Berényi Béla
Berényi Béla

2025. október 30. Csütörtök

Berényi Béla

fogorvos, szájsebész

Születési adatok

1911. október 26.

Debrecen, Hajdú vármegye

Halálozási adatok

2005. május 2.

Budapest

Temetési adatok

2005. május 23.

Budapest

Fiumei út


Család

Nagyszülei: Berényi Sándor (= Berényi Izidor), Sipos Matild; Radó Dezső, Steinfeld Emília.

Szülei: dr. Berényi István (1886. máj. 3. Apa, Szatmár vm.–1967. jan. 22. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1967. jan. 28. Farkasrét): orvos, szülész-nőgyógyász, debreceni városi tisztiorvos, Radó Amália (1888. máj. 23. Nagybánya–1975. szept. 9. Bp.).

Berényi István testvére: dr. Berényi László (1884. okt. 23. Kismajtény, Szatmár vm.–1964. jún. 25. Debrecen) MÁV-főtanácsos.

Radó Amália testvére: dr. Radó Vilmos (1890. máj. 1. Nagybánya–1954. nov. 6. Bp.) orvos, Hajdúszoboszló, majd Debrecen tisztiorvosa.

Radó Vilmos gyermekei: Radó István (1919. okt. 3. Hajdúszoboszoló, Hajdú vm.–1973. júl. 11. Slano, Jugoszlávia) újságíró, a Néplap (= Hajdú-Bihari Napló) szerkesztője és dr. Radó György (1918. Debrecen–1998. nov. 15. Bp. Temetés: 1998. dec. 2. Farkasrét) orvos, bőrgyógyász, vezérőrnagy.

Felesége:

1. Aczél Edit (1917. júl. 19. Debrecen–1939. jan. 4. Bp. Temetés: 1939. jan. 6. Debrecen), Aczél György (1923. febr. 18. Debrecen–1984. jan. 8. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1984. jan. 19. Farkasrét): orvos, szemész, repülőorvos testvére. Özvegy.

2. 1939-től Gál Zsuzsanna közgazdász, a Hungarotex Vállalat Titkárságának vezetője. Gyermeke, leánya: Karlovitsné Berényi Éva (1940–).

3. Beck Éva (†2007. szept. 27. Bp.) az I. István Közgazdasági Technikum és a József Attila Gimnázium tanára.

Iskola

Elemi és középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, a kegyes tanítórend Szent József Katolikus Gimnáziumában éretts. (1929), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1935), fogorvos (1938) és sebész szakorvosi vizsgát tett (1951), az orvostudományok kandidátusa (1962).

Életút

A bécsi Rudolfspital II. sz. Sebészeti Osztályán Rudolf Demel professzor gyakornoka (1935–1936), a bécsi tudományegyetem Fogászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1936–1938), hazatérése után az Apponyi Poliklinika segédorvosa (1938–1939), majd magángyakorlatot folytatott (1938–1942). A nagybányai Állami Kórház Sebészeti Osztályának munkaszolgálatos alorvosa (1942–1944), Lesencetomajon körorvos (1944. jún.–1944. okt.), az ország német megszállása után illegalitásba vonult, és mint a XIII/1. kisegítő karhatalmi zászlóalj orvosa részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomban.

A II. világháború után a budafoki Tisztiorvosi Hivatal és az Újságírók Szanatóriumi Egyesülete szájsebész szakorvosa (1945–1947), a budapesti Péterfy Sándor utcai Rendelőintézet Fogröntgen Osztályának alorvosa (1947–1949). Hivatásos tisztként a Központi Katonai Kórház Fogászati és Szájsebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa, egyúttal a Magyar Néphadsereg (MN) fősztomatológusa (1949. szept. 1.–1955); közben a Koreai Magyar Kórház fogorvosi és szájsebészeti szakmai vezetője (1953–1954).

A BOTE, ill. a SOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika egy. adjunktusa (1955–1961), egy. docense (1961–1967), egy. tanára (1967. jún. 17.–1976. jún. 30.) és a Központi Sztomatológiai Intézet igazgató-főorvosa (1962. jan. 1.–1967. jún. 17.); közben a Fogorvos-tudományi Kar dékánja (1969–1974), A SOTE tb. szenátora (1983).

Az arc- és állcsontok helyreállító sebészetével, arcdeformitások szájsebészeti műtéti megoldásaival, koponyaműtétekkel foglalkozott. A magyarországi gnatológiai (= állkapocssebészet) kutatások egyik elindítója. Jelentős szerepet játszott a MN fogorvosi-szájsebészeti ellátásának megszervezésében. További kutatási területei: arc- és állcsontciszták műtéti megoldásai; időskori arc- és állcsont-megbetegedések sajátosságai; háborús és tömeges lőtt sérülések katasztrófasebészeti ellátása; különböző eredetű, ritka kórképek és genetikai eredetű állcsont-rendellenességek arctorzulásai stb.

Elismertség

A MOTESZ Fogorvosi Szakcsoportjának főtitkára (1955–1976), a Magyar Fogorvosok Egyesülete alelnöke és a Szájsebészeti Szekció elnöke. A Nemzetközi Szájsebészeti Társaság tb. tagja (1987-től).

Elismerés

Koreai Állami Zászlórend (1954), Munka Érdemrend (1954; arany, 1976), Kiváló orvos (1966).

Árkövy József-emlékérem (1976), Balogh Károly-emlékérem (1978).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, tankönyvei, jegyzetei, könyvfejezetei: Az arc- és állcsontok háborús sérülései. (Szájsebészet. Egy. tankönyv. Szerk. is Balogh Károllyal, Skaloud Ferenccel, Varga Imrével. Bp., Művelt Nép Könyvkiadó, 1955)
Állkapocstörések. Az Orvostovábbképző Intézet jegyzete. (Bp., 1957 és utánnyomások)
Szájsebészet. Péter Viktorral. (A fogorvosi asszisztensnők tankönyve. Egészségügyi szakiskolai tankönyv is. Szerk. Tóth Pál. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1959 és utánnyomások)
A fogeltávolítás műtéttana. (Az Egészségügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1960)
Állkapocssérülések kórlefolyásának és a gyógyítás késői eredményeinek értékelése. Kand. értek. (Bp., 1961)
A maxillofacialis traumatológia. Varga Istvánnal. (Szájsebészet. Egy. tankönyv. Szerk. is Balogh Károllyal, Skaloud Ferenccel, Varga Imrével. Bp., 2. kiad. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1962)
A gyakorló orvos fogászata. Szerk. Kovács Györggyel. 2 táblával. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1963)
Szájsebészet. Egy. jegyz. (Bp., SOTE Fogorvostudományi Kar, 1972 és utánnyomások)
Open Subcondylar Osteotomy in the Treatment of Mandibular Deformities. (Bp., 1973)
Szájsebészet. Monográfia és egy. tankönyv is. Inovay Jánossal és Vámos Imrével. Az oxiológiai fejezetet Bencze Béla írta. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 1980).

F. m.: tanulmányai: A preventív fogászat mai állása. (Fogorvosi Szemle, 1947. 8.)
Új implantációs fogpótlás. (Honvédorvos, 1950. 2.)
Az arc-, állcsontsérültek ellátása a tábori egészségügyi szolgálatban a század körletétől a hadosztály segélyhelyig. (Honvédorvos, 1951. 1.). Néphadseregünk fogászati ellátásának hiányosságairól. (Honvédorvos, 1951. 4.)
Ectodermis erosiva pluriori ficialis aureomycin terápiára gyógyult esete. (Fogorvosi Szemle, 1951. 10.)
A fogpótlások javallatainak elbírálása sürgősségi szempontból. Cseres Pállal. (Honvédorvos, 1952. 1.)
A stomatitis ulcerosa a honvédfogorvos szempontjából. (Honvédorvos, 1952. 6.)
Frissen készített érzéstelenítő oldatok alkalmazása a stomatológiában. (Fogorvosi Szemle, 1952. 12.)
Új műtéti eljárás a nyitott harapás kezelésére. (Fogorvosi Szemle, 1953. 12.)
Adamantinoma mandibulae műtéti megoldása egy ülésben végzett resectióval és alloplasticával. Koronczay Józseffel. (Fogorvosi Szemle, 1954. 4.)
Stomatológiai vonatkozású syndromatológia. Pastinszky Istvánnal. (Fogorvosi Szemle, 1954. 10.)
Szokványos állkapocs-ízületi ficam műtéti megoldása műanyag beültetéssel. Gyenes Vilmossal. (Katonaorvosi Szemle, 1956. 4.)
A makrocheiliák kórtana és megkülönböztető kórisméje. Pastinszky Istvánnal. (Fogorvosi Szemle, 1956. 7.)
Az állkapocstörés előidéző okai, előfordulási helye és gyógyítása 112 eset elemzése kapcsán. (Fogorvosi Szemle, 1958. 10-12.)
Az arckoponyatörések sebészi gyógyítása. (Magyar Traumatológia, 1960)
A processus articularis mandibulae töréseinek gyógyítása. Nitsche Herminnel és Vályi Edittel. (Fogorvosi Szemle, 1961. 9.)
Idősült állkapocsficam műtéti eljárása. Ackermann Alajossal. (Fogorvosi Szemle, 1962. 10.)
Az állcsonttörések jellegzetességei öregkorban. Péter Viktorral. (Fogorvosi Szemle, 1962. 11.)
Tomographic Examination of the Edentulous Lower Jaw. Szenes Tiborral. (Oral Surgery, 1963)
Deformierende pathologische Veränderungen des Kiefergelenkes. Tóth Istvánnal. (Deutscher Zahnärztlicher Zeitung, 1964)
Unfallkieferchirurgie im Kindesalter. (Deutsche Stomatologie, 1964)
Prophylactikus szempontok a nagy állcsontciszták gyógyításában. (Fogorvosi Szemle, 1966. 7.)
Electroencephalographic Investigations during Dental Treatment. Gulyás Judittal és Tomka Imrével. (International Dental Journal, 1966)
Az arcdeformitások korrekciója szájsebészeti módszerekkel. (Orvosi Hetilap, 1968. 22.)
A fogorvosképzés módszertani kérdései. (Felsőoktatási Szemle, 1970. 9.)
Nagyfokú arctorzulást okozó állcsonti rendellenesség műtéti korrekciója. Bögi Imrével. (Orvosi Hetilap, 1975. 30.)
A sialochemiai vizsgálatok jelentősége a Sjögren-syndroma diagnosztikájában. Benedek Erikával. (Orvosi Hetilap, 1975. 48.)
Nyálmirigygyullladások Sumetrolim kezelése. Benedek Erikával és Romhányi Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1977. 16.).

Irodalom

Irod.: források: Berényi Béláné Aczél Edit Debrecenben elhunyt. (Dunántúl [napilap], 1939. jan. 8.)
Elhunyt Berényi Béláné Aczél Edit. (Az Est, 1939. jan. 10.)
Meghalt Radó Vilmos elvtárs. (Néplap, 1954. nov. 7.)
Berényi Béla a Központi Stomatológiai Intézet új igazgató főorvosa. (Fogorvosi Szemle, 1962. 2.)
Elhunyt dr. Berényi István aranydiplomás nőgyógyász főorvos, Debrecen tisztiorvosa. (Magyar Nemzet, 1967. jan. 25.)
Dr. Berényi Béla egyetemi tanári kinevezése. (Magyar Közlöny, 1967. jún. 17.)
Elhunyt özvegy dr. Berényi Istvánné Radó Amália. [Temetés utáni hír.] (Magyar Nemzet, 1975. szept. 20.–Népszabadság, 1975. szept. 23.)
Dr. Berényi Béla egyetemi tanári felmentése. (Egészségügyi Dolgozó, 1976. júl. 1.)
Szabó György: Berényi Béla professzor 75 éves. (Fogorvosi Szemle, 1987. 2.)
Benedek István Gábor: A terrornak nincs logikája. Magyar orvosperek, 1953. [Berényi Béla professzor a sztálini orvosperekről.] (Népszabadság, 1988. dec. 3.)
Fogorvosi almanach. Főszerk. Vágó Péter. (Bp., 1995)
Szabó György: Berényi professzor 90 éves. (Fogorvosi Szemle, 2001. 12.)
Elhunyt Berényi Béla nyugalmazott egyetemi tanár, a SOTE Fogorvos-tudományi Kara dékánja. (Népszabadság, 2005. máj. 13.)
Elhunyt dr. Berényi Béláné Beck Éva, 2007. szept. 27. (Népszabadság, 2007. nov. 10.)
Kóbor András: Megemlékezés Huszár György és Berényi Béla születésének századik évfordulóján. (Fogorvosi Szemle, 2011. 4.)
Emed Alexander: Emlékezés Berényi Bélára. (Magyar Fogorvos, 2011)
Forrai Judit: A hazai maxillofacialis műtétek kiemelkedő szájsebésze, Berényi Béla emlékének. (Orvosi Hetilap, 2011. 46.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TXF-YB9?i=461 (Berényi Béla születési anyakönyve, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GP37-ZYB?i=185&cc=1452460 (Aczél Edit születési anyakönyve, 1917)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62VZ-YNL?i=4&cc=1452460 (Dr. Berényi Béláné Aczél Edit halotti anyakönyve, 1939)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-G5C2-9SMV?i=359&cc=1452460 (Dr. Berényi László halotti anyakönyve, 1964)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-994V-9JZ?i=485&wc=92QZ-VZ7%3A40678301%2C65374601%2C47682601&cc=1452460 (Dr. Berényi István halotti anyakönyve, 1967)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PBD-7JP?i=556&wc=92ST-3T5%3A40678301%2C57613001%2C41143601&cc=1452460 (Dr. Berényi Istvánné Radó Amália halotti anyakönyve, 1975)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője