Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aczél Endre
    Aczél Ilona, Cs.
    Magyarországi Boldog Pál
    Zolnai Gyula
    Zolnay László, zolnai

    Aba-Novák Vilmos

    festőművész, grafikus

    1912-ig Novák Vilmos; 1938-tól vitéz


    Született: 1894. március 15. Budapest
    Meghalt: 1941. szeptember 29. Budapest
    Temetés: 1941. október 1. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Aba-Novák Vilmos dédapja: Ritter Eduárd (1808. szept. 28. Wieden–1853. szept. 5. Bécs) festőművész.

    Aba-Novák Vilmos nagyszülei: Novák Mátyás (1812. Uholitz, Csehország–1880. Ipolytarnóc) és Hoffmann Júlia (1830. Budohostice, Csehország–1910. Losonc); ill. Waginger Mihály (1838–) és Ritter Róza (1844–). Nagynénje: Waginger Helén (1874–) amatőr festő, Kerékjártó Gyula hegedűművész felesége.

    Aba-Novák Vilmos szülei: Novák Gyula (1859. okt. 26. Balassagyarmat–1933) vasúti mérnök, Waginger Róza (1868–1945) bécsi polgárleány.

    Aba-Novák Vilmos testvérei: Novák Gyula (1890–1962) és Dunst Lászlóné Novák Mária (1897–1931) tanítónő. Felesége: 1925–1941: Vulkovics Katalin (1896. ápr. 4. Bp.–1959. nov. 6. Bp. Temetés: 1959. nov. 11. Farkasrét), Vulkovics Ferenc és Bosnyákovics Erzsébet leánya.

    Aba-Novák Vilmos leánya: Kováts Ivánné, ill. Szarka Józsefné Aba-Novák Judit (1928. júl. 21. Bp.–2003. febr. 13. Bp.) művészettörténész. Erdélyi Máriától született fia: Aba-Novák Sándor Vilmos (1916. jan. 22. Bp.–1943. jan. 19. Ilovszkoje-Kazakoje, Szovjetunió).

    Aba-Novák Vilmos unokája: Kováts Kristóf (1952–) nyomdászmérnök, Aba-Novák Vilmos és családja életművének kutatója. 1912-től művésznévként használt Aba előneve, vitézzé avatásával hivatalos neve lett (1938-tól).

    Iskola

    A budapesti Toldy Ferenc Reálgimnáziumban éretts. (1912), az Országos Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre és Pécsi-Pilch Dezső tanítványaként közép- és felsőfokú rajztanári okl. szerzett (1918); közben az I. világháborúban harctéri szolgálatot teljesített (1914–1918).

    Életút

    A József Műegyetem Rajz Tanszékének kisegítő tanára (1918–1919), Berény Róbert budapesti Városmajor utcai műtermében dolgozott (Korb Erzsébettel és Patkó Károllyal, 1919), ill. nyaranta Bodajkon, Komárom-Tarjánban, Zebegényben és Mátraszőlősön alkotott (1920–1922), egyúttal az Országos Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor növendékeként utótanulmányokat folytatott (1921–1922). Rómában ösztöndíjas (1928–1930), majd hazatérése után képzőművészeti magániskolát vezetett (1930–1937), az Országos Képzőművészeti Főiskolán az alakrajz ny. r. tanára (1938–1941).

    A Belvárosi Képzőművészeti Szabadiskola tanára (1930-tól).



