Család

Sz: Szabó Julianna. Házasságon kívül született, édesapját nem ismerte. Kisgyermek korától anyai nagynénje családja nevelte.

Iskola

Hat elemi osztályt végzett, Gödöllőn és Máriabesnyőn 14 hónapos termelőszövetkezeti elnöki iskolában tanult (1951–1952), a Debreceni Mezőgazdasági Technikumban éretts. (1963), a DATE-n tanult tovább, de tanulmányait nem fejezte be.

Életút

A később országos mintagazdasággá vált nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet alapító vezetőségi tagja (1950-től), elnöke (1952. szept.–1990. aug.). A Kukorica és Iparinövény Termelési Egyesülés (KITE, 1973–1992), a Hajdúsági Agráripari Egyesülés Rt. elnöke (1988–1990), a KITE Rt. felügyelőbizottságának elnöke (1992–2014), a KITE örökös tb. elnöke (2014-től).

Az MDP (1952–1956), az MSZMP tagja (1956–1989), az MSZP tagja (1989). Az MSZMP KB póttagja (1962. nov. 24.–1966. dec. 3.), tagja (1966. dec. 3.–1989. okt. 7.) és az MSZMP KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösségének elnöke (1987–1989). Az MSZMP PB tagja (1985. márc. 28.–1989. ápr. 12.).

Országgyűlési képviselő (Hajdú-Bihar megye, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Hajdúnánás [Hajdú-Bihar megye 14. sz. egyéni választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; Nádudvar [Hajdú-Bihar megye 18. sz. egyéni választókerület], 1971. épr. 25.–1975. jún. 15.; 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; Hazafias Népfront országos lista, 1985. jún. 8.–1990. máj. 2.).

Az Elnöki Tanács tagja (1967. ápr. 14.–1975. júl. 4.).

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT) elnöke (1967. ápr. 20.–1989. dec. 12.). Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke.

Nádudvaron született, ahol már 1942-től egy 58 kh-as birtokot igazgatott (az 1945-ös földosztáskor 5 kh földet kapott). Belépett a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, 1952. szept. 30-án elnökké is megválasztották. Az országosnál lényegesen jobb termelési eredményeiért – sikeresen vezette be a részesművelést, ezzel anyagilag is érdekeltté tette a tagokat a termelésben – a tsz megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendet (1953. nov. 7-én). Az általa kidolgozott nádudvari modell később az ország több más tsz-ében, mgtsz-ében is elterjedt. Nádudvaron és környékén a tsz földterülete hatezerről tizenhatezer kh-ra nőtt, úgy lett az ország legnagyobb termelőszövetkezete, hogy a tsz nem egyesülésből jött létre, hanem a parasztok maguk hozták a földet (később már harmincegyezer holdon gazdálkodtak). Az agrárium érdekeinek képviseletére Fehér Lajos kezdeményezésére megalakította a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát (TOT, 1967).

Mint az agrárágazat megbecsült és köztiszteletben álló személyisége vezető szerepet játszott a magyarországi mezőgazdaság 1970-es–1980-as években elért, nemzetközileg is elismerést kiváltó eredményeiben. Ezért Kádár János bizalmasának számított, az MSZMP PB tagjai közé is beválasztották. Egyes vélemények szerint Kádár felajánlotta Szabó Istvánnak az MSZMP mezőgazdasági KB-titkári posztját, ő azonban visszautasította a megkeresést (a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközössége elnöki pozícióját azonban elvállalta). Kádár híveinek kiszorítása után PB-tagságáról is felmentették, rövid ideig még tagja volt a MSZP-nek, tisztséget azonban az utódpártban már nem vállalt (1990. aug.-ban visszavonult).

Elismerés

Kossuth-díj (a nádudvari Vörös Csillag tsz vezetésében elért kiváló eredményeiért, 1958), Állami Díj (a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésében, az új termelési eljárások bevezetésében és elterjesztésében végzett szervező munkájáért, 1980), Hazám Díj (2015).

Munka Érdemrend (1953), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953), Munka Érdemrend (arany, 1966), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1976).

Nádudvar díszpolgára (elsőként, 1997).