Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Barkóczi Ilona
    Barkóczi László
    Huszár Tibor
    Lilla emlékezete 2.
    Ormos Mária

    Horváth Márton

    politikus, újságíró, író, szerkesztő

    Schiller Marcell 


    Született: 1906. október 8. Budapest
    Meghalt: 1987. június 7. Budapest
    Temetés: 1987. július 9. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)

    Család

    Sz: Schiller Jenő régiségkereskedő, Steiner Katalin. F: 1. 1947-től Rostás Gabriella. Fia: Horváth Iván (1948–) irodalomtörténész, egyetemi tanár és Horváth Bálint (1954–) újságíró, szerkesztő; leánya: Horváth Mária (1952–) filmkészítő. Elvált. 2. Mágori Erzsébet újságíró.

    Iskola

    A József Műegyetem Építészeti Osztályán tanult (1926–1932), internálása miatt nem fejezhette be tanulmányait (1932).

    Életút

    Az illegális KMP tagja (1931), egy lakbérsztrájk szervezése miatt letartóztatták, néhány hónapig vizsgálati fogságban volt, majd internálták (1932). A Vasas c. szakszervezeti ellenzéki lap szerkesztőjeként ismét letartóztatták (1935), tizenkét év börtönre ítélték, amit apja közbenjárására öt évre mérsékeltek (1937), a Margit körúti fegyházban raboskodott (1935–1940). Szabadulása után (1940) kitiltották a fővárosból, így hamis papírokkal élt Budapesten. Antifasiszta röpiratokat nyomtatott, a Szabad Nép munkatársa, az illegális pártnyomda egyik vezetője (1941–1942), újra letartóztatták, ismét tizenkét évre ítélték (1942), színlelt betegsége miatt büntetését félbeszakították (1944. márc.). Bekapcsolódott a Békepárt munkájába, az illegális KB tagjaként ő tartotta a kapcsolatot a párt Katonai Bizottságával (1944 ősze). Az ország német megszállása után a fegyveres nemzeti ellenállás résztvevője, katonai és szabotázsakciókat szervezett (1944. okt.), a nyilasok elfogták, Németországba akarták hurcolni, de a vonatról sikerült megszöknie (1944. nov.).



    A II. világháború után az MKP, ill. az MDP KV tagja (1945. jan. 19.–1956. okt. 31.), az MKP PB tagja (1945. máj. 21.–1946. okt. 1.), az MKP/MDP PB póttagja (1946. okt. 1.–1949. szept. 3.), ismét az MDP PB tagja (1949. szept. 3.–1953. jún. 28.), az MDP Szervező Bizottsága tagja (1950. máj. 31.–1953. jún. 28.). A Magyar Munkásmozgalmi Intézet munkatársa (1956–1957), a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója (1957–1960 és 1963–1966); közben a Hunnia Filmgyártó Vállalat vezetője (1960–1963).

     

    Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Nagy-Budapest, 1945. ápr. 2.–1945. nov. 4.). Nemzetgyűlési képviselő (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyék, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.). Országgyűlési képviselő (Nagy-Budapest, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; Budapest, 1949. máj. 15.–1953.máj. 17.; 1953. máj. 17.–1957. máj. 9.). Az Elnöki Tanács tagja (1949. aug. 23.–1953. aug. 3.). Az MKP KB Propaganda Osztályának vezetője (1945. jan. 22.–1945. febr. 22.), a Szabad Nép felelős szerkesztője (1945. márc. 25.–1950. jún. 3.) és a szerkesztőbizottság vezetője (1954. júl.–1956. okt.). Az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztálya vezetője (1950. ápr. 12.–1954. júl. 3.).



    A Rákosi-korszak egyik meghatározó kultúrpolitikusa, Révai Józseffel (1898–1959) a kor hivatalos ideológiájának kidolgozója, és Révai mellett fontos szerepet játszott a kor jellemző sematikus irodalom- és művészetpolitikájának kidolgozásában. Nevéhez fűződik a korszak ideológiai alapművének tekinthető Lobogónk: Petőfi c. cikkgyűjtemény összeállítása (1950). A párt politikai fordulata idején ingadozott Rákosi és Nagy Imre irányvonala között (1953. jún.). Az SZKP XX. kongresszusa (1956. febr. 14–25.) után támogatta a Rákosi megbuktatására irányuló kísérleteket. Az 1956. évi forradalom kirobbanásakor, a KV éjszakai ülésén, egyedül ő szállt szembe Gerő Ernőnek az eseményeket „ellenforradalomként” megbélyegző véleményével. Elsőként javasolta Gerő leváltását, és egyedül ő szólalt fel a szovjet csapatok behívása ellen. Később ő fogalmazta meg a Nagy Imre-kormány megalakulását bejelentő 26-i nyilatkozatot (amelyből azonban a KV törölte azt, hogy az új kormány haladéktalanul kérni fogja a szovjet csapatok kivonását). Az egypártrendszer okt. 30-i megszüntetése után megalakuló MSZMP alapító nyilatkozatát, a Nagy Imre-kormány nemsokára meginduló új lapjának, a Népszabadságnak felelős szerkesztőjével, Haraszti Sándorral (1897–1982) közösen Horváth Márton fogalmazta meg. A forradalom leverése után Kádár felajánlotta, hogy Haraszti Sándor helyett szerkessze ő az új pártlapot, ezt visszautasította (végül a kompromisszumkész Fehér Lajos vállalta a megbízást). Később az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága felkérte az 1956 őszi „események” „tárgyszerű és objektív” feldolgozására. A magyarországi helyzet értékeléséhez c. tanulmánya azonban csak részben készülhetett el. A dolgozatban úgy vélte, hogy a forradalomnak jogos követelései voltak, a kialakuló munkástanácsok célja pedig egy új típusú szocialista demokrácia megteremtésének a lehetősége volt. Mindezek után az MSZMP IIB 1957. jan.-ban visszavonta Horváth Márton megbízását, és elutasította felvételét az MSZMP-be. Élete utolsó éveiben távol tartotta magát a kádári politikától, szépirodalommal foglalkozott. Esszéregényében (Holttengeri tekercsek, 1970) és más, kisebb prózai írásaiban saját történeti felelősségét vizsgálta.

    Elismerés

    Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend I. (1949) és II. fokozata (1950), Munka Érdemrend (arany, 1952), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1956).

    Főbb művei

    F. m.: A magyar földkérdés az ellenforradalmi reakció alatt. (Az MKP KV Propaganda Osztálya kiadványa. Bp., 1945)
    József Attila költészete. H. M. előadása az MKP Országos Székházában 1945. dec. 2-án. (Bp., Szikra, 1946)
    Népfronttal a békéért. H. M. előadása az MDP Propagandista Tanfolyamán. (Az MDP KV Oktatási Osztálya kiadványa. Bp., 1949)
    Lobogónk: Petőfi. Irodalmi cikkek és tanulmányok. (Bp., Szikra, 1950)
    Magyar irodalom – szovjet irodalom. (Az MDP Politikai Akadémiája. 1. Bp., 1950)
    A nemzeti öntudat ébresztője. Emlékbeszéd Vörösmarty Mihály születésének 150. évfordulója alkalmából. (Társadalmi Szemle, 1950 és külön: Bp., 1952)
    A párt felvilágosító munkája a tömegek között. H. M. elvtárs beszámolója az MDP KV 1952. jún. 27-i ülésén. (Pártépítés Kiskönyvtára. 36. Bp., 1952)
    Megjegyzések a képzőművészeti vitához. (Bp., Szikra, 1952)
    Az illegális Szabad Nép. Összeáll. Svéd László, a bevezetést írta H. M. (A Magyar Munkásmozgalmi Intézet kiadványa. Bp., Szikra, 1954)
    A KMP harca a II. világháború időszakában. Egy. jegyz. (Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kara kiadványa. Bp., 1955 és 1956)
    Holttengeri tekercsek. Regény. (Bp., Magvető, 1970).

     

     

    F. m.: írásai a Társadalmi Szemlében: Jó pénz – jó béke. – Szívós harcban. – A III. kongresszus. – Zsidóság és asszimiláció. (1946)
    Jobboldali szociáldemokrácia. – Az Angol Kommunista Párt kongresszusa. (1947)
    A munkásosztály egységes pártjának megteremtése a szociáldemokrata jobboldallal vívott harcban. (1948)
    – Két győzelem. – A Központi Vezetőség üléséről. – Lobogónk: Petőfi. (1949)
    Küzdelem a népi egységért. A nemzeti öntudat ébresztője. Emlékbeszéd Vörösmarty Mihály születésének 150. évfordulója alkalmából. – Lenin harca a békéért. – Közoktatásügyünk a Központi Vezetőség határozata után. Szabadságunk születésnapja. (1950)
    A párt felvilágosító munkája a tömegek között. (1952)
    A munkásosztály költője. József Attila születésének 50. évfordulójára. (1955).

    Irodalom

    Irod.: Pándi Pál: H. M.: Holttengeri tekercsek. (Irodalomtörténet, 1970)
    Almási Miklós: H. M.: Holttengeri tekercsek. (Kritika, 1970. 8.)
    Juhász Béla: H. M.: Holttengeri tekercsek. (Kritika, 1970. 12.)
    Faragó Vilmos: H. M.: Holttengeri tekercsek. (Élet és Irodalom, 1970. 26.)
    Mészáros Vilma: Az igazmondás nehézségeiről. H. M.: Holttengeri tekercsek. (Világosság, 1971)
    Simon László: H. M.: Holttengeri tekercsek. (Alföld, 1971)
    Wéber Antal: H. M.: Holttengeri tekercsek. (Kortárs, 1971)
    Sorshelyzetek. Emlékezések az ötvenes évekre. Szerk. Vámos György. (Bp., RTV-Minerva, 1986)
    Halálhír. (Népszabadság, 1987. jún. 9.)
    Nagy Csaba: H. M. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Horváth Bálint: H. M. politikai pályája. (Múltunk, 2017).


    Irod.: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
    Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
    Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998)
    Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005).

     

     

    neten:

     

     

    http://epa.oszk.hu/00900/00995/00052/pdf/EPA00995_multunk_2017_03_084-129.pdf

     

    https://neb.hu/asset/phpx3E9Ro.pdf

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (33), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (47), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (102), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (33), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (945), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (310), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (66), közgazdász (181), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (686), meteorológus (14), mezőgazda (123), mezőgazdasági mérnök (101), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (20), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (86), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu