Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Laborfalvi Róza emlékezete 2.
    Lilla emlékezete 2.
    Lilla emlékezete 3.
    Mérei Gyula
    Regöly-Mérei Gyula

    Béres József, id.

    mezőgazdasági mérnök, biológus


    Született: 1920. február 7. Záhony, Ung vármegye
    Meghalt: 2006. március 26. Budapest
    Temetés: 2006. április 1. Kisvárda

    Család

    Sz: Béres Károly cipészmester, Kutasi Anna. Nyolcan voltak testvérek (közülük hat élte meg a felnőttkort). F: 1947-től Papp Katalin tanítónő. Leánya: Béres Katalin (1948–); fia: Béres József, ifj. (1952–) kémikus, kandidátus.

    Iskola

    Elemi iskoláit szülőfalujában végezte (1926–1932), a kecskeméti kertmunkásképző iskolában (1938–1940), a kassai II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tanult (1941–1943), a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban éretts. (1948).

    Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Mezőgazdaság-tudományi Karán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1965) és doktorált (1968).

    Életút

    A záhonyi fűrésztelep munkása (1936–1938), bevonult katonának (1941), frontszolgálatot teljesített (1943–1945), miután bal karja és válla megbénult leszerelt; hadigondozott és kertészként dolgozott (1945–1947). Záhonyban szövetkezeti ügyvivő (1948–1950), Nyírmadán építőipari munkás (1950–1954). Az Állami Mezőgazdasági Gépállomás (ÁMG) kisvárdai laboratóriumának vezetője (1954–1963), a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kisvárdai telepe és jogutódjai tud. munkatársa (1964–1989), egyúttal a Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumának munkatársa (1973–1976). A Béres Export–Import Rt. egyik alapítója (1989-től).

    A Szent István Egyetem (SZIE) Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara c. egy. docense (2001-től).



    Tudományos pályafutásának kezdetén a burgonyanemesítéssel és a burgonya valamint a dohány betegségeivel foglalkozott. Felderítette a burgonyaleromlás okait, előállította a baktériumos paszulyvész fellépését gátló készítményt, ill. a dohány vírusbetegségeinek fellépését gátló további három szabadalom szerzője. Kutatásai közben figyelemre méltó orvostudományi ismeretekkel vértezte fel magát, és arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a burgonyabetegségekkel kapcsolatos megfigyelései hasonlóak az emberi immunrendszer betegségeihez. Kutatómódszere teljesen újszerű volt. Nem a genetikai tényezőkből vagy a szervi elváltozásokból indult ki, hanem abból, hogy milyen nélkülözhetetlen tényezők hiányoznak ahhoz, hogy az immunrendszer megfelelő választ tudjon adni az őt ért támadásokra. Sikerült meghatároznia azoknak a nyomelemeknek a körét, amelyek szerepet játszanak a szervezet normális anyagcsere-folyamatainak és jól működő immunrendszerének fenntartásában. Felfedezte, hogy helytelen az a bevett módszer, hogy betegségeket – egy-két nyomelem hiányával értelmezve – az adott elem egymagában, sokszor túlzásokba vitt adagolásával kezelnek. Úgy vélte, hogy a szervezet érzékeny belső egyensúlyát nem szabad felborítani: a nyomelemeket együttesen, komplex módon és megfelelő mennyiségben kell alkalmazni.

     

    Béres József 1972-ben készítette el nyomelemeket tartalmazó, immunrendszert erősítő cseppjét, amellyel először agydaganatban szenvedő húgát gyógyította meg. A feltalálót a szenzációs gyógyulás után sorra keresték fel a rákbetegek, ám az újabb sikeres gyógyulások ellenére az orvostársadalom kétkedve fogadta eredményeit. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás alá került. Munkahelyét felforgatták, kutatási naplóját és kísérleti anyagait elkobozták. A meghurcolt kutató mellett kiállt – többek között – Illyés Gyula, Nagy László, Ratkó József költők, Kósa Ferenc filmrendező és a pártvezetők közül mindenekelőtt Pozsgay Imre. A Legfőbb Ügyészség 1976 márciusában megszüntette a bűnvádi eljárást ellene, mégis több év kellett ahhoz, hogy a Béres Cseppet szabadalomként bejegyezhessék (176202-es lajstromszámon, 1980-ban). A hatalom viszonya azonban csak az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset után változott meg a Béres Cseppel szemben. Béres József, szovjet kérésre, ötezer üveg cseppet szállított a Szovjetunióba, és hatszáz fős sugárfertőzött betegnél az orvosok jelentős javulást tapasztaltak… A rendszerváltás után továbbkutatta az emberi rosszindulatú daganatok fellépésének okait, megelőzésük lehetőségeit. Izolálta és in vitro tenyészhetőségét megoldotta a rákkeltő ágensek sejtburjánzást indukáló faktorainak (1992–1997). Újabb eredményeit a Béres Csepp Plusz, és más gyógyhatású készítmények újabb szabadalma és egy vizeletvizsgáló módszer szabadalmi bejelentése jelzi. A Béres Cseppet 2000-ben az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyszerré minősítette, a feltaláló szellemi örökségét fia, Ifj. Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke vitte tovább.

    Emlékezet

    Béres József Záhonyban született, iskoláit Kecskeméten és Nyíregyházán végezte, Kisvárdán és Budapesten élt és tevékenykedett, a Kisvárdai Temetőben nyugszik. Egykori munkahelyén, Kisvárdán tiszteletére emléktáblát avattak (2007. szept. 3-án). Nevét vette fel a záhonyi Béres József Kollégium (2002), az anarcsi általános iskola Béres József Terme (2007). Emlékét őrzi a Béres Gyógyszergyár szolnoki telephelyén megnyílt Béres József Emlékmúzeum (2009). Nevét vette fel a szolnoki Béres József sétány (2009), a Nagyhalász és Ibrány között elhelyezkedő Béres József Egészségügyi Centrum (2011), a kisvárdai Béres József Park (2012), a budapesti III. kerületi Béres József Általános Iskola (2012), a kisvárdai Béres József Laboratórium (2014), a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaság-tudományi Kara soproni Béres Terme (2014) és a záhonyi Béres József Park (2016). Szolnok Város Önkormányzata és a Béres Gyógyszergyár tiszteletére Béres Csepp Parkot és gyógyivókutat is alapított (2012).

     

    Szobrai Budapesten: a Béres Gyógyszergyár aulája (III. kerület, Mikovinyi utca 2–4., mellszobor, Búza Barna, 2000); Semmelweis Orvostörténeti Múzeum lépcsőháza (I. kerület, Apród utca 1–3., mellszobor, Búza Barna, 2008); Béres József Általános Iskola (III. kerület, Keve utca 41., domborműves emléktábla, Búza Barna, 2012). Vidéken: Szolnok (Béres József sétány, emlékkő, Dudás Krisztián, 2009 és Béres Gyógyszergyár szolnoki üzeme, Béres József-emlékszoba, Nagysándor József út 39., mellszobor, Búza Barna, 2009); Kisvárda (Várday István Városi Könyvtár, Flórián tér 19., domborműves emléktábla, Búza Barna, 2010); Záhony (Béres József park, egészalakos, Kalmár Katalin és Illyés András, 2014).

     

    Életrajzát Béres Klára állította össze (Szirtfoknak lenni címmel, 1999-ben, legutóbb 2016-ban adták ki). Az első dokumentumfilmet Béres Józsefről Kósa Ferenc készítette (Az utolsó szó jogán címmel; csak 1987. febr. 17-én mutathatták be). Életútjáról újabban Kabay Barna és Petényi Katalin dokumentumfilmet (Életcseppek, 2015), Gyöngyössy Bence négyrészes játékfilmet (Cseppben az élet, 2019) készített. Fazekas István Béres József küzdelmeiről A megvádolt címmel színművet írt (a budapesti Új Színház mutatta be Kerényi Imre rendezésében 2016-ban).

    Elismerés

    Pro Nature et Vita Díj (1995), Teichmann Vilmos-díj (1995), Magyar Örökség Díj (2000), Pro Naturali Medicina Plakett (a Természetes Gyógyítás Alapítvány kitüntetése, elsőként, 2001), Széchenyi-díj (2002), az Üzleti Tisztességért Díj (a Rotary International elismerése, 2002), az Év Vállalkozója Díj (2002), Lónyay Menyhért-emlékérem (2003), Szent Rita-díj (a Nagycsaládosok Országos Egyesülete díja, 2006), Szent István-díj (2009), Heim Pál Egészségügyi Díj (2010), Árpád Pajzs (2012).

     

    A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997), a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme (2002), a Hűség a Hazához Érdemrend nagykeresztje (2004), a Vitézi Rend Arany Nemzetvédelmi Keresztje Vitézi Ékítménnyel (2006), Vitézi Jubileumi Kereszt (2006).

     

    Záhony (1998) és Kisvárda díszpolgára (2000), Ezüst Pelikán Díj (Szolnok Megyei Jogú Város díja, 1999), Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Emlékérme (2002), Pro Comitatu Díj (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének díja, 2007).

    Főbb művei

    F. m.: Adatok a burgonya leromlásának okaihoz. (Agrokémia és Talajtan, 1960)
    A burgonyaleromlással kapcsolatos kémhatásvizsgálatok a burgonya gyökerében és gyökérzónájában. (Agrokémia és Talajtan, 1962)
    A jód agrokémiai és fiziológiai jelentősége, különös tekintettel a burgonya leromlására. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1968)
    A burgonya a dohány vírusos fertőzése tüneteit és az ember malignus tumorait okozó sejtzárványokként adoptálódott exogén eredetű ágensek. Előzetes közlemény. (Kisvárda, Szerző kiadása, 1970)
    The Identification of Virulent Agents Isolated from Human Malignant Tumour and Tobacco Suffring from Virus. (Geographica Medica, 1972)
    A burgonya tápanyagellátása Szabolcs-Szatmár megye talajviszonyai között. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1973)
    Kedvezőtlen talajkémiai adottságok a Nyírségben mint a burgonya hozamát és leromlását befolyásoló tényezők. (Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 1974)
    Kisvárda természetföldrajza. 4 melléklettel. (A Kisvárdai Vármúzeum Kiadványai. 4. Kisvárda, 1975)
    Néhány mikroelem hatása a burgonyagumó beltartalmi értékének alakulására. Tatár Lászlóval. – Néhány mikroelemtrágya hatékonyságának vizsgálata burgonyán. (Növénytermelés, 1977)
    Béres csepp. Első kézből a Béres cseppről. B. J.-nek Az utolsó szó jogán c. film ankétján 1987. nov. 17-én elhangzott előadása. Kérdések és válaszok. (A Biokultúra Egyesület kiadványa. Bp., 1988)
    Béres Csepp plusz. Egyedülálló nyomelempótló készítmény és felhasználása a humán medicinában. Főszerk. B. J. (Béres Kiadványok. Bp., 1994 angolul és oroszul is)
    Betegségmegelőzés és kezelés Béres Csepp plusszal. Laczkó Katalinnal. (Béres Kiadványok. Bp., 1995)
    A tudatos táplálkozás. Németh Herminával. (Béres Kiadványok. Bp., 1996)
    A burgonya-levélsodródás és a dohány érbarnulás betegsége. (Béres Kiadványok. Bp., 1998)
    A malignus daganatok biológiai és biokémiai okai. Az előszót írta Ifj. B. J. (Béres Kiadványok. Bp., 2000).

    Irodalom

    Irod.: Miavecz Márton: Megtalálták a rák gyógyszerét? Beszélgetés B. J.-fel. 1–4. (Magyar Szó, 1975. nov. 25–28.)
    Radványi Éva: B. J. gyógyító cseppjei. Gondolatok a rák vírusa körül. (Déli Hírlap, 1976. okt. 20.)
    Mezei András: Ilyen gazdagok vagyunk? (Bp., Magvető, 1981)
    Kósa Ferenc: Tíz kérdés – tíz válasz. Beszélgetés B. J.-fel. (A Béres Export-Import Rt. kiadványa. Bp., 1990 angolul, oroszul és spanyolul is)
    Balla M. Anna: Csepp-jelen(ség). Kortünet és kórtünet kapcsán. (Bp., 1990)
    Kővári Tamás: Egyszemélyes Béres csepp mozgalmam története. (Próbaper a Béres-ügyben. 1. Bp., 1990)
    A Béres-kutatásokról. B. J. 75. születésnapja alkalmából 1995. febr. 2-án a Budapesti Kongresszusi Központban rendezett tudományos szimpozium anyaga. Előadások. Főszerk. Ifj. B. J., sajtó alá rend. Kónya Csaba. (Béres-kiadványok. Bp., 1996)
    Gáborjányi Richárd: Egy kis magyar áltudomány. B. J. könyve a vírusokról. (Növényvédelem, 1998)
    Béres Klára: Szirtfoknak lenni. B. J. életútja. (Bp., 1999; 2. kiad. 2002; 3. bőv. kiad. 2010; 4. bőv. kiad. 2016)
    B. J. nyolcvanéves. (Könyvtári Kis Híradó, 2000)
    Nagy N. Péter: A mese nyolcvanadik évben. Hogyan csinált B. J. cseppekből milliárdokat? (Népszabadság, 2000. febr. 5.)
    Kézy Béla: A doktor úr is megöregszik… B. J., aki vadócba rózsát oltott, tovább kutat. (Humanitás. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége lapja, 2001)
    Bakajsza András: Szépíróink dr. Béresért és cseppjeiért. (Nyíregyháza, 2003)
    Kapaszkodó. Interjúk a Béres Cseppről. Összeáll. Béres Klára. (Bp., 2004)
    Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 2006. márc. 27.)
    Langmár Zoltán: B. J. küzdelmes életútja. 1920–2006. (Orvosi Hetilap, 2010. 32.)
    The Life and Struggles of József Béres. (Clinical and Experimental Medical Journal, 2011)
    Ratkó József levele B. J.-hez. Közli: Csomós Szabolcs. (Pedagógiai Műhely, 2011)
    Béres Klára: Életcseppek. (Bp., 2012)
    Bischof Zsolt: Id. B. J. kutató életútja, tudományos munkája. – The Researcher József Bérres Sr.’s Course of Life and Scientific Worlk. (Economica, 2012)
    Kaiser Kászló: „Nem a magam hasznát kerestem…” Hét éve hunyt el B. J. (Stádium. Társadalmi és kulturális hírlap, 2013)
    Réger Ádám: A Béres-ügy. A Béres Csepp története a feltalálástól a forgalomba kerülésig. Egy. szakdolgozat. (Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2016)
    B. J. hagyatéka: „Nézzétek meg a tényeket!” Beszélgetés Béres Klárával, a Béres Alapítvány elnökével és a Béres Rt. kommunikációs igazgatójával. (Képmás, 2016)
    Kaiser László: Egy hibátlan ember. B. J. (Partium. Irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat, 2016)
    Babosi László: Ratkó József és a Béres-ügy. (Hitel, 2018).


    Irod.: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
    Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
    Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? (Szekszárd, 1997)
    Tihanyi Péter: Harcok. (Bp., 2001).

     

     

    Szépirodalom: Fazekas István: A megvádolt. Történelmi dráma 3 felvonásban. (A Cédrus Művészeti Alapítvány kiadványa. Bp., 2015).

     

     

    neten:

     

     

    https://orokseg.beres.hu/

    http://epa.oszk.hu/01300/01343/00199/pdf/EPA01343_hitel_2018_08_076-100.pdf

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (19), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (102), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (32), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (66), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (940), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (310), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (685), meteorológus (14), mezőgazda (123), mezőgazdasági mérnök (101), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (18), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (85), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu