Bíró Lajos Pál
Bíró Lajos Pál

2024. május 18. Szombat

Bíró Lajos Pál

irodalomtörténész, nyelvész, szerkesztő

Névváltozatok

Bíró L. Pál 

Születési adatok

1906. június 28.

Eger, Heves vármegye

Halálozási adatok

1985. június 7.

Budapest

Temetési adatok

1985. június 14.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Szülei: Bíró Lajos (= 1898-ig Richter Lajos, †1951. jan. 15. Bp. Temetés: 1951. jan. 17. Rákoskeresztúr) posta- és távirda segédtiszt, majd főellenőr, Tóth Terézia (†1965. jan. 14. Bp. Temetés: 1965. jan. 18. Rákoskeresztúr).

Testvére: dr. Bíró Károly.

Felesége: 1938. jún. 20.– Drozdy Klára, Drozdy Győző (1885. okt. 1. Bajta–1970. nov. 23. Bp. Temetés, hamvasztás: 1970. dec. 10. Farkasrét) író, politikus, országgyűlési képviselő, emlékiratíró és Kállay Klára (†1948. szept. 6. Bp. Temetés: 1948. szept. 9. Farkasrét) leánya.

Gyermekei: Bíró Pál Győző (1944–) nyelvtanár és Krisztics Dezsőné Bíró Klára.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1931) és magyar–angol szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1932). Egyetemi hallgató korában Devecseri Gábor házi tanítója.

Életút

A m. kir. Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziuma tanárjelöltje (1930–1931). A budapesti III. kerületi állami Árpád Reálgimnázium, ill. Gimnázium tanárjelöltje (1931–1932), óraadó tanára (1932–1933), h. tanára (1933–1936), r. tanára (1936. júl. 1.–1942. jún. 30.) és igazgatóhelyettese (1940–1942) valamint mb. igazgatója (1941. júl.–1941. nov.); közben a British Council ösztöndíjasa Sheffieldben (1939–1940), a lévai m. kir. állami gimnázium r. tanára és igazgatója (1942. júl. 1.–1943. szept. 24.). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Elnöki Ügyosztályához rendelt tankerületi főigazgató (1943. szept. 24.–1945).

A VKM sajtófőnöke (= sajtószolgálat vezetője (1945. máj.-tól) és a Köznevelés alapító felelős szerkesztője (1945. júl. 15.–1946. aug. 31.), egyúttal a budapesti VI. kerületi állami Mária Terézia Leánygimnázium igazgatója (1945–1946) és a Budapesti környéki tankerület, ill. a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei tankerület főigazgatója (1946. jún. 1.–1948. ápr.). A budapesti Zenei Gimnázium és a Testnevelési Főiskola angoltanára (1949–1958), a budapesti Bolyai Gimnázium angoltanára (1958–1966). A Bolyai Gimnáziumban Kern András osztályfőnöke.

A 20. századi és a kortárs angol irodalom és a modern angol színház történetével, ill. a modern angol nyelv pedagógiai módszertani kérdéseivel foglalkozott. Feldolgozta a Nemzeti Színház első éveinek történetét. Jelentős szótárírói tevékenysége több népszerű angol nyelvtankönyvet írt és szerkesztett. Új módszert dolgozott ki az angol nyelv gyorstanulására (a legáltalánosabb szókincs és a legfontosabb nyelvtani szerkezetek elsajátítására készült Express English eredetileg a Pesti Napló nyelvtanfolyama volt 1939-től).

Emlékezet

Bíró Lajos Pál Egerben született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, az 1930-as–1940-es években ismert oktatáspolitikusként apósa a nyíltan német- és kommunistaellenes Drozdy Győző köréhez (a Független Kisgazdapárt [FKgP] jobbszárnyához) tartozott. A II. világháború után megbízták az újjászerveződő Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) sajtószolgálatának vezetésével és egy új pedagógiai folyóirat, a Köznevelés megindításával. 1946 tavaszán – részleteiben máig tisztázatlan okokból – példátlan sajtókampány indult ellene.

Lemondatása után visszavonult az oktatáspolitikai küzdelmektől, és csak a nyelvoktatás szakmai kérdéseivel foglalkozott. Nemsokára az akkor már nemzetközi hírű nyelvpedagógus középiskolai tanárkodása mellett – az általa kidolgozott módszerek alapján – négy tanártársával együtt – megalapította az Élő nyelvek szemináriuma elnevezésű nyelvoktatói munkaközösséget. Az első modern magyarországi magánnyelviskola 1948-ban jött létre, 1949-ben a budapesti V. kerületi Fejér György utcában orosz, angol és francia kurzusokkal kezdődött a nyelvoktatás, néhány évvel később azonban német, olasz és spanyol tagozattal is kibővült. (Az oktatás egyik helyszíne később a Reáltanoda utcai Eötvös József Gimnázium lett.) A nyelvtanulási módszer már az alapfoknál az anyanyelv teljes mellőzésével – a mindennapi szókincsen alapuló párbeszédekkel és igényes nyelvi szövegekkel – tanította az idegennyelvet. A 27 hónapra tervezett (kilencszer három hónapos) tananyag a magyar nyelvoktatásban úttörő jelentőségű, egymásra épülő modul rendszerekből állt.

Bíró Lajos Pál Budapesten hunyt el (utolsó címe: XIV. kerület Fűző utca [korábban: Százszorszép utca] 5.), a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik.

Elismerés

Az Irodalomtörténeti Társaság, a Magyar Országos Iparművészeti Társulat és a Középiskolai Tanáregyesület tagja.

Szerkesztés

Az Új Magyar Vetés c. ifjúsági irodalmi lap (1934–1935) és a Könyvszemle szerkesztője (1937–1939). A budapesti III. kerületi m. kir. Árpád Gimnázium évkönyve (1941/42. Bp., 1942) és A lévai m. kir. állami gimnázium évkönyve (1942/43. Léva, 1943) szerkesztője.

Az Irodalmi Olvasmányok szerkesztője (1948-tól).

Főbb művei

F. m.: A Nemzeti Színház története. 1837–1841. Részben egy. doktori értek. is. Kiegészítésként a pesti magyar színház műsora. 1837. aug. 22-től 1841. ápr. 3-ig. Összeáll. Péchy Gyula. (Bp., Pfeifer Ferdinánd Könyvkereskedése, 1931)
Az angol iskola és az angol tanár. (A budapesti III. kerületi állami  Árpád Reálgimnázium értesítője, 1934/35. Bp., 1935 és külön: Bp., 1935)
Fiatal írók antológiája. Összeáll. (Az  Új Magyar Vetés kiadványa. Bp., 1935)

Angol–magyar és magyar–angol iskolai kéziszótár. Szerk. Willer Józseffel. (Bp., Athenaeum, 1937
3. jav. kiad. 1940
4. kiad. 1943
5. kiad. 1944
10. kiad. 1948 és utánnyomások
hasonmás kiad. Bp., Merényi, 1996 és 2000). Express English. Leggyorsabban angolul. (Bp., Delta Könyvkiadó Vállalat, 1939
2. kiad. 1945 és utánnyomások)

A háborús nevelés Angliában. (Néptanítók Lapja, 1940. 1.)
Az angol középiskolai reform tervezete. (Néptanítók Lapja, 1940. 8.)
A modern angol irodalom története. 1890–1941. (Bp., Hungária, 1942)

English. Analytical System. I–VI. köt. Nyelvkönyv az Élő nyelvek szemináriuma hallgatói számára. Írta Bíró Lajos Pál [Paul Lewis Bíró néven]. A későbbi kiadásokat átszerk. Bíró Pál Győző [Paul Bíró néven.] (Bp., 1957–1970
1. köt. 6. kiad. 1983
2. köt. 3. kiad. 1977
4. köt. 2. kiad. 1968
5. köt. 2. kiad. 1972)

A nyelvtanítás módszerei. (Köznevelés, 1981. márc. 6.).

