Család

Sz: apja ügyvéd volt (†1929), anyja segédmunkás. Gyermekkorában apai nagybátyja nevelte, aki a Debreceni Helyivasút főmérnöke volt. Nős, két gyermeke született.

Iskola

Tanulmányait Temesvárott, román tannyelvű iskolában kezdte, Debrecenben fejezte be. A debreceni Piarista Gimnáziumban éretts. (1939), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1943); az állam- és jogtudományok kandidátusa (1957), doktora (1962), az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1979. máj. 11.).

Életút

Az illegális KMP tagja (1941-től), Budapesten, a Mikó Zoltán vezette ellenállási csoportban harcolt a németek és a nyilasok ellen (1944–1945). A II. vh. után Tolna vm. főispáni titkára, járási főjegyzője, vm.-i másodjegyzője, végül Tolna vm. főjegyzője (1945– 1949), a Belügyminisztérium (BM) Tanulmányi Osztályának helyettes vezetője (1949–1951), a felsőgödi Közigazgatási Tanfolyam – az első bentlakásos közigazgatási iskola – r. tanára, majd igazgatója (1949–1951). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE alapító oktatója (1950-től), egy. adjunktusa (1951–1955), egy. docense (1955–1956). A Pécsi Tudományegyetem Államjogi Tanszékének egy. docense (1956–1957), egy. tanára (1957. júl. 14.–1973) és a Tanszék vezetője (1956–1973); közben az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK) dékánja (1957–1964). Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete igazgatója (1973–1983). A szocialista államjog egyik megalapozója és művelője. Vezető szerepet játszott számos közigazgatási törvény – elsősorban a tanácstörvények – és az új alkotmány előkészítésében.

Emlékezet

Születésének 60. évfordulóján Bihari Ottó-emlékülést tartottak (Pécs, 1986. ápr. 22.), 80. évfordulójáról emlékkönyvvel emlékeztek meg (Pécs, 2001). Emlékét őrzi a Bihari Ottó Kutatói Ösztöndíj (Pécsi ÁJTK, 2000-től). Róla nevezték el a Bihari Ottó Szakkollégiumot (Pécs, 2005?-től).

Elismertség

Az MTA Politikatudományi Bizottsága elnöke, a Jogtudományi Bizottság tagja. A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) elnöke (1973– 1983).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemérem (arany, 1947), Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1950), Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Munka Érdemrend (1960; arany, 1964 és 1970), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981). Állami Díj (oktató-nevelő munkájáért, tudományos és tudományszervezési tevékenységéért, közéleti munkásságáért, 1975).