    Művészi pályafutása kezdetén Fényes Adolf (1867–1945) mellett Nagybányán alkotott (1921–1923); fiatalkori művei Szőnyi István (1894–1960) korai képeinek szerkezetes stílusát követik. Eredetileg grafikusnak készült, első sikereit rézkarcaival alkotta (Mene tekel, 1924; Savonarola, 1925). Nyolc rézkarcát füzet formájában sokszorosítva Budapesten (1923-ban), 24 képet tartalmazó mappáját Gyomán jelentette meg (1932-ben). A Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként (1928–1930) elsősorban temperaképeket festett, amelyeket a Velencei Biennálén (1930) és az Ernst Múzeumban állított ki (1931). Festményeinek gyakori témája a népélet, a vásárok, a cirkusz világa. Az 1930-as évektől a trecento monumentális falfestményei hatottak rá. A jászszentandrási r. k. templom freskóit (Chiovini Ferenccel, 1933), a szegedi Hősök Kapuja freskóit (1936), a városmajori templom mennyezet- és szentélyfestményeit (1938), a székesfehérvári Szent István-mauzóleum freskóit (1938–1939) és a pannonhalmi millenniumi emlékmű freskóit festette meg (1939). Táblaképeit, freskóit a színek ereje, a tiszta színfoltok erőteljes kontrasztjai, ill. gyakran ezek groteszkségig fokozott túltengése határozta meg. Monumentális műveivel alkalmassá vált az 1930-as évek hivatalos művészeti politikájának közvetítésére; freskói közül többeket részben erre hivatkozva 1945 után lemeszelték. Helyreállításuk 1990 óta folyamatban van (legutóbb, a szegedi Hősök Kapuját állították helyre, 2008-ban).

    Emlékezet

    A család a budai Pálya utca 4. számú házban lakott, 1898-ban átköltöztek a Pauler utca 15-be, majd a Logodi utca 61-ben laktak. 1932 és 1939 között a Krisztinavárosban élt, és itt alkotta legjelentősebb műveit. Aba-Novák Vilmos Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. A gyászszertartáson az Országos Képzőművészeti Főiskola nevében Pilch Dezső rektor, a Szinyei Merse Társaság részéről Molnár C. Pál festőművész, a Képzőművészek Országos Szövetsége nevében szentgyörgyvári Gyenes Lajos alelnök, a tanítványok részéről Azbej Imre festőművész búcsúztatta. Síremlékét a Farkasréti temetőben egyik mozaikképe díszíti (a síremlék Percz Jenő József alkotása). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

    Halála után, 1942-ben, a XXIII. Velencei Biennálén a magyar kormány külön emléktermet rendezett be tiszteletére. A szegedi Hősök Kapuja freskóján önarcképét is megörökítette. Budapesti, krisztinavárosi otthonán emlékszobrát és -tábláját helyezték el (I. kerület Zsolt utca 7.; Paulikovics Iván alkotása, 2004). Jászszentandráson utca őrzi emlékét, itt látható a Chiovini Ferenccel közösen illusztrált római katolikus templom. A templomon Kő Pál domborműves Aba-Novák emlékműve is megtekinthető (kék anyagból színezett bronz, 1991).

    Szolnok város önkormányzata róla nevezte el a városi művelődési és zenei központot (Aba-Novák Kulturális Központ, 2006. szept.-től), a város továbbá tiszteletére Aba-Novák-díjat is alapított. Unokája, Kováts Kristóf, Leányfalun létrehozta az Aba-Novák Galériát (2009-ben), amely elsősorban kortárs művészek alkotásait mutatja be. Legutóbb a debreceni MODEM-ben Aba-Novák, a barbár zseni címmel rendezték meg életmű-kiállítását (2008. ápr. 21.–júl. 26.). Egyik fontos alkotása, a Nagy vurstli 85 millió forintért – rekord összegért – kelt el (Virág Judit karácsonyi aukcióján, 2009. dec. 19-én). Művészetével Supka Magdolna, ill. az utóbbi években Molnos Péter foglalkozott.

    Elismertség

    A Magyar Rézkarcolók Egyesülete tagja (1923-tól), a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) alapító tagja (1924-től), a Szinyei Merse Pál Társaság tagja (1928-tól), a Munkácsy Céh alapító tagja (1928-tól).

    Elismerés

    Szinyei Grafikai Díj (1926), a Szinyei Merse Társaság Nagydíja (1928), a Padovai Egyházművészeti Kiállítás Aranyérme (1932), Vindobona Érem (Bécs, 1936), a budapesti Nemzeti Kiállítás Állami Kisaranyérme (1936, 1937), F. Blayr Prize (Chicago, USA, 1936), a Velencei Biennále Nagydíja (1940).

    Budapest székesfőváros Jubileumi Nagydíja (1932), Budapest székesfőváros Ferenc József Jubileumi Nagydíja (1932), a budapesti Szent István Emlékkiállítás I. díja (1938). 

    Corvin-koszorú (1939), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2006).

    Kiállítások

    F. kiállításai: egyéni: A-N. V. grafikái. Ernst Múzeum (Budapest, 1922)
    A-N. V. festményei. Ernst Múzeum (Budapest, 1924)
    A-N. V. gyűjteményes kiállítása. Ernst Múzeum (Budapest, 1931)
    Carnegie Institute. (Pittsburgh, 1931)
    Milánó–Genova–Bergamo–Trieszt (Iványi-Grünwald Bélával, Szőnyi Istvánnal, 1931–1932, 1932–1933)
    Knoedler Gallery (London, 1934)
    Silberman Gallery (gyűjteményes, Iványi-Grünwald Bélával, New York, 1935)
    Zsögöd (1935)
    Művésztelep. (Szolnok, 1935)
    Székely népéletképek. Fränkel Galéria (Budapest, 1936)
    Modern Museum (Chicago, 1936)

     

    emlékkiállításai: Nemzeti Szalon (Budapest, 1942)
    MNG–Damjanich János Múzeum (Budapest–Szolnok, 1962)
    Móra Ferenc Múzeum (Szeged, 1986)
    Centenáriumi emlékkiállítása. Móra Ferenc Múzeum–MNG (Szeged–Budapest, 1994; Szolnok–Nagykanizsa–Tapolca, 1994)
    Róma (1998)
    Szombathely (1999)
    Szakrális témák A-N. V. festészetében. Keresztény Múzeum (Esztergom, 2001)
    Volksbank Galéria. (Budapest, 2004)
    Lélegző életmű. Aba-Novák Kulturális Központ (Szolnok, 2006)
    A-N., a barbár zseni. MODEM (Debrecen, 2008)
    Északi kanonok sor (Esztergom, 2009)
    Színek és színek megint. Szent István Király Múzeum Csók István Képtár (Székesfehérvár, 2017)
    Válogatás A-N. V. alkotásaiból.

     

    csoportos: A KÚT első kiállítása. Ernst Múzeum (Budapest, 1924)
    a Munkácsy Céh bemutatkozó kiállítása. Nemzeti Szalon. (Budapest, 1928)
    Velencei Biennálé (1928–1940: évente)
    Római magyar ösztöndíjasok. Nemzeti Szalon. (Budapest, 1931)
    Magyar kiállítás. Székely népéletképek. (Bécs, 1936)
    Milánói Triennále (1936)
    16. Nemzetközi Akvarell Kiállítás. (Chicago, 1937)
    Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás. Műcsarnok (Budapest, 1936 és 1937)
    Szent István Emlékkiállítás. Műcsarnok (Budapest, 1938)
    Magyar mesterművek magángyűjteményekben Nagybányától napjainkig. Tamás Galéria (Budapest, 1941).

    F. m.: tollrajzai: Női akttanulmány. (1921)
    Fürdőzők. (1922)
    Álló női akt. (1922)
    Mene tekel. (1924)
    Savonarola. (1925)

     

    temperafestményei: Kubikosok. (1932)
    Korsóvásár. (1934)
    Székely falu. (1936)

     

    olajfestményei: Fésülködés. (1925)
    Kettős arckép. (1925)
    Önarckép korsóval. (1926)
    Cséplés. (1928)
    Kalapos önarckép. (1930)
    Cirkuszbódé. (1931)
    Ebéd. (1931)
    Vándorcirkusz. (1932)
    Körhinta. (1932)
    Székely vásár. (1935)
    Felsőbányai körmenet. (1939)
    Lacikonyha. (1939)
    Vásáron. (1940)
    Cirkusz. (1941)
    Golgotha. (vázlat, 1941)

     

    albumai: A-N. V. nyolc rézkarca. (Bp., 1923)
    Huszonnégy kép. Venti quattro quadri. Twenty-four Pictures. (Gyoma, 1932)

     

    írása: Vallomás. Ars poetica. (Művészet, 1931).

    Irodalom

    Irod.: önálló művek: Veress Károly: Vitéz A-N. V. Egy. szakdolgozat. (Bp., Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1942)
    B. Supka Magdolna: A-N. V. Monográfia és kand. értek. is. 44 táblával. (Bp., Corvina, 1966; 2. kiad. 1971)
    Forrai Kornélia–Tóth Attila: A szegedi Hősök Kapuja és az Aba-Novák-freskók restaurálásának története. (A Tisza hangja 135. Szeged, Bába Kiadó, 2001)
    A-N. V. tevékenységére vonatkozó iratok a Magyar Országos Levéltárban. Közreadta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta D. Tóth Béla. (Ars Hungarica, 2002. 1. és külön: Bp., 2002)
    Molnos Péter: Aba-Novák. Monográfia. A műtárgyjegyzéket összeáll. Kováts Kristóf. (Népszabadság Könyvek. Bp., 2006)
    B. Supka Magdolna: A pannó. A-N. V. monumentális alkotása. Szerk. Bényi Eszter. Magyar, francia és angol nyelven. (Bp., Holnap Kiadó, 2008)
    Bizzer István: A-N. V. (Metró Könyvtár. A magyar festészet mesterei. 17. Bp., 2009)
    Kaszás Sábor: A-N. V.: Kikötő, 1930. (Bp., Virág Judit Galéria és Aukciósház, 2017)
    Szűcs György–Zsákovics Ferenc: A-N. V., Nagy Imre és művészbarátaik. (A Csíki Székely Múzeum kiadványa. Csíkszereda, 2018).


    Irod.: fontosabb írások: A-N. V. freskói a Csonkatorony keresztelő-kápolnájában. (Szegedi Szemle, 1931. 18.)
    Ybl Ervin: A-N. V. művészete. (Magyar Művészet, 1931. 3.)
    Oláh György: Helyszíni szemle A-N. V. híressé vált freskóinál. (Magyarság, 1933. okt. 31.)
    A-N. V. freskói a szegedi Hősök Kapuján. (Városkultúra, 1936. 16.)
    F. A.: Beszélgetés a Corvin-koszorús A-N. V. mesterrel. (Magyar Nemzet, 1939. febr. 22.)
    Puskás Lajos: Aba-Novák a programm-művészetről. (Magyar Nemzet, 1940. márc. 24.)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 1941. szept. 30.)
    Meghalt A-N. V. (Új Magyarság, 1941. szept. 30.)
    Gerevich Tiberio: Guglielmo Aba-Novák. (Corvina, 1941)
    Gerevich Tibor: A-N. V. és az új magyar művészet. (Magyar Szemle, 1941)
    Radocsay Dénes: A-N. V. meghalt. (Nemzeti Újság, 1941. szept. 30.)
    Szőrédi, Elena: Una mostra in memoria Guglielmo Aba-Novák. (Corvina, 1942)
    Vinkler László: A-N. V. (Délvidéki Szemle, 1942. 1.; és Szeged [folyóirat], 1993)
    Elhunyt Vulkovics Katalin, A-N. V. festőművész özvegye. (Magyar Nemzet, 1959. nov. 7.–Új Ember, 1959. nov. 22.)
    B. Supka Magdolna: A-N. V. festészetének nemzeti sajátosságairól. (A MNG Közleményei, 1960)
    Sinkó Ferenc: A jászszentandrási freskók előtt. (Új Ember, 1961. 24.)
    B. Supka Magdolna: Szolnok szerepe A-N. V. festészetében. (Jászkunság 1962. 2.)
    Haits Géza: A-N. V. – mai szemmel. (Vigilia, 1962. 9.)
    A-N. V. a művészet hivatásáról. Közli: Maksay László. (Művészet 1963. 4.)
    Perneczky Géza: Az Aba-Novák freskók problémája. (Népszabadság, 1963. márc. 6.)
    Rózsa Gyula: A-N. V.-ról. Egy monográfia ürügyén. (Népszabadság, 1967. febr. 1.)
    B. Supka Magdolna: A-N. V. (Acta Historiae Artium, 1968. 1-2.)
    Láncz Sándor: A-N. V. (Az Élet és Tudomány kalendáriuma, 1969)
    B. Supka Magdolna A-N. V. c. kandidátusi értekezésének vitája. (Művészettörténeti Értesítő, 1971. 3.)
    Rózsa Gyula: Hová tegyük Aba-Novákot? Adalékok egy múzeumi vitához. (Népszabadság, 1977. szept. 11.)
    P. Szűcs Júlia: Közösség hiánya, álközösség csapdája. Pályaképvázlat A-N. V.-ról. (Világosság. 1982. 4. és Gyorsuló idő. P. Sz. J.: Az idézőjel csapdája. Bp., 1989)
    Végvári Lajos: Nemes Lampért, Szőnyi és Aba-Novák. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1987)
    Konráth Sándor–Sipos István: A jászszentandrási templom festésének története. (Rajztanítás, 1988)
    Szilágyi Ferenc: Magyar képírók. A-N. V. (Nyelvünk és Kultúránk, 1989)
    Kádár Zoltán: A teremtéstörténet A-N. V. falképein a Buda-Városmajori-templomban. (Ex invisibilibus visibilia… Emlékkönyv Dávid Katalin professzorasszony 70. születésnapjára. Szerk. Dankó László, Széll Margit, Takács József. Bp., 1993)
    Tóth Attila: Mit rejt a vakolat? A Hősök Kapuja freskóiról. (Szeged [folyóirat], 1993)
    Fekete Judit: A legjobbak tudták, ki volt A-N. V. A száz éve született festőről vall gyermeke, Aba-Novák Judit. (Magyar Nemzet, 1994. márc. 29.)
    P. Szabó Ernő: A Szent Korona és a Szent Jobb története. Falképek újjászületés előtt. (Új Magyarország, 1994. aug. 19.)
    P. Szűcs Júlia: Aba-Novák típusa. Gondolatok a művész születésének századik évfordulóján. (P. Sz. J.: A rossz közérzet stílusa. Szombathely, 1994)
    Szatmári Gizella: Száz éve született A-N. V. (Magyar Világlap, 1994. 9.)
    Bajkay Éva: A-N. V. Amerikában. (Új Művészet, 1994)
    P: Szűcs Júlia: A gesztus pártján. Aba-Novák rekonstruált székesfehérvári falképeiről. (Népszabadság, 1996. szept. 7. és P. Sz. J.: A lepel alatt. Írások a művészet és a tekintélyelvű társadalom kapcsolatáról. Bp., 2001)
    Sasvári Edit: „Vég nélkül tékozlom magam szerte…” A-N. V. székesfehérvári falképeiről. (Szent István király és Székesfehérvár. Szerk. Fülöp Gyula. Székesfehérvár, 1996)
    Tandi lajos: „Ne vakolj freskóra!” A-N. V. kibomló üzenetei. (Szeged [folyóirat], 1998)
    Vajna Tamás: Új Leonardo-kép. Aba-Novák rehabilitáció. (Heti VG, 1998. 35.)
    Forrai Kornélia: Mária Pannonhalmán. Aba-Novák-falkép a millenniumi kápolnában. (Magyar Művészeti Fórum, 1999. 3.)
    B. Supka Magdolna: Az emberi érzésvilág kifejezése. A-N. V. grafikai munkássága. (Szeged [folyóirat], 2000)
    B. Supka Magdolna: Elnémított örökség. Az Aba-Novák-pannó hányattatásai. (Hitel, 2001. 7.)
    B. Supka Magdolna: A-N. V. (Szolnoki művésztelep. 1902–2002. Szerk. Kertész Róbert, V. Szász József, Zsolnay László. Szolnok, 2001)
    Kovács Zoltán: Aba-Novák, a feledhetetlen. (Erdélyi Művészet, 2001. 2.)
    Sasvári Edit: A-N. V. romkerti faliképei. (Magyar Múzeumok, 2001. 1.)
    Zsolnay László: Fényes Adolf, Aba-Novák és a többiek. A Szolnoki Művésztelepről. (Ezredvég, 2001. 8-9.)
    Farkas Adrienne: Hogy lehet megalázni egy festőzsenit? (Demokrata, 2002. 7.)
    B. Jánosi Györgyi: A jászszentandrási Aba-Novák-freskók. (Magyar Múzeumok, 2006. 4.)
    P. Szűcs Júlia: Aba-Novák – lokális színekkel festve. (Artmagazin, 2006. 6.)
    Péter László: A-N. V. és Szeged. (Hatvan. Tandi Lajos köszöntése. Szerk. Békési Imre. Szeged, 2007)
    A szegedi Aba-Novák freskó kálváriája: vakarási kísérlet. – Az utóélet előélete. (Heti VG, 2008. 18.)
    Kádár Márta: Földön járok, szemem a térben kutat. A-N. V. festőművész. (Élet és Tudomány, 2008. 25.)
    P. Szűcs Júlia: Aba-Novák Revisited. (New Hungarian Quaterly, 2008)
    Wagner István: Zarándoklás Aba-Novák képeihez. – Molnos Péter: A-N. V.: Cirkuszi kikiáltó. (Múzeumcafé, 2008)
    Zalán Tibor: Testek A-tól Z-ig. Szövegvázlatok korai Aba-Novák akttanulmányokhoz. (Tiszatáj, 2008. 2.)
    Szabó Ernő: A-N. V. Nagy vurstlija. (Magyar Nemzet, 2009. dec. 12.)
    Andrási Erika: Végítélet a Végítélet felett. A-N. V. jászszentandrási freskóinak keletkezéstörténete és utóélete. (Régi-új magyar építőművészet, 2011. 4.)
    Futó Tibor: A jászszentandrási templom festésének története. (Jászsági Évkönyv, 2013)
    Molnos Péter: A-N. V. falképtervei a székesfehérvári Szent István-mauzóleumhoz. (István, a szent király. Tanulmánykötet és kiállítási katalógus Szent István tiszteletéről halálának 975. évfordulóján. Szerk. Kerny Terézia és Smohay András. Székesfehérvár, 2013)
    Molnos Péter: Egy festő diplomáciai szolgálatban. Aba-Novák „politikus” képei. (Rubicon, 2013. 6.)
    Molbos Péter: Újrafestve Gerevich Tibor és A-N. V. (M. P.: Aranykorok romjain. Tanulmányok a modern festészet és műgyűjtés történetéből a Kieselbach Galéria alapításának huszadik évfordulóján. Bp., 2015)
    Tandi Lajos: A „barbár zseni” újra itthon. (Szeged [folyóirat], 2015. 7.)
    Markója Csilla: Gerevich Tibor és sokrétű hagyatéka. A-N. V., Jeges Ernő és a kultúrpolitika a Horthy-érában. – Bartók, Dési-Huber, Aba-Novák és Schöpflin levelei Gerevich Tibornak. Közli: Matkója Csilla. (Enigma, 2018)
    Nátyi Róbert: „Személyes teljesítményednek megfelelő elismertetést szerezni – ez mindenki dolga.” A-N. V. és Buday György kapcsolata. (Tiszatáj, 2019. 3.).


    Irod.:  kiállításairól: Elek Artúr: Patkó Károly, A-N. V. és társaik. (Nyugat, 1927. 5.)
    A-N. V. és Pátzay Pál gyűjteményes kiállítása. Kat. A kiállítást rendezték Ernst Lajos és Lázár Béla. (Az Ernst Múzeum kiállításai. 117. Bp., Ernst Múzeum, 1931)
    Farkas Zoltán: A-N. V. és Pátzay Pál kiállítása. (Nyugat, 1931. 5.)
    A-N. V. gyűjteményes kiállítása. Kat. (Bp., Fränkel, 1936)
    A-N. V. emlékkiállítása. 1942. márc. 8–29. Kat. (1–2. kiad. Bp., Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, 1942)
    A-N. V. emlékkiállítás. Kat. A kiállítást rendezte Bényi László, a bevezető tanulmányt írta B. Supka Magdolna, a katalógust tervezte Katona László. Fotók: Petrás István. (Bp.–Szolnok, MNG–Damjanich János Múzeum, 1962)
    Chiovini Ferenc: A-N. V. emlékkiállítás Szolnokon. (Jászkunság, 1962. 4.)
    Láncz Sándor: „Ha festesz, ember légy…” Aba-Novák-emlékkiállítás a Nemzeti Galériában. (Élet és Irodalom, 1962. 32.)
    Oelmacher Anna: Aba-Novák emlékkiállítása. (Magyar Nemzet, 1962. aug. 4.)
    Péter Imre: A-N. V. emlékkiállítása a Nemzeti Galériában. (Népszabadság, 1962. aug. 5.)
    Pogány Ö. Gábor: Az A-N. V. emlékkiállításról. (Művészet, 1962)
    A-N. V. emlékkiállítás. Kat. A kiállítást rendezte B. Supka Magdolna és K. Kovalovszky Márta. (Az István Király Múzeum Közleményei. D. 34. Székesfehérvár, István Király Múzeum, 1964)
    B. Supka Magdolna: A-N. V. grafikai kiállítása. (Szolnok megyei Néplap, 1964. ápr. 19.)
    A-N. V. és kortársai a Herman Ottó Múzeum Képtárában. 1976. ápr. 10.–máj. 28. Kat. A katalógust szerk. Ignácz Erzsébet, a bevezető tanulmányt írta Végvári Lajos, a kiállítást rendezte Kamarás Jenő. Fotó: Broczkó Tamás. (A magyar grafika mesterei 1. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 1976)
    A-N. V. Móra Ferenc Múzeum, 1986. máj.–jún. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Szatmári Gizella. Fotó: Hasznos Zoltán. (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1986)
    A-N. V. emlékkiállítása. Szeged, Móra Ferenc Múzeum–Tapolca, Városi Múzeum. 1994. márc.–jún. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Havas Valéria és Szatmári Gizella. Fotó: Bokor Zsuzsa, Dömötör Mihály, Mester Tibor. (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1994)
    A-N. V.-kiállítás. Műgyűjtők Galériája. 1997. máj. 8.–jún. 10. Kat. A katalógust szerk., a bevezető tanulmányt írta Danczkay Ágnes. (Bp., Műgyűjtők Galériája Aukciós Ház, 1997)
    A-N. V. rajzai és akvarelljei a Ferenczy Galériában. Kat. A-N. V. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Zsákovics Ferenc. (Bp., Ferenczy Galéria, 1999)
    A-N. V. emlékkiállítása születésének 110. évfordulója alkalmából. Volksbank Galéria, 2004. márc. 16.–máj. 2. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Bretus Imre. Színes reprodukció: Diner Tamás. (Bp., Magyarországi Volksbank Rt., 2004)
    Válogatás A-N. V. festőművész műveiből. Nyíregyháza, Városi Galéria, 2007. okt. 26.–dec. 27. Kat. A katalógust szerk. és a kiállítást rendezte Szatmári Gizella. (Nyíregyháza, Városi Galéria, 2007)
    Aba-Novák, a barbár zseni. A debreceni Modemben 2008. ápr. 21.–júl. 26. között rendezett „Aba-Novák, a barbár zseni” című életmű-kiállítás katalógusa. Írta, a képeket vál. Molnos Péter. (Népszabadság Könyvek. Debrecen, 2008)
    Markója Csilla: Hamar munka sosem jó? Az Aba-Novák-vállalkozás margójára. (Artmagazin, 2008. 4.)
    P. Szabó Ernő: Vásznain árad az élet. A-N. V. életműve. Nagyszabású emlékkiállítás a debreceni Modemben. (Magyar Nemzet, 2008. máj. 10.)
    Rockenbauer Zoltán: Barbár-e a zseni? (Heti Válasz, 2008. máj. 21.)
    Vitéz Ferenc: „A barbár zseni.” A-N. V. életmű-kiállítása a Modem-ben. (Nézőpont, 2008. 14-15.)
    Diamant Lívia–Szirányi Laura: Aba-Novák ritkaságok – vendégségben. (Műértő, 2009. 6.)
    Eisler János: A-N. V. művészetéről debreceni kiállítása kapcsán. (Debreceni Szemle, 2009. 3-4.)
    A kivetett bolygó. A-N. V. festőművész emlékkiállítása. Szeged, Kass Galéria, 2015. jún. 20.–nov. 15. és Szeged, Reök Galéria, 2015. jún. 20.–szept. 20. Kat. A katalógust szerk. és a kiállítást rendezte Nátyi Róbert. Magyar és angol nyelven. (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2015)
    „Színek és színek megint.” Válogatás A-N. V. alkotásaiból. Székesfehérvár, Csók István Képtár, 2017. jún. 24.–okt. 29. Kat. A katalógust szerk., a kiállítást rendezte Gärtner Petra és Izinger Katalin, a tanulmányt írta Molnos Péter. (A Szent István Király Múzeum közleményei, D 347. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2017)
    Deák Csillag–Kölüs Lajos: Színek és színek megint. Válogatás A-N. V. alkotásaiból. (Új Művészet, 2017. 9.)
    Szilléry Éva: A századik kiállítás. Kortárs alkotók tárlatával ünneplik A-N. V.-t Leányfalun. (Magyar Nemzet, 2019. febr. 21.).

    Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
    Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
    Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. (Bp., 1935)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Magyar frontharcos mozgalom. Írta és szerk. Mándoky Sádor és Faragó László. (Bp., 1938)
    Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
    Németh Lajos: Modern magyar művészet. (Bp., Corvina, 1968)
    Magyar művészet. 1919–1945. Szerk. Kontha Sándor. (Bp., 1985)
    Magyar festők és grafikusok adattára. (Szeged, 1988)
    Szabó Ákos–Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. I–II. köt. (Nyíregyháza, 1997)
    Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. (Bp., 2002)
    Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
    Czeizel Endre: A magyar festőművész-géniuszok sorsa. (Bp., 2009).

     

    neten:

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301624 (Aba-Novák Vilmos gyászjelentése)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301625 (Aba-Novák Vilmosné Vulkovics Katalin gyászjelentése)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D197-9YP?i=293&cc=1452460 (Aba-Novák Vilmosné Vulkovics Katalin halotti anyakönyve)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2020

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), énekes (14), entomológus (25), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (33), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (113), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (35), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (70), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (960), irodalomtörténész (276), jezsuita szerzetes (11), jogász (318), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (182), könyvtáros (68), közgazdász (185), kritikus (52), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (214), műgyűjtő (20), művelődéstörténész (37), művészeti író (14), művészettörténész (92), muzeológus (87), nagybirtokos (64), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu