből nyerte, magról. Az új fajtát testvéréről nevezte el.

Emlékezet

Országos hírű növénygyűjteménye volt: 1897-től 1937-ig Borsod vm.-ban és a Bükkben 1563-féle növényt gyűjött. Gyűjteménye részben a miskolci református gimnáziumba, részben a miskolci múzeumba, részben a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytárába került. Miskolcon, a Deszka-temetőben díszsírhelyen nyugszik, emlékét a városban utca őrzi. Hagyatékát a Herman Ottó Múzeum őrzi, herbáriumát, 40 faszcikulus préselt növényét a Herman Ottó Múzeum átadta a Magyar Természettudományi Múzeumnak. Róla nevezték el a bodosi (Kovászna megye, Románia) Budai József Általános Iskolát (2004).

Szerkesztés

A ’48-as Párt miskolci Szabadság c. lapjának szerkesztője (1902-től).