Irodalom

Irod.: források: Drozdy Győző országgyűlési képviselő leánya, Klára és Bíró Lajos Pál gimnáziumi tanár hétfőn tartották esküvőjüket a koronázó Mátyás-templomban. Fotó. (Esti Újság, 1938. jún. 22.)
Leggyorsabban angolul. Indul a Pesti Napló nyelvtanfolyama. (Pesti Napló, 1939. febr. 7.)
Hogy utaztam Budapestről Londonba? (Magyar Nemzet, 1939. nov. 18.)
Szemtanú London légiroadós napjairól. Egy gimnáziumi tanár és feleségének viszontagságos utazása London bombazáporából Budapestre. (Az Újság, 1940. szept. 20.)
Új tankerületi főigazgatók. Bíró Lajos Pál kinevezése. (Magyar Nemzet–Kis Újság, 1946. máj. 18.)
Tisztogatást a Közoktatási Minisztériumban! (Ifjúság, 1946. máj. 17.)
A. N.: Hóman „régi gárdája” az új kultuszminisztérium. (Szabadság, 1946. máj. 25.)
Őrjárat. Mire nevel a Köznevelés? [Sajtótámadások Bíró Lajos Pál ellen.] (Ifjúság, 1946. máj. 31.)
Az óvatos duhaj. [Bíró Lajos Pálról.] (Ifjúság, 1946. jún. 21.)
Ifj. Kőváry György: Gyorsriport a Mária Terézia Leányginázium érettségijéről. (Szivárvány, 1946. jún. 25.)
Zoltán Péter: „Non scolae, sed vitae discimus.” Cipőt talpal, tintát készít, hangversenyt rendez és az országot járja a budapestvidéki tankerület diáksága. Beszélgetés Bíró Lajos Pállal, a tankerület főigazgatójával. (Kis Újság, 1947. máj. 15.)
Elhunyt Drozdy Győzőné Kállay Klára. (Magyar Nemzet, 1948. szept. 9.)
Vándor Györgyi: Ismerkedés a világnyelvekkel a tavaszi szemeszteren. Beszélgetés Bíró Lajos Pállal, az Élő nyelvek szemináriuma tanfolyamairól. (Népszava, 1958. ápr. 15.)
2500 hallgató eredményes nyelvtanulása az élő nyelvek szemináriumán. (Népszabadság, 1970. jún. 21.)
Elhunyt Drozdy Győző. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1970. nov. 24.)
25 éves a köznevelés. Bíró Lajos Pál: Az első számot a Parlamentben ismertették. (Köznevelés, 1970. júl. 23.)
Devecseri Gábor: Kezdeti korszakok. (Új Írás, 1971. 6.)
Novák Gábor: Tanár vagyok ma is. Hetvenesztendős Bíró Lajos Pál. (Köznevelés, 1976. jún. 11.)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1985. jún. 13.)
Elvett illúziók. Drozdy Győző emlékiratai. Szerk. Paksy Zoltán. (Bp., Kossuth Kiadó, 2007).

Irod.: műveiről: G-ly: Sztárok, színigazgatók, intendánsok és kritikusok ősei. B. L. P.: A Nemzeti Színház története. 1837–1841. (Budapesti Hírlap, 1931. júl. 12.)
B. L. P.: A Nemzeti Színház története. 1837–1841. (Diárium. Könyvbarátok közlönye, 1931. 3-4.)
B. L. P.: A Nemzeti Színház története. 1837–1841. (Új Nemzedék, 1931. júl. 17.)
M. Császár Edit: Új színésztörténeti irodalmunk. (Századok, 1934)
Z. K.: Modern irodalomtörténet. B. L. P.: A modern angol irodalom története. 1890–1941. (Népszava, 1942. ápr. 23.)
B. L. P.: A modern angol irodalom története. 1890–1941. (Az Újság, 1942. máj. 1. és Magyar Szemle, 1942. 7-12.)
Országh László: B. L. P.: A modern angol irodalom története. 1890–1941. (Egyetemes Filológiai Közlöny, 1942)
N. Kósa Judit: Becsapós lexikonok. [A Bíró–Willer-féle Angol–magyar és magyar–angol iskolai kéziszótárról.] (Népszabadság, 1997. febr. 4.).

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Jáki Oszkár: Folyóiratok két korszak küszöbén: Embernevelés, Köznevelés. (Köznevelés, 1970. ápr. 3.)
50 éves a Köznevelés. Az alapító főszerkesztő: Bíró Lajos Pál. (Köznevelés, 1995. dec. 8.)
Golnhofer Erzsébet: Pedagógusok változó politikai viszonyok között. (Iskolakultúra, 2004. 10.)
Bíró Pál Győző: A másik oldal. 69 plusz év kor- és életrajza. (Az Élő nyelvek szemináriuma kiadványa. Bp., 2013).

 

neten:

https://www.elonyelvek.hu/nyelviskola-bemutato/nyelviskola-tortenelme-1949-tol.html (Az Élő nyelvek szemináriuma története)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/408278 (Drozdy Győző gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRD3-PH1?i=114&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQP2Z-KCCY (Drozdy Győzőné Kállay Klára gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/345851 (Bíró Lajos gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/345885 (Bíró Lajosné Tóth Terézia gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPCQ-9RX2?i=783&wc=929T-82W%3A40681401%2C43624001%2C40791701&cc=1452460 (Bíró Lajos Pál születési anyakönyve)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője