Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Fehér Lajos
    Medgyessy Pál
    Medzihradszky Kálmán

    Foky Ottó

    animációs rendező, filmrendező, grafikus


    Született: 1927. június 15. Sárhida, Zala vármegye
    Meghalt: 2012. szeptember 3. Budapest

    Család

    Régi, dasztifalvi előnevű nemesi (bárói) családból származott. Felmenői között szerepel – többek között – br. Foky Zsigmond, ill. Fockhy Dániel, Bécs polgármestere. F: Pál Emmi. Leánya: Foky Judit (1953–) és Foky Andrea (1964–).

    Iskola

    A Budai Tanítóképzőben tanítói képesítést (1949), a Magyar Iparművészeti Főiskola Színpad–film Főtanszakán Miháltz Pál, Oláh Gusztáv és Varga Mátyás növendékeként jelmez- és díszlettervező okl. szerzett (1956), bábtervezést Imre Istvántól tanult.

    Életút

    A Magyar Ruggyantagyár segédmunkása (1949–1950), a budapesti Szentendrei úti általános iskola tanítója (1950–1952). A Szinkron Filmgyártó Vállalat, ill. 1957-től a Pannónia Filmstúdió tervezője (1956–1962), tervező-rendezője (1962–1987). A stúdió Gyarmat utcai bábműtermének megszervezője, éveken át vezetője.



    A magyar animációsfilm egyik megújítója, a sajátos műfajú tárgyanimáció megteremtője. Olyan sajátos bábokat tervezett, amelyek puszta tárgyi-figurális alakjukban, mintázottságukban különleges és különös egyéniségek.



    Foky Ottó tanítónak készült, tanítóként is helyezkedett el, a pályakezdő fiatal pedagógus rögtön sajátos újítással kezdett: kitalálta, hogy magyarázat helyett és mellett inkább rajzolni fog. Valóságos „képregényeket“ rögtönzött magyarázatai közben a táblára, a meglepő újítás hatott, a gyerekek egyre jobban figyeltek a fiatal tanítóra. Mivel ügyes keze volt, rendkívüli tehetséggel rajzolta „képregényeit“, sikeresen felvételizett a Magyar Iparművészeti Főiskolára, ahol Háy Károly László javaslatára díszlet- és jelmeztervezőnek készült. A legendák szerint, a művészhallgató Foky Ottó, a Csehszlovák Kultúra és Tudomány Házában, Jiri Trnka bábfilmjeivel. A bemutató hatására döntött úgy, hogy bábokat tervez, hogy bábfilmrendező lesz: az animáció fortélyait Imre Istvántól tanulta meg. A Főiskolán 1956-ban végzett, diplomamunkája a Tell Vilmos díszletterveinek elkészítése és A dicsekvő varga c. népmese bábfilmváltozatának megtervezése volt.

    Első animációs tervezői munkája a Móra Ferenc meséjéből készült Didergő király volt (rendezte: Imre István, 1957), majd évente készített egy-egy filmet mesterével, Imre Istvánnal: Vetélytársak (1958), Mi lenne ha? (1959). Bölcsőtől az iskoláig (1960), Szentgalleni kaland (1961), Sosemvolt király bánata (1962). Első önálló műve a Siker (1963) c. bábfilm volt. A film a futószalagon előállított, kérészéletű sztárok sorsát mutatja be egy énekes sorsán keresztül: a bölcsőjét körülálló rokonság tapsától kísért bömböléstől az iskolai kóruson át a hirtelen jött világhírig, majd a sikeres dalnok, karrierje csúcsán, váratlanul elhalálozik, szobrot állítanak neki, s máris jöhet egy új sztár!

     

     

     

    Foky Ottó animációs munkássága három típusba sorolható. Pályafutása kezdetén, kísérletező szándékkal tárgyanimációs filmeket készített. Az ellopták a vitaminomat (1966) c. munkája iskolát teremtett a magyar animációsfilm történetében. A bábfilm egy tárgyjáték, amelyben hétköznapi eszközök üldöznek két tolvajt. Az „akciókrimiben“ egy bokszkesztyű és egy elegáns, ötujjas bőrkesztyű ellopta egy kisfiú almáját. A tolvajok üldözésében részt vesz egy zseblámpa-éjjeliőr, egy csavarhúzó, egy szakadt cipő és más használati tárgyak. Hasonló tárgyanimációval készült a Gyilkosság nokedlivel c. munkája (1970). Munkásságának második részét a filozofikus hangulatú, nem ritkán fantasztikus történetek alkotják. A Bizonyos jóslatok (1967) egy étterem asztalán játszódó sci-fi. A vacsora utáni koszos edények, evőeszközök és cigarettacsikkek közé leszálló, a távoli Zeta bolygóról érkező két űrlény, Tau és Rho arra a következtetésre jut, hogy a bolygón az élet kihalt, az emberiség kipusztult. Egyperces néma főhajtással adóznak az elhunyt elégett gyufaszál-lények emlékének, majd visszautaznak a Zeta bolygóra…

     

    A Babfilm (1975) az egyik legnagyobb vitát kavart alkotása, amelyben babszemek helyettesítik a fejlett emberi civilizációt: a nagyvárosi forgalomban halkonzervek és gyufaskatulyák száguldoznak, a szőnyeg-szántóföldeken borotva tölti be a kombájn szerepét, a tükörtóban baszemek fürdenek stb. A Babfilm, a magyar animációsfilm történetének egyik legkülönösebb alkotása, a különböző nemzetközi fesztiválokon tíz díjat nyert és Oscar-díjra is jelölték. Munkásságának harmadik, legismertebb része a síkbábokkal dramatizált gyermeki mesevilág, az 1970-es–1980-as évek legendás sorozat-bábfilmjei: Mirr-Murr kalandjai (1973–1975), A legkisebb ugrifüles (1976–1977), Varjúdombi mesék (1978–1979), Misi mókus kalandjai (1981). Foky Ottó készítette el a Magyar Televízió tévémaciját (1964), az egészségügyi felvilágosító sorozatot, a Makk Marcit (1977–1978). Utolsó, nagy munkája, az Éljen Szervác! (1986), egy önéletrajzi mese volt.

    Elismertség

    A Nemzetközi Bábművész Szövetség (Union Internationale Marionettes, UNIMA) tagja (1957-től).

    Elismerés

    Munkácsy Mihály-díj (1964), Balázs Béla-díj (1970), érdemes művész (1977), kiváló művész (1982).

     

    A Bohóciskola c. filmjével a Bécsi Filmfesztivál dicsérő oklevele (1965).

     

    Az Ellopták a vitaminomat c. filmjével az Acapulcói Filmfesztivál animációs díja (1967), a Miskolci Rövidfilmfesztivál különdíja és a Miskolci Egyetem díja (1967).

     

    A Bizonyos jóslatok c. filmjével a Lipcsei Filmfesztivál Arany Galamb Díja (1968), a Miskolci Rövidfilmfesztivál kategóriadíja (1968), a Trieszti Filmfesztivál Arany Galaktika Díja (1969), a Nyoni Filmfesztivál legjobb animációsfilm díja (1970).

     

    A Babfilmmel a Bilbaói Filmfesztivál legjobb animációsfilm díja (1975), a Krakkói Animációs Filmfesztivál Ezüst Sárkány Díja (1976), a Teheráni Filmfesztivál legjobb animációsfilm díja (1976), a barcelonai Filmfesztivál animációsfilm-kategória 2. helyezettje (1976), a Lausanne-i Animációsfilm Fesztivál Nagydíja (1977), a Trieszti Filmfesztiválon a zsűri különdíja (1977), a Miskolci Rövidfilmfesztivál kategóriadíja (1977), a Chicagói Animációsfilm Fesztivál oklevele (1978), a Los Angelesi Animációsfilm Fesztivál elismerő oklevele (1978), Royan-érem (1982).

    Kiállítások

    F. kiállításai: egyéni: Fényes Adolf Terem (Budapest 1963)
    Iparművészeti Vállalat ajándékboltja (Balatonfüred, 1977)

    gyűjteményes: Vigadó Galéria. (Budapest, 1983)

    csoportos: 4. Országos Iparművészeti Kiállítás. (Budapest, Műcsarnok, 1959)
    Belvárosi Művészek. (Budapest, Atrium Hyatt, 1995)
    Művészportálok. (Budapest, Budapest Galéria, 1998).

    Főbb művei


    F. m.: animációs filmjei: Siker (1963)
    Bohóciskola (1965)
    Így lövünk mi (1965)
    Ellopták a vitaminomat (1966)
    Bizonyos jóslatok (1967)
    A nagy mérkőzés (1968)
    Egy világhírű vadász emlékiratai (1968–1970)
    Én, az egér! (1969)
    Gyilkosság nokedlivel (1970)
    A kiscsacsi kalandjai (1971)
    Ezüstmajom (1971)
    Mérce-mese (1972)
    Babfilm (1975)
    Kutyasétáltatás (1975)
    A legkisebb ugrifüles (1975–1976)
    Makk Marci (1977–1978)
    Varjúdombi mesék (1978)
    Misi Mókus kalandjai (1980–1982)
    La Desodora (1983)
    Mackók, vigyázzatok! (1984)
    Éljen Szervác! (1986)
    Varjúdombi meleghozók. (1988).

     

     

    F. m.: könyvillusztrációi: Csukás István: Egy kiscsacsi története. Mirr-Murr kalandjaiból. Ill., bábtervek: F. O. (Bp., Móra, 1975)
    Csukás István: Makk Marci. (Az Országos Egészségnevelési Intézet kiadványa. Bp., 1977)
    Oriza-Triznyák. Mirr-Murr kalandjaiból. Ill., bábtervek: F. O. (Bp., Móra, 1978; 2. kiad. 1984)
    Tersánszky Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai. Képes mesekönyv. Ill. Cakó Ferenc, bábok: F. O. (Bp., Pannónia, 1984)
    Csukás István: A legkisebb ugrifüles. Képes mesekönyv. Ill., bábok F. O. (Bp., Pannónia, 1985)
    Csukás István: A legkisebb ugrifüles a városban. Képes mesekönyv. Ill., bábok F. O. (Bp., Pannónia, 1985)
    Pető Sándor: Cirkuszsátor a város fölött. Ill.: Tettamanti Béla, fotó: F. O. (Bp., Móra, 1985)
    Csukás István: Makk Marci. Figuratív alakú képes mesekönyv. Ill. F. O. (Bp., IPV, 1986)
    TV-maci. Bábfigurák F. O. Fotó: Falus István. Figuratív alakú képes mesekönyv. (Bp., IPV, 1986)
    Doboki László: A TV-maci karácsonya. Figuratív alakú képes mesekönyv. Ill. F. O. és Foky Emmi. (Bp., IPV, 1986)
    Éljen Szervác! F. O. bábfilmje alapján írta Hévizi Gábor. Ill. F. O. és Cakó Ferenc. (Bp., Panónnia, 1987)
    Joó Katalin: A hétfejű pótnagymama. Mese. Figuratív alakú képes mesekönyv. Ill. F. O. és Foky Emmi. (Bp., IPV, 1988)
    Erdei karácsony. Leporelló. Színes illusztrációkkal, szöveges részt nem tartalmaz. (Bp., Minerva, 1990)
    Tersánszky Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai. Meseregény. Ill. F. O. és Foky Emmi. (Bp., Polygon Könyvkiadó, 1991)
    Tordon Ákos: Tojásfestők. Verses mesekönyv. Leporelló. Ill. F. O. (Bp., Minerva, 1993)
    Csukás István: Süsü, a sárkány. Meseregény. F. O. rajzaival. (Bp., Gesta Könyvkiadó, 2001)
    Rigó Béla: Eltévedt a Télapó. Verses mese. Lapozó. Ill. F. O. (Bp., Móra, 2010; 2. kiad. 2017).

    Irodalom

    Irod.: Domanovszky György: F. O. Kat. (Bp., Fényes Adolf Galéria, 1963)
    Gémes József: F. O. (Pesti Műsor, 1975. júl. 24.)
    Somogyi Ágnes: A gyerekek mellé guggolva. (Magyar Ifjúság, 1976. dec. 3.)
    V. P.: Babszemnyi bábkiállítás. (Magyar Nemzet, 1977. aug. 10.)
    Sarkadi Ilona: Bábok, tárgyak, élőszereplők. (Filmkultúra, 1979)
    Csukás István: F. O. kiállításához. Kat. (Bp., Vigadó Galéria, 1988)
    Halálhír. (Népszabadság, 2012. szept. 4.)
    Balogh Géza: F. O., a filmgyártás kisiparosa. (Criticai Lapok, 2012)
    Varga Zoltán: Bábok és babok. F. O. (Filmvilág, 2012)
    Becski Leonóra–Zsurkán Mariann: Gyászol a „bábvilág“. Meghalt F. O. (Hetek, 2012. 37.)
    Bársony Éva: A tárgyak varázslója. F. O. (Népszava, 2012. szept. 5.)
    Bartos Erika: Ottó bácsinak köszönöm a sok mesét. (Magyar Nemzet, 2012. szept. 5.).


    Irod.: Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. (Bp., 1964)
    Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
    Új filmlexikon. I–II. köt. Főszerk. Ábel Péter. (Bp., 1971–1973)
    Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. (Bp., 1973)
    Magyar festők és grafikusok adattára. Szerk. Seregélyi György. (Szeged, 1988)
    Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
    Dizseri Eszter: Kockáról kockára. A magyar animáció krónikája. 1948–1998. (Bp., 1999)
    Magyar rendezők könyve. Szerk. Gelencsér Gábor. (Bp., 1999)
    Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
    Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
    Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
    Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
    Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára. 1848–2007. Bp., 2008)
    Hübners Who is Who Magyarországon. (7–11. kiad. Zug, 2009–2011).

     

     

    neten:

     

    http://www.filmkultura.hu/regi/2007/articles/profiles/fokyotto.hu.html

     

     

    https://www.haziallat.hu/kedvencem/tenyesztoi-portre/interju-a-tv-maci-animacios-filmrendezojevel/1774/

     

     

    https://criticailapok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=38493%3Aa-filmgyartas-kisiparosa&catid=25%3A2012&Itemid=2

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (18), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (29), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (64), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (936), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (309), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu