Biró Eugénia
Biró Eugénia

2024. március 29. Péntek

Biró Eugénia, Biró Ferencné Katz Eugénia

gépészmérnök

Születési adatok

1908. augusztus 1.

Harkov

Halálozási adatok

2004. augusztus 18.

Budapest


Család

Sz: Katz Mihály (†1929) mérnök, egyetemi tanár, Poljakova Szláva (†1941). F: Biró Ferenc (1904–2007), Rákosi Mátyás testvére, gépészmérnök, az MTA volt tagja. Fia: Biró Viktor (1928–) villamosmérnök, a műszaki tudományok doktora.

Iskola

Általános és középiskoláit Harkovban végezte, a Moszkvai Repülő Műszaki Főiskolán repülőmotor-szerkesztő gépészmérnöki okl. szerzett (1936), a műszaki tudományok kandidátusa (1961).

Életút

A moszkvai Repülőgépgyár műszaki ellenőre (1927–1931), üzemmérnöke és a kísérleti szerkesztő részleg csoportvezetője (1936– 1941), a Szovjet Hadsereg műszaki tisztje (főhadnagyi rangban, 1941–1945), az Arktikai Kutatóintézet moszkvai részlegében a légi osztály vezetője (1945–1946). 1946-tól Magyarországon élt. A Jóvátételi Hivatal gépészmérnöke (1946–1948), a bp.-i Fémáru és Szerszámgépgyár főmérnöke (1948–1949), a Csepel Autógyár (1949–1952), az Autó- és Traktoripari Tröszt igazgatója (1952– 1954), a Járműfejlesztési Intézet Technológiai Osztályának vezetője (1954–1957), a Kísérleti-Kutatási Főosztály vezetője (1957– 1961). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1953-1960: megszakítással). Belső égésű motorok, elsősorban gépkocsi- és traktormotorok és azok egyes alkatrészeinek élettartam-növelési kérdéseivel, tartóssági és kopási viszonyaival fogl. Új technológiákat dolgozott ki a belső égésű motorok hengercsoport-alkatrészei anyagának szövetszerkezeti és kopásvizsgálatára. Megállapította a hengerperselyek legfontosabb kopásmérési módszereit és a hengerperselyekben jelentkező ún. remanens feszültségek nagyságát és felületaktivitását. Élete végén több, kortörténetileg is értékes visszaemlékezést írt.

Főbb művei

F. m.: Tudományos kutatóintézetek tervezése és szervezése szovjet tapasztalatok alapján. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Iz opita vengerszkogo avtotraktorosztrojenyija. (Avtomobilnaja i traktornaja promislennoszty, 1956)
Gornij gruzovoj avtomobil HD-400. (Centralnij bjuro tehnicseszkoj informaciji, 1957)
A kopás tényleges nagyságának meghatározása hengerperselyeknél. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1960)
A remanens feszültségek hatása az indukciós hőkezeléssel edzett motorhengerpersely élettartamára. Kand. értek. (Bp., 1961)
Gömbgrafitos öntöttvas felhasználása. (Öntészeti kézikönyv. Bp., 1964)
Száműzetésben. Visszaemlékezés. (Bp., 1994)
Egy nagymama meséi. Vallomás egy korszakról. (Z-füzetek. 66. Bp., 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője