Bethlen Margit
Bethlen Margit

2024. május 17. Péntek

Bethlen Margit, bethleni gr.

írónő

Születési adatok

1882. augusztus 6.

Budapest

Halálozási adatok

1970. június 7.

Budapest


Család

Sz: Bethlen András (1847–1898) politikus, földművelésügyi miniszter. F: bethleni gr. Bethlen István (1874–1946) politikus, miniszterelnök. Három fia: Bethlen András (1902–1970) újságíró, Bethlen István (1904–1982) és Bethlen Gábor (1906–1981).

Életút

Az Ünnep c. képes irodalmi magazin szerkesztője (1935–1944), a Sajtókamara tagja (1939-től). A II. vh. után kitelepítették (1951), később visszatérhetett Budapestre. Irodalmi pályafutását szimbolikus mesék írásával kezdte, később elsősorban kisprózát, novellákat, valamint drámákat írt. Allegorikus meséire a Mozdulatkultura Egyesület szervezésében, a három legnevesebb mozdulatművészeti iskola táncjátékot komponált: A két angyal (Madzsar Alice); Az összeforrt lelkek (Szentpál Olga); Fehér királyleány (Dienes Valéria) címmel (mindhárom táncjáték bemutatója 1929. jún. 28-án volt). Az ő szövegére készült továbbá a Magyar Állami Operaházban bemutatott Örök temetés c. pantomim (1934). Cserebogár c. színműve (1934) Magyarországon elsők között foglalkozott az eutanáziával, azaz azzal, hogy a gyógyíthatatlan beteg szenvedéseit szabad-e megváltani gyilkos méreggel? Drámáit a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban játszották. Jelentős szerepet játszott Szendrey Júlia naplójának és több írásának kiadásában.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismerés

Az MTA Ormódy Amália Díja (1921).

Szerkesztés

Az Ünnep c. képes irodalmi magazin szerkesztője (1935–1944), a Sajtókamara tagja (1939-től).

Főbb művei

F. m.: Mese a szomorú városról és egyéb történetek. (Bp., 1916)
Majd. – A város. Két kisreg. (Bp., 1920)
Egy élet. Biedermeier reg. (Bp., 1921)
A boldog sziget istene és egyéb elbeszélések. (A Napkelet Könyvtára. 9. Bp., 1925
A novella és vers magyar mesterei. 2. kiad. 1927)
A szürke ruha. Dráma. (Bp., 1928
olaszul: Le favole della cittá triste. Milan, 1929)
A varázsló. (Vérző Magyarország. Magyar írók Magyarország területéért. Bp., 1928)
Pitypang. Elb.-ek. (Bp., 1930)
Impressiók. Elb.-ek. (Bp., 1930)
Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása. Közzéteszik és feldolgozzák Mikes Lajos és Dernői Kocsis László. Az előszót írta. (Bp., 1930)
A játszma. (A Pesti hírlap 1932. évi nagynaptára. Bp., 1931)
Kis és nagy betűk. Elb.- ek. (Bp., 1933)
A nagy valami. Egy vén lány története. Reg. (Bp., 1935
németül: Fraulein Katinka erlebt das Wunder. Basel–Berlin– Leipzig, 1934)
Kislány a papa felöltőjében. (Az Est hármaskönyve. 1935. Bp., 1934)
A kisasszony. Reg. (Magyart a magyarnak. Bp., 1937)
Anya és az irodalom. A női tudnivalók enciklopédiája. I–II. köt. (Bp., 1937?)
Fehér lapon fekete képek. Elb.-ek. (Bp., 1937)
Morzsák. Elb.-ek. (Bp., 1938)
B. M. meséskönyve. 7 színes, egész oldalas illusztrációval. Vásárhelyi Z. Emil rajzaival, a kötésterv Toncz Tibor munkája. (Bp., 1940)
Két asszony között. Reg. (A magyar irodalom jelesei. Bp., 1941)
Szomszédok. Reg. (Bp., 1942)
Erdélyi történetek. Elb.-ek. (Bp., 1941)
Magyar történelem. Olvasókönyv. (Bp., 1943)
színművei: A szürke ruha. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Vígszínház, 1929. ápr. 12.
olaszul: Milánó, 1929. márc. 14.)
Cserebogár. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1934. márc. 2.).

Irodalom

Irod.: Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927)
Schöpflin Aladár: Cserebogár. B. M. színműve a Nemzeti Színházban. (Nyugat, 1934).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője